Újabb százmilliárdokról döntött a kormány

A kormány kilenc pontos tervezetet fogadott el az önkormányzati adósságrendezés kapcsán - jelentette be Tállai András területért felelős államtitkár a szerdai kormányülés után. A dokumentum Orbán Viktor önkormányzati adósságrendezésre vonatkozó októberi kijelentéseit rögzíti.

Orbán Viktor miniszterelnök október végén jelentette be, hogy a kis lélekszámú, 5 ezer fő alatti települések adósságait teljesen átvenné az állam, ami közvetlen, célhoz kötött támogatással megvalósítható. Az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának pedig 40-70 százaléka kerülhet az államhoz. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó iparűzési adóbevétel az átlagnál kisebb az idei szeptember 30-i adatok szerint, ott az állam nagyobb segítséget nyújt majd - mondta el Tállai András. A konszolidációba a folyószámlatartozásokat is bevonják, de még meg kell vizsgálni, hogy ehhez szükséges-e bármilyen törvénymódosítás.

A kabinet számításai szerint az 5000 főnél kisebb települések konszolidációja 95-100 milliárd forint lehet, ez az az összeg, amit az állam teljes egészében átvállal. Az adat azonban tavaly decemberi számokra épül, ezért még kis mértékben változhat. Az adósságrendezés technikailag úgy valósul meg, hogy a települések egyösszegű támogatást kapnak, amit kizárólag a banki tartozásaik visszafizetésére költhetnek. A pénzmozgás az államháztartás egyenlegét és az államadósságot nem fogja növelni, hiszen csak annyi történik, hogy a szétosztott 100 milliárd forint a központi kormánynál kiadásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében pedig bevételként fog megjelenni. Az adósságrendezés év végig meg fog történni.

Az 5000 fő fölötti településeken a kormány nem fizeti ki az adósságokat, csak a tőke- és kamattörlesztéseket vállalja át, amiről minden egyes önkormányzattal külön szerződést kötnek. Itt a teljes összeg 512 milliárd forint, ebből az egy évre jutó teher 50-100 milliárd forint között van - mondta Tállai. Itt a konszolidálás határideje 2013 július harmincadika. A lépésekkel jövő nyárig közel 2000 település menekül ki az adósságcsapdából, és az idei, illetve jövő évi költségvetési törvénytervezet is változni fog - mondta Tállai.

Önkormányzatok éves törlesztési kötelezettsége (milliárd forint)

	2012	2013	2014	2015	2016
Forintalapú	40,8	46	42,4	31,7	26,8
Devizaalapú	34,3	51,8	47,3	52,2	49,2
ebből euró	12,3	17,6	16,6	15,7	16,1
ebből svájci frank	22	34,2	30,6	36,5	33,1
Összesen	75,1	97,8	89,7	83,9	76
Forrás: Napi Gazdaság

A bankok csak később jönnek

A kormány az újabb eladósodást az idén januártól hatályos stabilitási törvény szigorításával akarja megakadályozni. A jövő évtől az önkormányzatok a a szabadon felhasználható a mostani szja-alapú támogatási rendszer helyett csak konkrét feladatokra fognak állami pénzeket kapni.

Először az önkormányzatokkal kell megállapodni, addig csak technikai egyeztetések vannak a bankokkal, amik előkészítik a tárgyalást az adósságrendezés esetlegesen bankokat is érintő részleteiről - mondta Giró-Szász András. A kormányszóvivő utalt arra is, a kormány felelős döntést hoz a bankok esetleges terhelése kapcsán, utalva az egyik hitelminősítő intézet korábbi jelzésére.

Úgy tudjuk, hogy az ügyben folyamatosak a tárgyalások a Bankszövetség és a kabinet között, az utolsó egyeztetés szombaton volt.

Megüzenték

Az Origo múlt héten arról számolt be, hogy az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő azt üzente a magyar kormánynak: ha erőből, önhatalmúlag kényszerítené rá a bankokat arra, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságcsomagon valamekkora veszteséget szenvedjenek el, az jogilag csődeseménynek minősülne, azaz részleges államcsőd állna be, ami újabb leminősítést vonhatna maga után. Az indok az, hogy egy ilyen esetben az állam egyoldalúan bejelenti: hitelei egy részét nem fizeti. Ha erőből, önhatalmúlag kényszerítené rá a bankokat a kormány, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságcsomagon valamekkora veszteséget szenvedjenek el, az tehát jogilag csődeseménynek minősülne.

Így fájna a bankoknak

A hírek szerint egy újságíróknak tartott fideszes háttérbeszélgetésen a héten az hangzott el, hogy 10-15 százalék körüli kedvezményt érvényesíthet a kormány az adósságon, de a Népszabadság pénteken arról írt, hogy 20-25 százalékot is megspórolna magának. Azaz bankok jelenlegi követelésének csak a 75-90 százalékát törlesztené a továbbiakban, ami a 612 milliárdos átvett vagyonnál 60-155 milliárd közötti banki mínuszt jelentene..

A bankoknál ez azonnali veszteségként jelentkezne. Cserébe felszabadíthatnák a kockázatos önkormányzati hitelek után eddig képzett céltartalékot és valamekkora tőke is újra rendelkezésükre állna (mivel az önkormányzatokat szigorúbb tőkekövetelmények mellett lehet finanszírozni, mint közvetlenül az államot). Az egész akció egyenlege attól függ, hogy mekkora kedvezményt akar érvényesíteni az állam.

A lap ügyben jártas banki forrásai szerint 10 százalék körüli diszkontnál még épp jól járnak a bankok, ennél nagyobb banki veszteség esetén azonban a bankrendszer többet veszítene, mint amennyit nyerne a másik oldalon. A kormány viszont bármekkora kedvezmény ér el, azon nyer.

Adósság számokban

Tavaly június végén egy jegybanki tanulmány szerint az önkormányzatok adóssága meghaladta az 1300 milliárd forintot, ez nagyjából most is ezen a szinten stagnál. Ebből 630 milliárd forint kötvényadósság, a többi hitel, és az összadósság kétharmada devizában van.

A hitelállomány furcsa dinamikával alakult ki: 2007-2008-ban lényegében megkétszereződött, 2008 végétől a múlt év végéig alig nőtt, majd idén – a Magyar Progresszív Intézet adatai szerint – a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben több mint 16 százalékkal emelkedett.

Az adósságokból 550 milliárd forintot tesz ki a svájci frankos kötvényállomány, amihez 60-65 milliárdnyi eurókötvény jött (a hitelállomány 450 milliárd forintot tett ki, emellett van az önkormányzati szektornak nagyjából százmilliárdos, általában végletekig kihasznált folyószámlahitel-kerete).

A frankos kötvényeket főleg 2006-2008-ban bocsátották ki az önkormányzatok, azok három-ötéves tőketörlesztési türelmi időszakai jellemzően 2011 végén kezdtek lejárni. Az MNB becslései szerint már tavaly év végén a kötvényállomány felét törleszteni kellett, ez az arány 2013 végére megy 90 százalékra. Az éves tőketörlesztési teher idén és 2013-ban nagyjából 80 milliárd forint lehet a tavalyi 60 milliárd után.

A végtörlesztés rosszabb volt

A magyarországi önkormányzatok adósságállományának esetleges átrendezése - jóllehet korántsem biztos, hogy megtörténik - sokkal kevesebb veszteséget okozna a magyar bankrendszernek, mint a devizaalapú ingatlanhitelek tavaly lehetővé tett kedvezményes árfolyamú előtörlesztése, mivel ezúttal jóval kisebb összegről van szó - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni elemzők.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a magyar önkormányzati adósságrendezés kilátásairól befektetőknek összeállított elemzésükben közölték: saját számításaik szerint ha a kormány az általa esetleg átveendő önkormányzati adóssághányadból például 25 százalékos törlesztési leírást ér el a hitelező bankoknál, az 125-150 milliárd forint - GDP-arányosan 0,4 százalékos - banki veszteséget okozna. Egy ilyen mértékű leírás a magyar bankrendszer alapszintű tőkemegfelelési rátáját a jelenlegi 12,5 százalékról 12,0 százalékra csökkentené.

A ház adatai szerint a devizaalapú ingatlanhitelek kedvezményes előtörlesztése 260 milliárd forint - a GDP 0,9 százalékának megfelelő - rendszerszintű bankveszteséggel járt. A cég elemzői szerint ugyanakkor a magyar kormány várhatóan "kétszer is meggondolja", mielőtt elszánná magát az önkormányzati adósság átvételére és átstrukturálására, tekintettel arra, hogy egy ilyen lépés a nemzetközi hitelminősítők szempontjából valószínűleg szuverén nem törlesztésnek minősülne.

A Capital Economics londoni közgazdászainak szerdai elemzése szerint mindazonáltal az a puszta tény, hogy a kormány egyáltalán fontolóra vette ezt a lépést, alátámasztja a cég már korábban is hangoztatott véleményét, amely szerint valószínűtlen, hogy a költségvetési szigor önmagában megoldhatja Magyarország adósságproblémáit, és így valamilyen formájú átstrukturálás továbbra is a lehetséges megoldási módok között van.