Keressen rá a Fortepanon a híres ember kulcsszóra, és néhány óráig garantáltan gyermeki mosoly ül majd az arcán. A keresés első találata Szinyei Merse Pál lesz, a híres festő barátai társaságában ücsörög egy árnyas teraszon. Lépkedjen tovább, és ismertebb költőink, íróink a leghétköznapibb helyzetekben fognak feltűnni. Kosztolányi Dezső egy díszvacsorán vesz részt, Kodolányi villanyborotvával nyírja a szakállát 1936-ban, Móricz Zsigmond pedig időtlen tekintettel néz a kamerába.
Az 505 találat nem tűnik soknak, de minden egyes kép aranyat ér egyediségével. Megtaláltuk Nagy Imre 1945-ös igazolványképét, vannak fotók Horthy esküvőjéről, a nyolcvanas évekhez lapozva pedig annyi képet találhat Kádár Jánosról, amennyit sosem akart végignézni. Ön is könnyen rábukkanhat minden fontos politikusra, akik meghatározták Magyarország történelmét a huszadik század második felében.
A mostani válogatásunkban igyekeztünk olyan sztárokat keresni a Fortepan hírességei közül, akikre önök is biztos emlékeznek még. Ismerős arcok a tévéből és a rádióból – abból az időből, amikor még tehetségüket próbálgató feltörekvő sztárok vagy fiatal sportolók voltak.
Azt hiszi, csak híres embereknek vannak érdekes történetei? Téved! Ha felismer valakit egy ismeretlen Fortepan-fotón, és szívesen megosztná velünk a felfedezését, írjon nekem bátran!
Delhusa Gjon a közhiedelemmel ellentétben magyar szülők gyermekeként, Budapesten született, és Zuglóban nőtt fel, nagyszülei görög, illetve albán származásúak. Az 1971-es táncdalfesztiválon, 18 évesen futott be a Hegyek lánya című dallal. 1973-tól indult nemzetközi karrierje, egy évvel később az NDK-ban kislemeze jelent meg, ami félmillió példányban kelt el. A keletnémetek az év énekesének is megválasztották. Az ezredforduló után Gjoninak nevezte át magát, és bulvárkarrier építésébe kezdett. Ezen az 1973-as fotón a Lumumba (ma Róna) utcai lakásában egy Sony TC-630 típusú, 4 csatornás orsós magnó előtt gitározik, fején egy fordítva felvett fejhallgatóval. (Fotó:
FORTEPAN)
Cserháti Zsuzsa a hetvenes években aratta legnagyobb sikereit. A fotó egy 1972-es lottóhúzáson készült, de beállított kép – ezek a számok sem előtte, sem azóta nem szerepeltek együtt telitalálatosként. A második világháború utáni első lottósorsolást 1957. március 7-én tartották, másfél millió szelvény érkezett játékba, telitalálat nem volt. A sorsolások előtti ünnepi műsorokban énekesek, színészek léptek fel. 1972-ben 3,30 forint volt egy szelvény – összehasonlításul: az első magyar színes televízió, a Videoton Videocolor, amiben Cserháti Zsuzsát meg lehetett nézni színesben is, 32 000 forintba, több mint egyévi átlagkeresetbe került. (Fotó:
MHSZ / FORTEPAN)
A ős Kontroll Csoport koncertje a Kassák Klubban 1981. április 4-én, még azelőtt, hogy Müller Péter belépett a zenekarba. A banda énekese, Kistamás László katonai szolgálatát töltötte, ahonnan nem érkezett meg a koncert kezdetéig, ezért vág olyan rémült fejet középen Bárdos-Deák Ágnes énekesnő, aki félt, hogy így egyedül kell végigcsinálnia a koncertet. Kistamás végül megérkezett, a tömegen átverekedve tépte le a katonaruhát, amit az eltávozáson kötelező volt hordani. 1981-ben a feltörekvő, a rendszer ellen lázadó zenekarok ellen Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes is szót emelt, a popszakma hivatásos képviselőinek tanácskozásán arra kérte a profi muzsikusokat, vessék ki maguk közül a rebelliseket. A zenészek el is határolódtak tőlük. (Fotó:
Urbán Tamás / FORTEPAN)
A nyolcvanas évek közepén Demszky Gáborék budapesti albérletükben működtették szamizdat butikjukat, ahol illegális folyóiratokat, könyveket terjesztettek. A lakásban egymást érték a házkutatások, ezért amikor 1985-ben úgy tűnt, hogy kilakoltatják őket, Perőcsényben vásároltak egy parasztházat, hogy legyen egy hely, ahova a holmijaikat tehetik. A romos házat pár év alatt saját maguk hozták rendbe barátaik segítségével. A fotó a házhoz tartozó szérűben készült, oda feküdt le pihenni a kőművesmunkában elfáradt leendő főpolgármester. (Fotó:
Hodosán Róza / FORTEPAN)
Az 1988-as szöuli olimpián vált mindenki kedvencévé a 14 éves Egerszegi Krisztina, akit Vitray Tamás így biztatott: „Gyere, Egérke! Gyere, kicsi lány!” A napi 14 kilométer úszás meghozta gyümölcsét: az olimpiai győzelmet országos, olimpiai, Európa- és világcsúcsok, aranyérmek követték. A kép 1993-ban készült, ebben az évben négy Európa-bajnoki aranyat nyert Egerszegi. Tehetségét jól mutatja, hogy például a 200 méter háton 1991-ben felállított országos csúcsa 17 évig egyben világcsúcs is volt, és csak 24 év múlva, idén tudta megdönteni Hosszú Katinka. (Fotó:
Urbán Tamás / FORTEPAN)
A Földes László vezette Hobo Blues Band 1980-ra futott be, amikor megjelent első nagylemezük is. Ebben az évben tartották a Hajógyári-szigeten a Fekete Bárányok koncertet, ahol a hatalom által nem támogatott zenekarok léptek fel: a Beatrice, a Hobo Blues Band és a P. Mobil. Hobóék népszerűsége mellett többé már nem lehetett elmenni, cikkek, interjúk jelentek meg velük, és ifjúsági rendezvényekre is egyre többször hívták őket. Az egyik ilyenen a zenekar kötélhúzásban és teremfociban is megmérette magát – a sportriporterek a meccs után készítettek interjút a zenekar vezetőjével. Gyárfás Tamás (jobbra) akkoriban a Népsport munkatársa volt, Novotny Zoltán (balra) pedig a rádió sportosztályát vezette. (Fotó:
Urbán Tamás / FORTEPAN)
Király Tamás divattervező a nyolcvanas évek elején nyitotta meg a New Art Stúdiót a Petőfi Sándor utcában. Egy teljes generáció alternatív fiataljai öltöztek az akkor ritkaságszámba menő ruháikba. 1988-ban Királyt a keleti blokkból egyedüliként már a legnagyobb nyugat-európai divatbemutatókra hívták, míg itthon csak klubokban, koncertek előtt vonultathatta fel kreációit. A fotó a tervező Baross utcai lakásában készült, ahol a koncertek, divatbemutatók, kiállításmegnyitók után gyűltek össze a korszak zenészei, költői és az éjszakai élet különös figurái. (Fotó:
Urbán Tamás / FORTEPAN)
A Mini együttes 1970-ben, a Bem rakparti állandó klubjuk előtt. Török Ádám (balról a második) ekkor blues-rockot játszott Závodi Jánossal (jobbra), csak később mozdult el a jazz felé. A tabáni közös Mini–LGT-koncertek is egy évvel később, 1971-ben indultak, az első bulin ötvenezren voltak. Ettől kezdve nagy sztárnak, a budai hippik vezérének számított a fuvolás, akit egészen 1982-ig megfigyelés alatt tartott az állambiztonság. Török a koncertturnéit életkora és zenéléssel töltött évei után 50/30, 60/40, 65/45 címmel jelölte, és mivel manapság is zenél a rakparti művelődési házban, várható a 70/50 is. Závodi a Mini után a Kexet megjárva megalapította a Piramist, a hetvenes évek második felének legnépszerűbb rockzenekarát. Ő szintén aktívan zenél még ma is. (Fotó:
Sándor Dávid / FORTEPAN)
Pataki Ágiról 1968-ban egy iparművészetin tanuló lány készített fotót vizsgamunkájához, amit aztán Ági tudta nélkül adott el a Kőbányai Gyógyszergyárnak, amely az akkor bevezetett kozmetikai termékcsaládját, a Fabulont reklámozta vele. Így lett a tolmácsnak készülő lányból kényszerűségből modell, aki aztán két évtizeden keresztül a legismertebb reklámarc volt. 1974-re (amikor a fotó készült) már a divatszakma is felfedezte magának, és minden iskolás kártyanaptár-gyűjteményében kitüntetett helye volt a fürdőruhás képeinek. Egy Kálvin téri tűzfalról negyedszázadon át tekintett le a városlakókra. A mozaikkép (Pataki Ági unokatestvére, Bojár Iván András közbenjárására) a Kálvin Tower irodaház építésekor sem semmisült meg, hanem kockánként elbontották és konzerválták. Pataki Ági a modellkedés után sikeres producer lett, Balázs Béla-díjat kapott, számos film, köztük az Üvegtigris-trilógia fűződik nevéhez. (Fotó:
FORTEPAN)
Puskás Ferenc 1956-ban először Bécsben maradt, majd Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. A nyolcvanas évek elején az ország vezetése a korábban dezertőrként és disszidensként számon tartott futballistának engedélyezte a hazautazást, így Puskás 1981-ben tért haza először, és pályára léphetett a Népstadionban megrendezett Budapest–Vidék öregfiúk gálán. Öt évvel később, 1986 decemberében rendezték meg a képen látható, jótékony célú Sportsegély Gálaestet a később leégett Budapest Sportcsarnokban, amin Puskás Öcsi szintén szerepelt. Mellette Déri János, a nyolcvanas évek legnépszerűbb tévés riportere áll. (Fotó:
Urbán Tamás / FORTEPAN)
Aradszky László 1966-ban nyerte meg a Magyar Rádió versenyét az Isten véled, édes Piroskám! című dallal, majd lemezével a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezes énekese lett. Utána 16 esztendeig nem jelent meg lemeze, de rengeteget koncertezett, járta a falvakat, városokat, és tucatszor lépett fel Amerikában is. A népszerű daláért akkor mindössze 280 Ft-ot kapott, mivel rádiófelvétel volt, amit átvett a Lemezgyártó Vállalat, és csak percdíjat fizettek utána. Az 1972-es fotón rajongói között látható. A hetvenes években aztán külföldre ment, ahonnan a nyolcvanas években tért haza. A mai napig aktív, nemrég tartotta 80. születésnapi koncertjét. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
Monspart Saroltának 16 évesen mutattak pár képet Finnországról, amin tájfutók is voltak. Ennek hatására kezdett edzeni a Gellérthegy környékén. 1977-ig tizennégy alkalommal nyert magyar bajnoki címet tájfutásban. Mivel télen, a havas terepen nem tudott tájfutni, átállt a sífutásra is, amiben hatszor lett bajnok. Ő volt az első nő, aki három órán belül futotta a 42 kilométeres maratoni távot, ám a kép készültének évében, 1978-ban egy kullancscsípés miatt be kellett fejeznie az aktív versenyzést, vírusos agyvelőgyulladást kapott, ami a gerincvelőt támadta meg a szervezetében. Hosszú hónapokat töltött kórházban, sokáig teljesen béna volt a jobb lába. Felépülése után a magyar tájfutó-válogatott szövetségi kapitánya lett, ő szervezte meg az első kocogóversenyeket és a Futapest mozgalmat. Tanítása mára beérett: soha annyian nem futottak még Budapesten, mint napjainkban. (Fotó:
Urbán Tamás / FORTEPAN)
1980-ban indult a magyar televíziózás egyik legsikeresebb sorozata, a Szeszélyes évszakok. A műsorvezető, Antal Imre rendkívül népszerű volt, közvetlensége, fanyar humora mindenkit elvarázsolt. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy öt órán keresztül meséltek vicceket egy színházban, Antal Imre viszont igen. Egy Damjanich utcai lakásban élt rajongásig szeretett édesanyjával, az 1980-as fotón ennek a lakásnak a konyhájában láthatjuk, amint egy pataki tálat helyez a sütőbe. Ez az edény a nyolcvanas években szinte minden háztartásban megtalálható volt. A titka: sütés előtt egy órára vízbe kellett áztatni, a felszívott vizet a sütőben a hő hatására adta le, így az alapanyagok nem száradtak ki. (Fotó:
Urbán Tamás / FORTEPAN)
Azt hiszi, csak híres embereknek vannak érdekes történetei? Téved! Ha felismer valakit egy ismeretlen Fortepan-fotón, és szívesen megosztná velünk a felfedezését, írjon nekem bátran!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon