ÁSZ: Üzleti titkot sértett a nemzeti bank
További Gazdaság cikkek
-
Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer - Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata arra a megállapításra jutott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése két szempontból sem volt törvényes – mondta Domokos László, az ÁSZ elnöke a számvevőszék szerdai sajtótájékoztatóján a jegybank 2011-es működését vizsgáló számvevőszéki jelentést bemutatva.
A kisebb súlyúnak tűnő ügy az, hogy az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
A másik törvénysértés: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF-nek) 2010. augusztus 23-ig.
Simor András, az MNB március elején távozó elnöke és Domokos a héten már vitába keveredtek. A jegybankelnök kedden nehezményezte, hogy a monetáris politika költségvetési kockázatairól készült állami számvevőszéki tanulmányról a sajtóból értesült és az ÁSZ szakértői nem tartották érdemesnek, hogy a tanulmány egyes megállapításiról az MNB-s kollégákkal konzultáljanak.
MNB: az ÁSZ jelentése nem megalapozott
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszautasítja az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az MNB működése törvényességét megkérdőjelező megállapításait. Az ÁSZ jelentése számos tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz - reagált a jegybank az ellenőrzéséről szerdán kiadott számvevőszéki jelentésre.
Az MNB honlapján olvasható közlemény leszögezi, hogy a jegybank működése törvényes, és az Állami Számvevőszék állításával szemben a hitelfelvétellel összefüggő, IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, a jegybank iratkezelési rendszere pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak.
Megjegyezte azt is: az ÁSZ-ról szóló jogszabályok semmilyen formában nem teszik a szervezet feladatává, hogy a jegybank alaptevékenységét, a monetáris politikát vagy a devizatartalék kezelését véleményezze, vagy arról javaslatokat fogalmazzon meg. Vitatta az ÁSZ tanulmányában a jegybank veszteségeinek csökkentésére felvetett lehetőségeket. Az ÁSZ egyik felvetése szerint a jegybanki kötvényekhez való hozzáférés mennyiségi korlátozásával lehetne javítani a monetáris politika megvalósításának költséghatékonyságát, Simor szerint viszont a bankok így egynapos betétben vinnék át a pénzüket, aminek kamata egy százalékponttal alacsonyabb, így kvázi ez válna az irányadó kamattá. A mennyiségi korlátozás hatása tehát egyenértékű lenne az alapkamat csökkentésével, vagyis a monetáris lazítással, tette hozzá Simor.
Az ÁSZ honlapjára feltett válasz szerint a szervezet pénteken bemutatott tanulmányával törvényben meghatározott kötelességét látta el, nem lépte túl hatáskörét. Az ÁSZ hozzátette, hogy azt az elemzést elsősorban a KT munkájának támogatására készítette, abban a jegybank alaptevékenységével, a monetáris politikával nem foglalkoztak.
A Fidesz is rászáll Simorra
A Fidesz azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága üljön össze a jövő héten, tűzze napirendre az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működéséről szóló jelentését, és hallgassa meg Simor András jegybankelnök tájékoztatását az ügyben.
Ezt Puskás Imre, a parlamenti szakbizottság fideszes alelnöke közölte budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott a politikus: sajnálatos, hogy Simor András vagy nem értesült erről a körülményről, vagy nem intézkedett, és a közvélemény csak most szerzett tudomást róla. Megjegyezte, az ország akkori kiszolgáltatottságát csak tovább növelte az MNB adatszolgáltatása.
Az esetleges feljelentést firtató kérdésre azt válaszolta: Domokos László nem lát okot büntetőfeljelentésre, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy ez teljesen kizárt. A költségvetési bizottsági ülés lehetőséget ad a tények alapos megismerésére, a vélemények ütköztetésére, ezzel a felelősség mértéke és a felelősök köre is megállapítható, és "ezt követően érdemes a következményekről a továbbiakban még beszélni" - fűzte hozzá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a jövő heti tanácskozáson - amelyre meghívják a számvevőszék illetékeseit is - megnyugtató válaszokat kapnak a kérdéseikre, és a jövőben törvényes lesz a központi bank működése. Simor Andrástól egyébként arra várnak választ, hogy miért történt a titoksértés, tudott-e róla, és milyen intézkedéseket kíván tenni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
