Orbán kádári rendszert épített ki

Az elmúlt időszakban végrehajtott számos magyarországi alkotmánymódosítás megkapta a megérdemelt kritikákat a külföldi kormányoktól és az Európai Uniótól. Különösen aggasztó az a módosítás, amely gyakorlatilag korlátlan hatalommal ruházza fel az országgyűlést, mellyel lényegében felülírhatja az alkotmánybíróság döntéseit, visszamenőleges hatállyal is, kezdi véleményírását a WSJ hasábjain Kopits György, amit a portfolio.hu idéz.

A korábbi Költségvetési Tanács elnöke úgy véli, hogy ezekkel a változtatásokkal és kétharmados parlamenti többségével Orbán Viktor miniszterelnök alkotmányos többségi hatalmat tud gyakorolni. Thomas Jefferson egykori USA-elnök szavaival élve ez azt jelenti, hogy a kormányt támogató többség jogokat vehet el a társadalom másik részétől, írja Kopits.

Könyörtelen térfoglalás

A Woodrow Wilson International kutatója szerint ezek a fejlemények már önmagukban aggasztóak. A nemzetközi közösség azonban kevés figyelmet fordított a gazdaságpolitika centralizálására. Matolcsy György jegybankelnökké nevezése annak a könyörtelen kampánynak a betetőzése, melynek keretében a kormány csökkenti a fékek és ellensúlyok erejét, véli a közgazdász, aki felidézi, hogy ez a folyamat 3 évvel ezelőtt kezdődött azzal a lépéssel, melynek következtében az alkotmánybíróság hatásköréből kivették a költségvetési és adózási kérdéseket.

Matolcsy György korábban Orbán Viktor nemzetgazdasági minisztere volt és a kormány által unorthodoxnak nevezett gazdaságpolitika fő letéteményese. Új jegybankelnökként ígéretet tett a kormánnyal történő szorosabb együttműködésre, ezt bizonyítja az MNB-ben létrehozott új pozíció, a fiskális koordinációért felelős ügyvezető igazgatói poszt, mutat rá Kopits György.

Radikális átalakítások zajlottak le a jegybank alsóbb szintjein is. Kiváló szakmai tudással rendelkező munkatársaknak mondtak fel - emlékeztet Kopits, külön megemlítve az MIT-n doktorált Benczúr Péter közgazdászt.

ÁSZ, KT, GVH

Kopits azt is megjegyzi, hogy nem a jegybank az egyetlen intézmény, amely a kormány szorosabb felügyelete alá került. Itt megemlíti a köztársasági elnöki pozíciót, az Állami Számvevőszéket, a Költségvetési Tanácsot és a Gazdasági Versenyhivatalt. Ezeknek az intézményeknek a szakértői gárdáját megszüntették vagy megtizedelték. Látszólag függetlenek már csak ezek az intézmények és csak de jure felelnek meg az EU jogszabályainak, a gyakorlatban a kormány irányítása alatt állnak, vélekedik a szakértő.

A költségvetési politikáról szólva Kopits megemlíti a kormány két fontos célját: a hiány 3 százalék alatt tartása és fontos szociális programok fenntartása a kulcsfontosságú választói rétegek számára.

Gulyás populizmus

Az alacsony költségvetési hiányt úgy érte el a gazdaságpolitika, hogy magas és torzító adókat vetett ki, elsősorban külföldi bankokra és energiacégekre. Emellett pedig államosította a nyugdíjpénztári vagyont - magyarázza a közgazdász. A másik fontos fiskális cél teljesítése érdekében legutóbb arra kötelezte a külföldi energiaszolgáltatókat, hogy 10 százalékkal csökkentsék díjaikat. A "gulyás populizmus" egyre intenzívebbé válik, miután a kormánypártok növelni akarják népszerűségüket a jövő évi választásokhoz közeledve.

Kopits felteszi ezek után a kérdést: megállíthatja-e bármi a demokratikus és gazdasági erózió útján Magyarországot? A pénzpiacok eddig nem büntették látványosan az országot. Az ország magas kockázati prémiumot fizet a bóvli kategóriás kötvényei után.

Az uniós tagság és a jegybank devizatartalékai segítettek eddig a tőkebeáramlás hirtelen megállását. A kormánynak kedvez továbbá, hogy az alacsony nemzetközi kamatkörnyezetben a befektetők keresik a magas hozammal kecsegtető eszközöket - fogalmaz Kopits.

Kádár-ország

A volt KT-elnök úgy véli, hogy eddig az Európai Unió is tartózkodott Magyarország megbüntetésétől. Az intézményi erózió azonban egyértelműen sérti az EU szellemét, ha nem az alapvető értékeket és szabályokat. Ma Magyarország kísértetiesen emlékeztet Kádár János rezsimjére, ahol minden állami intézmény Patyomkin-szervezet, fejti ki Kopits.

Zárszavában úgy fogalmaz, hogy elérkezett az ideje annak, hogy az európai hatóságok elgondolkozzanak a Magyarország elleni fellépésen a magyarok jólétének fenntartása érdekében, valamint hogy megelőzhető legyen, hogy más országok is kövessék a magyar példát. Ellenkező esetben az EU vezetése, a pénzpiacokkal összhangban úgy fog feltűnni mint a destruktív trend engedélyezője.