Varga: Brüsszel kettős mércével mér

A bizottság értékelésében vannak kedvezőbb adatok, mint a korábbi értékelésben, de a magyar kormány álláspontja szerint tévesen ítélik meg a helyzetet. "Méltánytalannak tartjuk ezeket az állításokat, Brüsszel kettős mércével mér" - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Fotó: Szarvas / Index

Úgy vélte, az Európai Bizottság rendre kedvezőtlenebb adatokat közöl, mint amit aztán az élet igazol. Tavaly a brüsszeli nyomásra a kormány már túlkorrigálta a költségvetést, ez pedig a növekedést gátolja. Varga hangsúlyozta, Magyarország tartja magát ahhoz a menetrendhez, amit elfogadott, nem készít választási költségvetést sem.

Készek intézkedni

Szerinte érthetetlen, miért gondolja úgy a bizottság, hogy 2014-ben nem sikerül tartani a hiányt. "A magyar kormány mindig kész reagálni a változásokra és tartani a hiány szintjét, akár év közbeni intézkedéssel is" - mondta. A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor hozzátette, egyelőre nem terveznek konkrét intézkedésekez. Varga szerint az mindenképpen pozitív, hogy közelednek egymáshoz a kormány és Brüsszel számai, igen jó esélyünk van arra, hogy június végén kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Ehhez a költségvetési törvény módosítására nincs szükség.

Varga kérdésre elmondta, az idei költségvetésben is vannak kockázatok, ezek azonban elsősorban az infláció mértékéből adódnak. A rezsicsökkentés miatt ebben az évben kedvezőbb az inflációs pálya. Ez azonban negatívan hat az áfából származó bevételekre.

Varga Mihály azután beszélt, miután kiderült, nem tűnik biztosnak, hogy Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, az Európai Bizottság pénteken közölt tavaszi jelentése szerint ugyanis a három százalék alatti GDP-arányos hiány nem fenntartható. Hiába volt tavaly 3 százalék alatt a hiány, és lesz 3 százalék idén, jövőre már 3,3 százalékos hiányt jósol Brüsszel. Olli Rehn pénzügyi biztos sajtótájékoztatóján kiderült: három ország - Románia, Lettország és Litvánia - biztosan kikerül az eljárás alól, Magyarország és Olaszország csak talán, itt további fiskális intézkedésekre lesz szükség.

Fotó: Yves Herman / Reuters

Ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, a szabály szerint a költségvetés hiányát tartósan három százalék alá kell csökkenteni, három egymást követő évben kellene a küszöb alatt maradni. Az Európai Bizottság jelentése alapján pedig azonban nem egyértelmű, hogy mi fog történni. A tavaszi előrejelzés alapján az Európai Bizottság május 29-én tesz ajánlást a túlzottdeficit-eljárásról, ezután az Ecofin, vagyis az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa június 22-én dönthet arról, hogy Magyarország kikerül-e az eljárás alól.

Még nem dőlt el semmi

Mint ismert, a kormány a konvergenciaprogramban nem jelentett be újabb intézkedést. Varga Mihályék abban bíztak, hogy a tavalyi hiányszám elég lesz ahhoz, hogy az Európai Bizottságot meggyőzze a sikeres folytatásról.

Az Eurostat legutóbbi adatai szerint a 2012-es GDP-arányos költségvetési hiány 1,9 százalék volt, a korábban bemutatott becslés még 2,4 százalékos hiányról szólt. 2013-ra és 2014-re akkor még 3,4 százalékos hiánnyal számoltak, bár tény, ekkor még több intézkedés hatását nem vizsgálták. A bizottság most kisebb mértékben javította a magyar GDP-re vonatkozó prognózisait is. Az idei évre a téli prognózisban szereplő -0,1 százalék helyett 0,2 százalékot várnak. 2014-re pedig 1,3 százalék helyett 1,4 százalékot. Olli Rehn februárban azt mondta, idén az unió hat tagállama kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól, a legtöbb kockázat Litvániában és Lengyelországban van.

Megtettük a magunkét?

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában úgy vélte, Magyarország megtette a magáét, az Európai Unió által elvárt szint alá csökkentette költségvetési hiányát, így ha az unió tartja magát alapelveihez, különösen az egyenlő elbírálás és az igazságosság eszméjéhez, akkor meg kell szüntetnie az országgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást. A kormányfő szerint az unió sok esetben igazságtalan, ráadásul a nagy nemzetközi cégek gyakran "és nem mindig eredménytelenül" lépnek fel a nemzeti érdekek ellen Brüsszelben.

Szerinte a számok alapján a 2012-es határidőre teljesítette a magyar kormány a hiánycélt, a túlzottdeficit-eljárás szempontjából azonban lehet, hogy mindez kevés lesz. Korábban több szakértő azt várta, Brüsszelben inkább megvárják az őszt, hogy lássák, a választási évhez közeledve milyen folyamatok alakulnak ki a magyar költségvetésben.

A vita a költségvetési struktúra átalakítása körül alakulhat ki. Az Európai Bizottság (EB) szemét szúrhatja, hogy a válságadók állandósultak és az uniós jogelvekkel ütköző diszkriminatív adópolitikát folytat a magyar kormány. Ezzel együtt továbbra is a növekedés beindítása számít a kulcskérdésnek. Az utóbbi miatt az EB megvárhatja az év végét, amikor jobban látszik már az MNB növekedési hitelprogramjának hatása. Emellett a bevételi oldal rizikós elemeire − így a pénztárgépek összekötéséből, az e-útdíj bevezetéséből és a tranzakciós illetékből származó tételekre − is figyelnek.

Az e-útdíj kapcsán a bizottság azért bizonytalan, mert nem lehet tudni, mennyire lesz zavartalan a rendszer bevezetése, pontosan mennyi pénz várható reálisan ebből az idei évre. A másik kérdés a pénztárak elektronikus bekötése, itt sem világos, hogyan fog működni a rendszer, elkészül-e minden határidőre, és ha igen, az mennyivel több adóbevételt hoz majd a konyhára. A tranzakciós illeték pedig azért problémás, mert mint az NGM számaiból kiderült, március végéig ebből mindössze 27,5 milliárd forintnyi bevétel folyt be a költségvetésbe, a tervezett összeg fele.

"Azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy júniusban nem hoz döntést a bizottság, ezért a kormánynak ősszel kell majd bizonyítania, hogy a decemberi döntésnek az ország szempontjából pozitív végkifejlete legyen" - mondta az Indexnek Gárgyán Eszter a Citibank elemzője. Gárgyán szerint akár újabb kiigazításra sem lesz szükség, ugyanakkor a kormány bizonyos költségvetési tételeket zárolva tartalékot képezhet, amellyel ellensúlyozhatja a költségvetés bevételi oldalán szereplő elemekkel, például az e-útdíjjal és az adóhatékonyság javulásával szembeni bizalmatlanságot.

Egy az Indexnek név nélkül nyilatkozó másik elemző szerint, ha a kormány komolyan ki akar kerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor május végéig lépnie kell, ami akár újabb megszorításokat is jelenthet. Az elemző szerint a nagyjából 0,4 százalékos kiigazítást a kormány Brüsszelre fogva még a népszerűségvesztést is megúszhatja, ez nagyjából 120 milliárd forintot jelentene. A közgazdász hozzátette: a kiigazítás fontos bevételnövelő eleme lehet a tranzakciós illeték növelése, amelyet ugyanakkor már jelenleg is a bevételi oldal egyik bizonytalan elemének tartanak.

A magas adósság gátolja a növekedést

Az Európai Bizottság jelentésében megállapítja, hogy a pénzügyi piacokon jelentős javulás tapasztalható, a hozamok csökkentek, a reálgazdaságban azonban ez egyelőre még nem érezhető. Folyamatban van a külső és belső egyensúlytalanságok kiigazítása, több sebezhető ország pedig az exportra termelő ágazatok jövedelmezőségének javulása nyomán pozitív fizetési mérleget könyvelhet majd el. A bizottság szerint a magas adósságszint rányomja a bélyegét a növekedésre, a gyenge munkaerőpiac pedig visszafogja a magánszektor fogyasztását.

A munkanélküliek aránya Brüsszel számítása szerint az Európai Unióban 10,5 százalékról 11,1 százalékra emelkedik és 2014-ben is ezen a szinten marad, az eurózónában pedig ennél is egy százalékponttal feljebb, 12,2 százalékpontra kúszik fel, és jövőre sem mérséklődik érdemben. Az infláció idén 1,8 százalék lehet az unióban, míg az eurózónában 1,6 százalék.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!