Szívroham, vágóhíd, vagy valami más?

Csütörtöktől kezdve a tőzsdére zúdította szinte teljes OTP-részesedését Csányi Sándor. A legnagyobb magyar bank vezérigazgatója közvetlen és közvetett tulajdonában lévő részvényeiből a bejelentett adatok szerint összesen szám szerint 2,35 millió darabot adott el, amiből 10,6 milliárd forintot zsebelt be. A keddi adatokból kiderülhet, hogy a Csányi befolyása alatt álló Bonitás 2002 Zrt. eladta-e hétfőn a maradék félmillió darab részvényét, vagy megtartja azt.

Az első kérdés, ami felmerülhet, hogy miért egy ilyen óriási csomagban öntötte a piacra tulajdonának nagy részét a bankvezér. A részvények eladásából befolyt pénz meghaladja az OTP átlagos napi forgalmát, tehát egy ekkora eladás előre tudhatóan csúnyán bedönti az árfolyamot, így is lett.

Részvénypiaci szakértők szerint erre nem lett volna sokkal jobb lehetősége Csányinak: akár csepegtette volna tulajdonát (tehát kis részletekben vált volna meg tőle), akár a tőzsdét megkerülve akarta volna befektetőknek csomagban eladni, a szándék gyorsan kitudódott volna, és az árfolyam az eladásokat beelőzve szakadt volna be. Abban tehát nincs sok meglepő, hogy így vált meg tulajdonától a bankvezető. De miért adta el egyáltalán?

1. A hivatalos verzió

A bank szűkszavú közleménye szerint "Csányi Sándor és vállalkozásai hazai, elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházások finanszírozására csoportosítja át az értékesített OTP Bank részvényekből származó bevételt.” Tehát kellett a pénz a Bonafarm-csoport beruházásaira. A cégcsoportnak van is komoly beütemezett beruházása: a Népszabadság és a Napi Gazdaság értesülései szerint Mohácson hatalmas vágóhidat terveznek, a legnagyobbat az országban, a csoporthoz tartozó Bóly Zrt.-nél pedig fejlesztik az öntözőhálózatot és az állattenyésztési telepeket.

Fotó: Lendvai Péter / MTI

Bár a tervezett beruházások költségigénye éppen akkora lehet, mint Csányi most értékesített OTP-részesedése, mégis joggal merül fel bennünk a kétely. Ilyen típusú beruházások esetén ugyanis a legritkább esetekben van szükség arra, hogy azonnal, készpénzben finanszírozzák azokat. A Bonafarm eleve tőkeerős és rendkívül nagy nyereségtermelő képességű cég hírében áll, semmi nem magyarázza azt, hogy miért ne tudna Csányi más forrásból olcsó finanszírozást találni jól menő élelmiszeripari birodalmának. Ez alapján joggal gyaníthatjuk, hogy a hivatalos álláspontnak nincs sok köze a vezérigazgató valóságos motivációihoz.

2. Betegsége miatt visszavonulna

A spekuláció gyorsan felizzott a masszív eladások után, ám először a Magyar Nemzet jelentetett meg a hivatalos magyarázattól eltérő "értesülést". A kormányközeli napilap szerint Csányi idén februárban "komoly szívműtéten esett át", és ezzel összefüggésben készíti elő a visszavonulását, egészségügyi problémái miatt. Csányi egészségügyi állapota korábban is adott okot találgatásokra, de a tulajdonrész leépítésére ez a gondolatmenet sem ad megnyugtató választ, és nem csak azért, mert az OTP azonnal cáfolt. Ha a vállalat vezetésére nem érzi alkalmasnak magát, akkor miért pont a tuladonosi jogaitól válik meg előbb?

3. "Csányi tud valamit"

Mint a legnagyobb bank vezérigazgatója, Csányi olyan információk birtokában lehet, amelyekkel a többi szereplő és a nyilvánosság nem rendelkezik. A hirtelen eladások utáni magyarázatkeresésben ez lett az egyik legnépszerűbb elképzelés. Közvetlenül Csányi eladásai előtt beszélt egy kormánytag arról, hogy újra kisegítenék a devizahiteleseket – az eddigiek alapján nagy biztonsággal következthettünk arra, hogy a bankszektor terhére –, ennek részleteiről viszont semmi konkrétum nem látott napvilágot. Az elképzelés szerint a bankvezető többet tudott a várható lépésekről, és ebből vonta le a következtetést. Sőt volt, aki arról spekulált, hogy Csányi direkt akarná bedönteni az árfolyamot, hogy olcsóbban visszavásárolja a részvényeit, és ezzel nagyon kaszáljon.

Ha Csányi valóban csak a maga által ismert – az új kormányzati devizahitelesmentő-akciókról szóló – információk alapján lépett volna, akkor az bennfentes kereskedésnek számítana, és a bankvezetőt jól ismerők szerint Csányi egyébként is idegenkedik a rövid távú tőkepiaci műveletekről. Nem túl meggyőző.

4. Nyomást gyakorolna a kormányra

Az eladások időzítése alapján a másik irányba is gondolkodhatott Csányi. Eszerint a bankvezető nem passzívan reagált a kormány várható lépéseire a nagy eladással, hanem aktívan, politikai eszközként használta volna azt. Az értékesítés bejelentésével Csányi kisebb pánikot okozott, aminek hatásai nemcsak a pesti tőzsdén, hanem azon túl is érezhetőek voltak a piacokon.

Az utóbbi években folyamatosan háttérbe szorított bankvezér ezzel meglehetősen nagy súlyt adott volna az álláspontjának, miszerint a bankrendszer nem elégedett azzal, hogy negyedévenként újabb pofont kap. A kormány kezdi úgy kezelni a válságadókat, mint amik még évtizedekig velünk maradnának, a közelmúltban emelte a tranzakciós adót, és most újabb, a bankokat sújtó intézkedéseket tervez. Ha azonban ezzel adunk magyarázatot a miértre, akkor csak új kérdések adódnak. Miért dobálózna saját, húsz éven át gyűjtögetett tulajdonával ilyen vakmerő módon?

5. Hosszú távon ki akar szállni

Az is lehet, hogy Csányi egyszerűen csak levonta a következtetéseket. A banküzlet ebben a gazdaságpolitikai környezetben nem megy túl jól, a kormányzat folyamatosan jelzi, hogy lehetőleg minden terhet a pénzügyi szektorra tolna. Eközben kormánytagok nyíltan kritizálják a külföldi bankok mellett konkrétan az OTP-t is, ráadásul az állam kezdett aktívan beszállni a lakossági pénzügyi szolgáltatási üzletágba is – ami éppen az OTP legnagyobb erőssége.

Annak ellenére, hogy az OTP menedzsmentje még májusban is arról beszélt, hogy magyar bankot akvirálnának – a pletykák rendszeresen említették az MKB-t és a CIB-et is mint lehetséges célpontot, amivel az OTP bebetonozta volna piaci dominanciáját –, most már betelhetett a pohár. Minek tartsa valaki a pénzét egy olyan szektorban, ami biztosan nem fog nyereséget termelni?

6. Haragra gerjedt

Forrásaink Csányi Sándort nagyon higgadt, hosszú távon tervező vállalatvezetőnek írták le, akitől azonban esetenként mégsem állnak távol a temperamentumosabb megnyilvánulások. Volt, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy az évek óta – minden igyekezete ellenére – egyre hátrébb szorított bankvezér éktelen haragra gerjedt, és hirtelen felindulásból adta el ezt a sok részvényt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!