Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Milyen állapotok is vannak az MNB-ben?

2013.04.03. 10:57 Módosítva: 2013-04-03 13:11:57

A magyar központi bankot átlátható módon irányítják – reagált Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke Kopits György múlt heti véleménycikkére. Az alelnök írását a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadásának szerdai száma a szerkesztőséghez intézett levelek rovatában közölte.

A WSJ múlt csütörtöki számában Kopits, a Költségvetési Tanács volt elnöke bírálta a magyar alaptörvény módosítását és a gazdaságpolitikát. Matolcsy György MNB-elnöki kinevezését annak a lankadatlan küzdelemnek a betetőzéseként értékelte, amelyet szerinte Orbán Viktor folytat a fékek és ellensúlyok kiiktatása érdekében. Kopits szerint a jegybank – valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal – élén olyan fideszhű emberek vannak, akik alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek releváns szakmai ismeretekkel.

Demokrácia lett végre a jegybankban

Az MNB-alelnök a WSJ szerkesztőségéhez intézett válaszlevelében leszögezi: Kopits állításaival ellentétben a Magyar Nemzeti Bank működése törvényes és átlátható, Matolcsy György elnöklete alatt a lényegében egyszemélyes irányítást szélesebb alapokon nyugvó rendszerrel váltották fel. Ezen átalakulás során a központi bank állományában négy százalékosnál kisebb arányú volt a személycsere, „ami azt jelenti, hogy lényegében ugyanazok dolgoznak a magyar központi banknál, mint korábban” – hangsúlyozta Balog Ádám.

Az alelnök szerint az MNB tekintélyére és szakmaiságára nézve nem a vezetés átalakítása jelent veszélyt, hanem sokkal inkább „az olyan bírálat – mint például Kopits úré –, amelyet nem támasztanak alá a tények”.

Balog Ádám érvelését ugyanakkor a tények némileg cáfolni látszanak. Főleg a szélesebb alapokon nyugvó irányítási-döntéshozói rendszerről írtak hatnak furcsán, hiszen Matolcsy még miniszterként gondoskodott arról, hogy az MNB élén nagyobb hatalma legyen. Akkor még leendő jegybankelnökként a részvényes magyar állam képviseletében miniszterségének utolsó napjaiban úgy módosította a Magyar Nemzeti Bank alapító okiratát, hogy a változások március 4-től lépneke életbe, és azok az új elnök szerepét erősítsék az alelnökökkel szemben. Ilyen változás volt például, hogy most már a jegybankelnök dönt a munkavállalók felvételéről, felmentéséről és javadalmazásáról.

A szélesebb bázist látszik cáfolni az is, hogy a két korábbi alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia jogköreit kurtították, Király feladata csak a készpénzlogisztika felügyelete maradt. Azt pedig, hogy lényegében ugyanazok dolgoznak a jegybanknál, mint korábban, az a tény árnyalja, hogy elküldték mások mellett a kutatási-elemzési részleg vezetőjét, az MIT-n doktorált Benczúr Pétert – az ő menesztésére Kopits is felhívta a figyelmet –, valamint Csermely Ágnes igazgatóhelyettest, a közgazdasági elemzések és kutatási rész vezetõjét is. Az átlátható működés ellen pedig az hat, hogy Matolcsy György a kontinentális Európában lényegében egyedülálló módon nem tart sajtótájékoztatót a kamatdöntések után sem.

Kopits lejáratását nem közölték

A kora délutáni új fejlemény, hogy a jegybank közzétette a honlapján a teljes levelet. Ebből kiderül, hogy annak csak utolsó bekezdését közölte a WSJ, az első részét nem - írja a portfolio.hu. Ebben a részben gyakorlatilag csak azzal foglalkozik az alelnök, hogy megismertesse Kopits életművével az abban járatlan amerikai olvasókat.

Eszerint Kopits személyében diszkreditálódott ember bírálja a jegybankot. Ennek igazolásául felidézi a 2004 és 2009 közötti időszakot, amikor monetáris tanácstagként nem tett semmit a devizahitelezés ellen, illetve emlékeztet arra is, hogy a Költségvetési Tanács elnökeként elfogadta a 2010-es költségvetést, pedig abban az évben 3,8% helyett 7% lett volna a GDP-arányos hiány.