Titokban lesz egyre drágább a vasút

Hivatalosan nem emel jegyárat a MÁV, a vonatozás mégis egyre többe kerül. A szabályok és jegytípusok változásai, a pótjegyek rendszerének átalakítása éves szinten milliárdokkal drágítja meg az utazást. Május közepén bevezetik az általános felárakat a gyorsvonatok többségére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium indoklása szerint a felárak bevezetése a közösségi közlekedés reformfolyamataiba illeszkedik.

„Biztos, hogy áprilistól nem lesznek felárasak a gyorsvonatok” – cáfolta a MÁV Start szóvivője korábban az iho.hu értesülését, miszerint áprilisban egységes távolsági felárat vezetnek be. Szerda éjszaka aztán kiderült, a cáfolat csak az áprilisi bevezetésre vonatkozott, nem a felárra, május 15-étől a „menetrendben meghirdetett” gyorsvonatokra kötelező lesz megváltani a távolsági felárat.

Az ügy külön érdekessége, hogy a jegyáremelést hivatalosan 30 nappal korábban kellene bejelenteni, csakhogy a minisztérium értelmezése szerint az általános felár bevezetése nem minősül jegyáremelésnek, hiszen nem a díjak változnak, csak a feláras vonatok köre módosul. Így az NFM szerint itt mindössze menetrendi változásról van szó, azt pedig elég 14 nappal hamarabb bejelenteni, vagyis a május elseji tájékoztatás nem megkésett.

A kiegészítő jegy ára
km	jegyár		km	jegyár
0-100	150		260	380
120	175		280	410
140	205		300	440
160	235		350	515
180	265		400	590
200	295		450	660
220	325		500	735
240	355		500-tól	735
A gyorsvonatokra érvényes 2013. májustól, az IC-kre és kiemelt Volán-járatokra 2012. szeptembertől.

A gyorsvonati pótjegy 100 kilométer alatt 150, majd a távolság függvényében sávosan emelkedő összeg lesz egészen 735 forintig. A pótjegy önmagában plusz szolgáltatást nem jelent, az utas ülőhelyet nem kap érte, ráadásul pótjegyet kell váltani a Budapest-bérlet érvényességi területén belül is.

Egy darabig még megérheti a neten vásárolni a jegyet, itt ugyanis csak június elsejétől kell felárat fizetni. A felárat elővételben, a pénztáraknál kell megvenni, a vonaton a jegyet már csak akkor adják büntetés nélkül, ha az adott állomáson nem volt pénztár.

Lesznek kivételek

A drágítás nem érint majd mindenkit. Nem kell pótjegyet vennie a nemzetközi menetjeggyel utazóknak és azoknak sem, akiknek havi, félhavi vagy 30 napos vasúti bérletük van, vagy vasutasok. Nem fizetnek majd felárat a felmutatóra szóló szabadjeggyel és vasutas IC kártyával rendelkező utasok sem, és a hadirokkantak, valamint a 3 év alatti gyermekek is mentesülnek a fizetés alól.

Rajtuk kívül még a dolgok mostani állása szerint az országgyűlési és az európai parlamenti képviselők jelentenek kivételt – de Orbán Viktor csütörtökön ezt nehezményezte, vagyis a képviselőknek ez a kedvezménye minden bizonnyal megszűnik –, valamint kivételezettek a Start Klub kártyás és Balaton Mix jegyes utasok.

Ezeken kívül több járat is kiesik a körből, a Nyíregyháza–Záhony, Békéscsaba–Lőkösháza és a Püspökladány–Biharkeresztes vonalakra nem vonatkozik a felár. A regionalbahn.hu cikke szerint az új rendszer lényegében megöli a hibrid-IC-ket, hiszen a gyorsvonati rész is feláras lesz.

A komfortért fizetünk

A minisztérium hivatalos indoklása szerint a most bevezetendő felárakból származó bevételeket a MÁV a minőségi szolgáltatásokat nyújtó vasúti kocsik – két év alatt közel 300 jármű – megújítására fordítja. A személyszállító vasúttársaság idén nyárig a tervek szerint a kétszázadik ingyenes wifi-elérést biztosító kocsiját is forgalomba állítja.

„A vállalat 2013 második felében az Új Széchenyi Terv forrásaiból korszerűsített Budapest-Székesfehérvár elővárosi vasútvonalon és a kapcsolódó vonalakon jelentős menetrendi fejlesztést hajt végre. Az utazási idő nagymértékben csökken, a szolgáltatási színvonal nő, a kínálat bővül a főváros és Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg közötti viszonylatokban is” – írták még ezt is.

Észrevétlen áremelés

Hogy a minisztérium és a közlekedési cégek az egyszeri jegyáremelés helyett más taktikát választottak, már az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált. Először az IC-ken lett kilométerfüggő a kiegészítő jegy, és néhány autópályás buszra is bevezették a többletdíjat, illetve megszűnt az ötkilométeres jegy.

Később megint az IC-pótjegyek árán variáltak a csúcsidőben utazók kárára, illetve száz kilométernél rövidebb távra már nem adtak ki menettéri jegyet. Mindeközben a távolsági buszok közül egyre többet soroltak át lényegében ad hoc módon az emelt díjas kategóriába.

Az iho.hu már korábban beszámolt a gyorsvonatok pótjegyesítése körül zajló harcról, miközben az egyik oldalon a tárca és segédintézményei az emelésért küzdöttek, a MÁV-Start éppen ellene, attól féltek, hogy a drágulás miatt jelentősen megcsappanhat az utasok száma.

Az NFM közleményében csütörtöki közleményében is éppen erre az aggályra reagált. Szerintük a Volán-társaságoknál is „elfogadta az utasok túlnyomó többsége” az autóbuszos felárak többlépcsős bevezetését, érdemi utasvesztés nem volt kimutatható. A feláras rendszer autóbuszos és vasúti kiterjesztése a várakozások szerint 1,5-2 milliárd forint éves többletbevételt eredményezhet 2013-ban.

A jegyárak alakulása kapcsán azonban nem csak a minisztérium és a MÁV, hanem a Volán és a MÁV is egymásnak feszül. Mivel a vasúti közlekedést sok helyen kiváltja a távolsági busz, az utasok pedig az árak függvényében választanak busz és vonat között, a tavaly ősz óta zajló módosítások ugyanis hol az egyik, hol a másik társaságot hozzák helyzetbe.

A kedvezményeket kellene kurtítani

Ráadásul a MÁV még azon sem igazán tud spórolni, ha egy-egy járatot ritkít, itt ugyanis a pálya és a rendszer fenntartása okozza a legnagyobb költségeket. Ha a megnőtt jegyárak miatt csökken az utasszá,m és emiatt esetleg megszüntetnek egy járatot, vagy ritkítani tudják a menetrendet, az nem jelent érdemi kiadáscsökkenést, miközben a cég elesik a jegyáraktól. Az ülőhelykihasználtság évek óta nagyjából 35 százalék körül alakul, leszámítva néhány tipikusan zsúfolt vonalat vagy időszakot, általában bőven van hely a vonaton.

A jegyek drágítása mellett egyébként szólnak érvek, a magyar vonatjegyek árai európai összevetésben nem kiugróak, ráadásul az utasoknak mindössze 35 százaléka fizet teljes árú jegyet, a többiek részesülnek valamilyen kedvezményben. És rengetegen akadnak olyanok is, akik semmit nem fizetnek: a MÁV éves jelentése szerint ráadásul az évi 139,6 millió utasból 31,5 millió utazott ingyen, ez a szám évek óta nagyjából ugyanennyi. A széleskörű kedvezményrendszer megkurtítására korábban már többször tett ígéretet a politika, igazi akarat azonban erre mindeddig nem volt.