Georgia
–
Csehország
–
A viselkedés, amivel garantáltan felnyomja a kollégák agyában a pumpát
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További FOMO cikkek
A mártírkodástól a legtöbb ember bármilyen szituációban a falra mászik, azonban ha mindezt az alapvetően is feszült munkahelyi környezetben tapasztaljuk, érthető, hogy korántsem szimpátiát vált ki belőlünk az adott illető. Az persze érthető, hogy a hétköznapok igazán stresszesek tudnak lenni, mégsem érdemes ezen érzéseinket állandóan a kollégáinkra öntenünk, hiszen nemhogy nem lesznek elismerőbbek a munkánkat illetően, hanem még a személyünket is megutálhatják.
Igazán szerencsésnek mondhatja magát az az ember, aki a munkájában sosem volt még stresszes valamilyen feladat, vagy éppen a munkahelyi környezet miatt, így az életünk természetes része az is, hogy a hosszú órák ledolgozása után, vagy már közben arról beszélünk, mennyire nehéz és megterhelő volt az adott munkanap.
A hosszas panaszkodás ugyan ideig-óráig segíthet megszüntetni a mellkasunkat nyomó terhet, a munkánkkal kapcsolatban mégsem érdemes mindig ontani a szót arról, mennyire stresszes a foglalkozásunk vagy a cégnél tapasztalható légkör.
Mindezt otthon, a szerető családi légkörben a legtöbben persze türelmesen végighallgatják a párjuktól vagy a rokonaiktól, még akkor is, ha fogalmuk sincs arról, hogy a történetekben szereplő pénzügyes Éva vagy HR-es Marika kicsoda. A kollégák esetében viszont már jóval hamarabb elszakadhat a cérna, ha folyton arról panaszkodunk a fülük hallatára, hogy mennyire stresszes az életünk a ránk rótt feladatok miatt.
Hamar közellenséggé válhatunk a stresszkérkedés miatt
A kérkedés és panaszkodás ugyan alapvetően sem számít egy feltétlenül szimpatikus viselkedésnek, azonban ha a munkahelyünkön állunk neki mindennek, annak tényleg hamar megihatjuk a levét. Egy amerikai kutatás szerint ugyanis az, aki sokszor kérkedik azzal, hogy stresszes a munkája, hamar kivívhatja a kollégák ellenszenvét. Ennek a legtöbbször az az oka, hogy ezzel sokan azt szeretnék elérni, hogy a munkatársak felnézzenek rájuk és tiszteljék őket azért, amiért olyan fontos feladatot végeznek. Azonban az ilyen dolgozók sokszor pont az ellenkezőjét szokták elérni a túlzott mártírkodással.
Egy új kutatás szerint legalábbis biztosan, ugyanis amerikai tudósok szerint
azokat az alkalmazottakat, akik arról panaszkodnak, hogy sokszor stresszesek, kevésbé tartják hozzáértőnek és szimpatikusnak a munkahelyen.
A szóban forgó tanulmányt a Georgiai Egyetem Terry College of Business pszichológusai készítették, eredményeiket pedig a Personnel Psychology című folyóiratban publikálták. Következtetéseik megállapításához két szakaszban végezték el a vizsgálatot, melynek első részében egy 360 résztvevővel végzett felmérést készítettek, ahol olyan dolgozókat kérdeztek meg benyomásaikról, akik egy szakmai konferencián vettek részt.
Akik válaszukban arra panaszkodtak, hogy mindez csupán egy újabb stresszforrás volt az életükben, és hogy az emberek elképzelni sem tudják, mekkora pluszterhet ró egy ilyen esemény rájuk, azokat a személyeket lényegesen kevésbé szimpatikusnak és kevésbé kompetensnek értékelték a kollégák. Ellenben azokra nem panaszkodtak a munkatársaik, akik arról beszéltek, hogy milyen nagyszerű volt a konferencia, vagy arról, hogy ugyan valóban stresszelnek az ilyenek miatt, de nem adnak ennek hangot a kollégáik és a vezetőik előtt.
A tanulmány második részében további 218 résztvevőt kérdeztek meg kollégáikkal kapcsolatban arról, hogyan ítélik meg azokat az embereket, akik azzal próbálnak kitűnni az irodában, hogy hangoztatják leterheltségüket és streszszintjüket. Ezeket a személyeket ezen vizsgálati szakaszban is antipatikusnak és rossz munkaerőnek írták le a társak.
A szakértők azt is megállapították, hogy
a stresszkérkedők kollégáinál magasabb volt a személyes stressz mértéke és a kiégés kockázata.
A csapat szerint a stressz fertőző betegségként terjed egyik emberről a másikra akkor, ha az emberek gyakran szóvá teszik. „Amikor valaki állandóan a stresszéről beszél, és azzal kérkedik, úgy tűnhet, hogy jó dolog stresszesnek lenni. A folyton károgó emberek miatt végül az őket hallgató kollégák még náluk is stresszesebbnek érezhetik magukat, ami kiégéshez vagy munkájukból való kieséshez vezethet. Olyan ez, mint az egyik emberről a másikra terjedő ragály” – magyarázta a tanulmány szerzője, Jessica Rodell professzor.
Nem csak a baj van a stresszel
Az athéni Georgiai Egyetem kutatói egy korábbi kutatásban megállapították, hogy a rendkívül károsnak tartott stressz bizonyos mértékig jót tesz az agynak, különösen a munkamemóriának. A stressz gyakran összefügg az érzelmi kimerültséggel és a rossz mentális egészséggel, de kutatók agyi szkennelésekkel végzett kísérletei során azt találták, hogy
a stressz bizonyos körülmények között pozitívan befolyásolhatja az agyműködésünket.
A munkamemória ugyanis a mentális „jegyzettömbünk”, amely múló gondolatokat tartalmaz, és felelős az információk ideiglenes tárolásáért és feldolgozásáért. „Az alacsony-közepes szintű stressz jótékony hatással van a munkamemóriára. Ez a tanulmány rávilágít egy olyan folyamatra, amelynek során az enyhe stressz neurokognitív előnyöket indukál” – írja a kutatás.
Mindez amiatt is különös, mert mindeddig a stressz által okozott „potenciális neurokognitív előnyöket” szinte alig vizsgálták, szemben a káros hatásokkal, amelyek kapcsán temérdek információ került már napvilágra. Emiatt az egészségügyi szakértők továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy a krónikus stressz negatív mentális és fizikai hatásokhoz vezet, mint például a szorongás, a depresszió, az emésztési problémák, a magas vérnyomás, vagy éppen a krónikus fáradtság.
(Borítókép: Aaron Amat / Getty Images Hungary)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
