Így szakad be a forint egy elütéstől

Kedd az álhírek napja volt. Először az MNB kamatdöntéssel kapcsolatban jött ki egy tévhír, miszerint a Monetáris Tanács 1 százalékosra vágta az alapkamatot, később feltörték az AP twitter csatornáját, amely kihatott a tőzsdei kereskedésre.

Hatalmas riadalmat okozott a piacokon, amikor a Bloomberg hírügynökség 13:54-kor - vagyis percekkel a döntés publikálása előtt - kitett egy hírt, miszerint a Magyar Nemzeti Bank egyszázalékosra vágta a jegybanki alapkamatot. Az euró forintárfolyama néhány másodpercre 300 forint közeléből egészen 303 forintos szintig emelkedett. A gyengülés oka a tévesnek bizonyult brutális alapkamat-csökkentésről szóló hír volt, hiszen az 1 százalékos kamat az alapkamat 4 százalékpontos csökkenését jelentett volna a korábbi 5 százalékos szintről, elszabadítva az inflációt, és összedöntve a forintárfolyamot.

Vizsgálatot sürgetnek

Aztán hamar kiderült, a monetáris tanács mindössze 4,75 százalékra csökkentette a kamatot. A Bloomberg híre csak elütés volt, hamar javították is a hibát, az árfolyam visszatért a 300 forint körüli szintre.

A kilengés ettől függetlenül sokaknak komoly károkat okozhatott, például azoknak, akik ijedtükben szabadulni kezdtek a forinttól. A Magyar Nemzeti Bank kedden bejelentette, vizsgálatot sürget a heves pénzpiaci mozgások miatt, szorgalmazta, hogy a hírügynökség tegye meg a megfelelő lépéseket, hogy a jövőben "ne történhessen hasonló jellegű félretájékoztatás".

"A piac Matolcsy miniszteri regnálása alapján félt attól, hogy az MNB új vezetése szokatlan lépéseket tesz majd. Bármennyire is valószínűtlennek tűnhetett az 1 százalékra csökkentett alapkamat, az előbbiek miatt teljesen kizárni sem lehetett, és annak, aki pozícióban ült, gyorsan kellett döntenie. Valószínűleg ezért lehetett hatása a hírnek, a devizakereskedők egy része – egymástól függetlenül, de hasonló motivációból egyszerre – gyorsan zárhatta napon belüli pozícióját" - magyarázta a piaci reakciókat Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője.

A monetáris tanács kilenc hónapja megállás nélkül vág a kamaton, a kamatvágásról pedig most először az új összetételű monetáris tanács döntött, hiszen a legutóbbi döntéskor még a testület tagja volt az MNB két korábbi alelnöke, Karvalits Ferenc és Király Júlia is. Előbbinek lejárt a mandátuma, utóbbi még azelőtt lemondott. A piac reakciója aligahanem bizalmatlanságot is jelez az MNB új vezetésével szemben.

Kondrát az Indexnek elmondta, a kereskedők közvetlenül is nézik a híreket, de napon belül főleg technikai alapon üzletelnek, ők döntenek a pozícióvállalásról és zárásról. "Egy váratlan, vagy a vártnál nagyobb kamatcsökkentés leértékelődést okozhat, így, aki erősödésre játszott, gyorsan zárt, ezzel hozzájárulva a gyengüléshez. A többiek már az árfolyammozgásra reagálnak" - mondta. Az automata kereskedési rendszerek jellemzően technikai elemzésen alapulnak, így azok ilyen álhírek esetén nem annyira kiváltják a mozgást, mint inkább felerősíthetik.

Az AP-t tényleg megtámadták

De jutott egy másik érdekes, piacmozgató esemény is keddre, kirobbantója szintén egy álhír volt. Szíriai terroristák feltörték az Associated Press hírügynökség Twitter-csatornáját, magyar idő szerint este, Amerikában késő délelőtt, vagyis az online hírfogyasztás szempontjából főműsoridőben.

Az AP a világ egyik legnagyobb hírügynökségének számít a brit Reuters és a francia AFP mellett, a híreit a világsajtóban gyakorlatilag készpénznek szokás venni. A feltört Twitter-csatornán az a szenzációs hír jelent meg, hogy két robbanás történt a Fehér Házban, és Obama elnök is megsérült a támadásban. A tőzsdék természtesen egyből reagáltak, pár percre a New York-i tőzsdeindex is megzuhant a hír hatására, aztán gyorsan visszatért a normál szintre, ahogy elült a kezdődő pánik.

Kondrát szerint a mozgást itt is inkább a hús-vér kereskedők indíthatták el, akik a szeptember 11-i helyzethez hasonló reakcióktól félhettek. "Kérdés persze, hogy akik meghekkelték a hírcsatornát, azok a várható reakciókra készülve nyitottak-e pozíciókat előre, de ezt a nyomozás derítheti majd ki."

A Reuters, a Bloomberg és a nagy hírügynökségek (mint az AP) az esetek elenyészően kis százalékát leszámítva megbízhatóak, így alapesetben a kereskedők elhiszik, amit e forrásokból olvasnak, látnak. Ha van is kétely bennük, sokkal nagyobb kockázatot vállalnak akkor, és nagyobbat bukhatnak azon személyesen, ha nem reagálnak a hírnek megfelelően.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!