Helyszínvadászat egy különleges szovjet panorámagéppel

Az Angi Verát is rendező Gábor Pálnak ez volt az utolsó filmje. Az olasz sztárok, Stefania Sandrelli és Angela Molina szereplésével forgatott film alapja egy szicíliai „fehér özvegyről” szóló olasz kisregény volt. Fehér özvegynek hívták azokat az asszonyokat, akiknek férje külföldre, leginkább Svájcba vagy Nyugat-Németországba ment dolgozni, aztán gyakran örökre ottragadt.

A szicíliai Cammaratában. Az olasz-magyar koprodukcióban forgatott A menyasszony gyönyörű volt című filmhez készült helyszínfotó, 1987.

Kendéék a maffiával is kapcsolatba kerültek a szicíliai forgatáson. Előbb megnehezítették a dolgukat, majd miután megkapta a szerepet a maffia pártfogoltja, kezdődött a dolce vita. „Letettem a fényképezőgépem egy asztalra, négy nap múlva is ott volt; ha a forgatás során költözni kellett, rögtön ott volt a rendőri felvezetés”– mesélte az Indexnek.

Az Ők ketten című filmhez valószínűleg Székesfehérváron készült helyszínfotók, 1977.

Mészáros Márta filmjében Marina Vlady és Jan Nowiczki játszották a főszerepet, de feltűnt benne Cinkóczi Zsuzsa és Vlagyimir Viszockij orosz színész-költő-énekes, Marina Vlady férje is. Ez az egyetlen olyan alkotás, amelyben a két világhírű színész együtt szerepel a filmvásznon.

A Bereményi Géza által is jegyzett történet szerint Juli a lányával egy munkásszállóra menekül alkoholista férje elől, aki azonban nem nyugszik ebbe bele.

A filmben játszott Mészáros Márta Kilenc hónap című kultikus és botrányt kavaró filmjének főszereplője, Monori Lili is. Az 1976-ban készült filmben volt az a filmtörténeti pillanat, amikor egy valós, jelen idejű szülést rögzített a kamera. „Emlékszem, két hétig álltak készenlétben, ugrásra készen várták, hogy rögzíthessék a film nagy pillanatát, míg végre eljött a nap. Én ott kóvályogtam a folyosón, nem voltam se élő, se holt, az utolsó emlékem az, hogy ennek ellenére rám jött a nevetés, amikor megláttam a maszkokba beöltözött stábot, meg azt, hogy még a kamera állványának lábára is fehér zoknit húztak. Aztán a Kende elájult, miután lefilmezte a jelenetet, a Mészáros Márta meg hazament, hogy megigyon egy whiskyt”– mesélte később Monori Lili egy interjúban.

Az NSZK-francia-olasz-finn-magyar koprodukcióban készült sorozatot Szinetár Miklós rendezte. A „Les Preludes – Képek Liszt Ferenc életéből” című hétrészes film forgatókönyvét Maróti Lajos írta, a filmben a fiatal Liszt Ferencet Hegedűs D. Géza, az időset Darvas Iván alakította.

A nagy költségvetéssel dolgozó nemzetközi koprodukció felvételei Magyarországon, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Franciaországban, Olaszországban, az NSZK-ban és a Szovjetunióban forogtak.

A Jancsó Miklós rendezte filmhez Kende rengeteg kastélyt megnézett, de egyiket sem találták megfelelőnek. Végül a balaton-felvidéki Kornyi-tónál felépített díszletben forgatták le a Cserhalmi György, Koncz Gábor, Balázsovits Lajos és Bujtor István szereplésével készült filmet.

Jancsó és a forgatókönyvet író Hernádi Gyula Életünket és vérünket címmel trilógiát tervezett a magyar történelem 1910 és 1945 közötti időszakáról. Ennek az első része volt a Magyar rapszódia, második az Allegro Barbara, az utolsó végül sosem készült el. A Magyar rapszódia a magyar filmgyártás addigi legnagyobb méretű produkciója volt, száz színészt és több ezer statisztát foglalkoztatott.

A Jancsó-filmeknek megvolt a sajátos forgatási menete; gyakran akár az első forgatási napon olyan jelenetet vettek fel, amely eredetileg nem szerepelt a forgatókönyvben. A rendezővel számtalanszor forgató Kendének volt ideje hozzászokni. „Gyakorló Jancsó-filmkészítő vagyok. Fel sem merül bennem, hogy a forgatókönyvet az első olvasáson kívül megnézzem. Miki egyszer úgy fogalmazta meg, hogy a forgatókönyv ’az első letét’, amely aztán elindítja mindenkinek a fantáziáját”– mondta egy interjúban.

Kézdi-Kovács Zsolt testvérszerelemről szóló, Monori Lilivel, Székely B. Miklóssal és Törőcsik Marival forgatott filmje felkavarta a késő-kádár-kori kedélyeket.

A görög sorstragédiákat idéző történetben a frissen megözvegyült fiatal nő és a faluba költöző férfi egymásba szeret, de hamarosan kiderül, hogy féltestvérek. Őrület, halál, közös gyerekek és börtönbüntetés kíséri a tiltott, de vállalt viszonyt.

Talán Azerbajdzsánban. A Fedőneve: Lukács című film forgatásához készült helyszínfotó,1976.

A spanyolországi polgárháborúban meghalt, kommunista hősként ünnepelt Zalka Máté író, tábornok életéről szóló magyar-szovjet koprodukciós filmet a görög származású Manosz Zahariasz rendezte. Kozák András játszotta Zalkát, a szovjet szereplők mellett feltűnt Bessenyei Ferenc és Bujtor István is. A spanyolországi hegyeket az azerbajdzsáni Bakutól nem messze találták meg, előtte a Krímben, Belogorszk vidékén forgattak. A filmben Budapest is felbukkant, a józsefvárosi Práter utca és a Bókay János utca környéke volt a polgárháborús Madrid (pár évvel korábban errefelé filmezte Sándor Pál az Illés együttes egyik tévéklipjét is, erről itt írtunk).