Patai: Lesznek olcsóbb hitelek

Hétfőn hét vezérigazgató kollégájával együtt reggelizett Matolcsyval. Volt értelme a megbeszélésnek?

Igen. A jegybanknak volt egy nagyon fontos kezdeményezése, amit minden jelenlévő kollégámmal együtt támogattunk. A gazdasági növekedés beindítása mindannyiunk közös érdeke. Nem szabad
elfelejteni, hogy a bankok nyereségének körülbelül a fele a hitelezésből jön, ami csak akkor van, ha a gazdaság növekszik. Most számos nagybank is veszteséges, és a megkérdőjelezhetetlen stabilitásukat az tartotta fenn, hogy a nyugat-európai anyabankok euróban is milliárdos nagyságrendben tőkésítették fel őket évről évre. A magyar bankszektor jelentős részben ennek révén tudott úgy megmaradni Európa egyik legjobban feltőkésített, legbiztonságosabb bankrendszerének, hogy ez a magyar adófizetőnek egy forintjába sem került.

Hogyan segítheti a bankszektor a növekedés beindítását?

Minden egyes tevékenységével, ezen belül aktuálisan a kiemelten fontos hitelezésről tárgyaltunk. Abban állapodtunk meg, hogy konzultációsorozat indul, s a jövőben rendszeres lesz. Sajnos az elmúlt húsz évben a rendszeres konzultáció sosem volt jellemző.

Az elmúlt években több kormányzati kezdeményezés is volt a szorosabb párbeszédért, de úgy tűnt, hogy ezek mindegyik sikertelen volt.

Még több kezdeményezés volt a Bankszövetség részéről, és azért voltak kisebb-nagyobb sikerek is. Fontos, hogy a jegybank az európai pénzügyi kultúra szerves része. Ennek a kulturának a jegyében működött a találkozásunk reggelén is. Nagyon fontos, hogy túl a személyeken magának az intézménynek van olyan hitelessége és ereje, amit én nagyon tisztelek, és mindenki bizalmára jó alapot ad.

Miben állapodtak meg?

A találkozó méltó bemutatkozás volt a jegybankelnök részéről. Együttműködő volt, konzultált, megígérte, hogy ez rendszeres lesz, a bankokat érintő kérdésekről a jövőben is mindig kikéri majd a véleményünket. A mostani központi téma természetesen a jegybank csütörtökön bejelentett intézkedés sorozata volt.

Miben volt konrét előrelépés?

Abban állapodtunk meg, hogy az MNB alelnöke, Balog Ádám fogja vezetni a következő hetek tárgyalásait a részletek kidolgozására a bankokkal. Egy hónapot adtunk magunknak arra, hogy az egyes bankok és a jegybank között alakuljon ki egy megállapodás közeli állapot. Ezt majd Balog alelnök úr a monetáris tanács elé terjeszti jóváhagyásra. Május második felében a megállapodások megszülethetnek, és júniustól a tervek szerint már szakmailag kidolgozott formában indulhatnak a hitelezési programok.

Lesznek olcsóbb hitelek a kisvállalkozásoknak Magyarországon?

Lesznek. Hogyha a jegybank 250 milliárd forintot nulla százalékos kamattal a bankrendszer rendelkezésére bocsát, amiket mi majd tovább adunk, akkor nem hiszem, hogy legyen olyan kis- és középvállalkozó megalapozott fejlesztési céllal, amelyik ezt a hitelt ne akarja felvenni.

Miért éri meg a bankoknak a részvétel? Ettől ugyanis a növekedés nem fog beindulni, miközben a marzson is veszítenek. Legfeljebb ugyanis 2 százalék körüli kamattal folyósíthatják a hiteleket, ami a kockázatokat nem tükrözi. Nem véletlen, hogy mostanság a legjobb ügyfeleknek is 3 százalék körüli marzsot érvényesítenek.

A szakmai részletek kidolgozása, mint mondtam, még hátravan, de a kereskedelmi bankoknak azért is érdemes egy alacsony, de veszteséget nem okozó marzzsal belemenni a programba, mert részei akarnak lenni a párbeszédnek, és ezt az együttműködéssel érhetik el.

A Magyarországon működő bankok abban érdekeltek, hogy a magyar gazdaságnak jobban menjen. A magyar gazdaság pedig csak akkor megy jobban, hogyha megtaláljuk a növekedés beindításának a lehetőségét. A program mértékében jól eltalált, óvatos indulás. Ez persze nem fogja megoldani az összes problémát, de egyszerre lehet katalizátor és lakmuszpapír. Tehát egyáltalán nem becsülném le a jelentőségét. A nemzetközi piacok is jól fogadták.

Vár további lépéseket a jegybanktól, illetve ennek a programnak a kiterjesztését?

Most szeptemberig erre kell fókuszálni, utána kell majd a tapasztalatokat leszűrni.

Nem csak ez az egy téma van most terítéken a bankok és a kormány között. Kevés az árfolyamgátas, rosszul alakulnak a tranzakciós adóbevételek, és a bankadó alapjának a csökkentése is tavaly óta napirenden van. A bankok a mostani kompromisszumkészségtől nem azt várják, hogy más témákban javuljon a nem túl jó alkupozíciójuk?

A gazdaság komplex rendszer. Nem keverjük össze a jegybank szerepét a kormányéval, hanem arra számítunk, hogy a különböző pozíciókból induló intézkedések összhangja fogja meghozni az elvárt növekedést, a több munkahelyet. Ehhez a jól működő, eredményes bankrendszer is nélkülözhetetlen.

A jegybank elnökével természetesen csak a három elemből álló programról beszélünk. A 250 milliárdos hitelről, amit egyébként sokszor tévesen neveznek ingyenhitelnek, hiszen a bankoknak a tőkét természetesen akkor is vissza kell fizetniük az MNB-nek, ha ezt a hitelezett vállalkozások egy része nem teszi meg. Az MNB-vel tárgyalunk továbbá a céges devizahitelek állományának szintén 250 milliárdos csökkentéséről, és a kéthetes kötvényállomány csökkentéséről, mert ez az eszköz a jegybanknak veszteséget okoz.

Ettől függetlenül, a nemzetgazdasági miniszterrel pedig az árfolyamgátról, az önkormányzatok adósságáról, a 90 napon túl nem fizető adósokról, és más ügyekről egyeztetünk. Varga miniszter úr, amikor a Bankszövetség legutóbbi ülésén részt vett, azt jelentette ki, hogy nem fog új elemeket bevinni a tárgyalásokba, illetve minden ügyben konzultál velünk a döntéshozatal előtt.

Melyik cégek számíthatnak az olcsó hitelekre? Akik forgóeszközhiteleiket akarják megújítani, vagy azok, akik inkább beruháznának? Esetleg olyanok is beállhatnak a sorba, akik eddig nem kaptak hitelt?

Mivel viszonylag szűk a június és augusztus közötti három hónap, ami a 250 milliárdos hitelkeret kimerítésére rendelkezésre áll, a fókusz az kell legyen, hogy olyan új beruházások induljanak el, amikre enélkül nem lenne lehetőség.

Hazánkban ma a beruházási ráta a szükséges minimumnak alig a fele. A beruházásokban gondolkodó cégek közül is főként azok kaphatják meg majd ezt a hitelt, amelyek az olcsó hitel mellett európai uniós pénzeket is felhasználnak, hiszen így a hitelösszeg gyakorlatilag önrészként működve megtöbbszörözheti a gazdaságba befolyó, azt élénkítő pénz. Úgy tudom, több száz olyan európai támogatásra pályázó projekt létezik most is, ami finanszírozást keres. Szerintem közülük fognak az első fecskék kikerülni.