Milyen állapotok is vannak az MNB-ben?
További Gazdaság cikkek
-
Sötét jövőkép a kórházakban: elszívhatják előlük az energiát
- Megjöttek a hatos lottó nyerőszámai, amik nem is annyira nyerők
- Se lenyelni, se kiköpni nem tudták a bankok, így inkább már ők is akarják
- Megcsapta a forintot a béke szele, rég láttuk ilyen stabilnak a hazai valutát
- Trump hatalmas üzletre készülhet Putyinnal, pénzért elkelhet Európa jövője
A magyar központi bankot átlátható módon irányítják – reagált Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke Kopits György múlt heti véleménycikkére. Az alelnök írását a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadásának szerdai száma a szerkesztőséghez intézett levelek rovatában közölte.

A WSJ múlt csütörtöki számában Kopits, a Költségvetési Tanács volt elnöke bírálta a magyar alaptörvény módosítását és a gazdaságpolitikát. Matolcsy György MNB-elnöki kinevezését annak a lankadatlan küzdelemnek a betetőzéseként értékelte, amelyet szerinte Orbán Viktor folytat a fékek és ellensúlyok kiiktatása érdekében. Kopits szerint a jegybank – valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal – élén olyan fideszhű emberek vannak, akik alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek releváns szakmai ismeretekkel.
Demokrácia lett végre a jegybankban
Az MNB-alelnök a WSJ szerkesztőségéhez intézett válaszlevelében leszögezi: Kopits állításaival ellentétben a Magyar Nemzeti Bank működése törvényes és átlátható, Matolcsy György elnöklete alatt a lényegében egyszemélyes irányítást szélesebb alapokon nyugvó rendszerrel váltották fel. Ezen átalakulás során a központi bank állományában négy százalékosnál kisebb arányú volt a személycsere, „ami azt jelenti, hogy lényegében ugyanazok dolgoznak a magyar központi banknál, mint korábban” – hangsúlyozta Balog Ádám.
Az alelnök szerint az MNB tekintélyére és szakmaiságára nézve nem a vezetés átalakítása jelent veszélyt, hanem sokkal inkább „az olyan bírálat – mint például Kopits úré –, amelyet nem támasztanak alá a tények”.
Balog Ádám érvelését ugyanakkor a tények némileg cáfolni látszanak. Főleg a szélesebb alapokon nyugvó irányítási-döntéshozói rendszerről írtak hatnak furcsán, hiszen Matolcsy még miniszterként gondoskodott arról, hogy az MNB élén nagyobb hatalma legyen. Akkor még leendő jegybankelnökként a részvényes magyar állam képviseletében miniszterségének utolsó napjaiban úgy módosította a Magyar Nemzeti Bank alapító okiratát, hogy a változások március 4-től lépneke életbe, és azok az új elnök szerepét erősítsék az alelnökökkel szemben. Ilyen változás volt például, hogy most már a jegybankelnök dönt a munkavállalók felvételéről, felmentéséről és javadalmazásáról.
A szélesebb bázist látszik cáfolni az is, hogy a két korábbi alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia jogköreit kurtították, Király feladata csak a készpénzlogisztika felügyelete maradt. Azt pedig, hogy lényegében ugyanazok dolgoznak a jegybanknál, mint korábban, az a tény árnyalja, hogy elküldték mások mellett a kutatási-elemzési részleg vezetőjét, az MIT-n doktorált Benczúr Pétert – az ő menesztésére Kopits is felhívta a figyelmet –, valamint Csermely Ágnes igazgatóhelyettest, a közgazdasági elemzések és kutatási rész vezetõjét is. Az átlátható működés ellen pedig az hat, hogy Matolcsy György a kontinentális Európában lényegében egyedülálló módon nem tart sajtótájékoztatót a kamatdöntések után sem.
Kopits lejáratását nem közölték
A kora délutáni új fejlemény, hogy a jegybank közzétette a honlapján a teljes levelet. Ebből kiderül, hogy annak csak utolsó bekezdését közölte a WSJ, az első részét nem - írja a portfolio.hu. Ebben a részben gyakorlatilag csak azzal foglalkozik az alelnök, hogy megismertesse Kopits életművével az abban járatlan amerikai olvasókat.
Eszerint Kopits személyében diszkreditálódott ember bírálja a jegybankot. Ennek igazolásául felidézi a 2004 és 2009 közötti időszakot, amikor monetáris tanácstagként nem tett semmit a devizahitelezés ellen, illetve emlékeztet arra is, hogy a Költségvetési Tanács elnökeként elfogadta a 2010-es költségvetést, pedig abban az évben 3,8% helyett 7% lett volna a GDP-arányos hiány.