Júlia, Rita
EUR 384,12 Ft
USD 364,25 Ft
13 °C
25 °C

Kéne pár új kaszinó, már a kormány is látja

2013.07.27. 16:16 Módosítva: 2013.07.27. 23:22
Elképesztő dolgok történtek az elmúlt másfél évben a szerencsejáték-szabályozásban, aminek a legújabb fejezete a tíz új, félig állami kaszinó terve Varga Mihálytól. Hivatalosan arra lettek ugyanis figyelmesek, hogy ha betiltják a játéktermeket, akkor nincs honnan jönnie a játékadónak. Valójában egy hosszas, de gyakorlatilag csak kapkodásokból és mellényúlásokból álló szabályozási hercehurca vége lehet ez, aminek az egyetlen kirajzolódó potenciális célja a kaszinópiac újraosztása. Persze lehet, hogy ez sem marad így sokáig.

Kell a pénz, ezért a kormány tíz új vidéki kaszinót húzna fel magánvállalkozókkal közösen - közölte kérdésünkre az NGM. A mostaninál 8,5 milliárd forinttal többet szeretnének évente beszedni a szerencsejátékból, a részleteken most is dolgoznak.

Pár napja derült ki a kormány terve, ami több okból is különösen meglepő húzásnak számít. Amikor a kormány tavaly októberi döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését, azzal érvelt, hogy az elszegényedett emberek ne dobálják játékgépekbe egyébként is kevés pénzüket.

Az eljárást még a mostani kormány nem lassú átlagsebességéhez viszonyítva is kivételesen sürgősen bonyolították le: egyszer csak hétfőn összehívtak egy rendkívüli kormányülést, kedd reggelre pedig már gyökeresen át is alakult az egész iparág szabályozása.

Rogán és a piaci szereplők 

Adókedvezmény a senkinek

Külön unortodox szabályozási húzás volt, amikor Matolcsy az egyik utolsó miniszteri rendelkezéseként adókedvezményt adott a 10 milliárd forint feletti árbevételű kaszinóknak.

Azonban ilyen nálunk közel sincs, a legnagyobb kaszinók mozognak 2-3 milliárd körül, ha összeadjuk a megmaradt 3 kaszinó tavalyi árbevételét, az se éri el a tízmilliárdot, valószínűleg ha az egész ország egy helyen rullettezne, akkor se léphetnék át a limitet.

A szabályozás átalakításának előzményeit ismerve még ennél is furcsább volt az ügy. Az egész azzal indult, hogy egyéb módosítások mellett ötszörösére emelték a nyerőgépek játékadóját, aminek semmi értelme nem lett volna, ha akkor már tudják, hogy nem sokkal később úgyis bezárják az összes kaszinót. Pedig egészen a váratlan fordulatig hónapokig úgy állt a szabályozás, hogy a nyerőgépes cégek inkább fektessenek be komolyan, és térjenek át a szerver alapú üzemeltetésre.

Az októberi teljes tiltásnál „nemzetbiztonsági kockázatokra” is hivatkoztak, bár annál a semmit nem jelentő mondatnál nem árultak el többet, hogy a "piacon résztvevők szándékai jelentettek kockázatot". Rogán Antal, a belváros polgármestere később tagadta, hogy az elúszott méregdrága rendszerek gyors betiltásával saját kormánya neki akart volna hadat üzenni.

Nehogy felpuhuljon

Lázár János tavaly azzal is indokolta a sietséget, hogy "egyszer és mindenkorra gyorsan kell dönteni" a kérdésben, nehogy felpuhuljon a törvényhozás folyamata a különböző lobbik miatt. Ezért is furcsa, hogy a nagy dérrel-dúrral keresztülvitt, és az általános bizonytalanságot komolyan növelő akciósorozat után ilyen hamar elkezdenének kifarolni az egészből a tíz új kaszinóval.

Pláne, hogy a 8,5 milliárd forint a költségvetés szintjén szinte piszlicsáré összeg, ezt sokkal kisebb arcvesztéssel járó programokon is be lehetne hozni hamar. Ha mondjuk az MFB eggyel kevesebb gigahitelt ad ki, esetleg elhalasztják két elkerülőút felújíttatását, vagy csak kiadják a NAV-nak, hogy szedjenek be kicsit megint többet, bármikor összejött volna ennyi pénz.

Ráadásul, bár az NGM-nek volt néhány gyengébb adótervezési húzása, azt azért nagyon nehéz elképzelni, hogy nem számoltak volna a bekövetkezett bevételkieséssel, hiszen ne feledjük: a korábbi 25-28 ezer játékgép helyett végül csak 3 kaszinó maradhatott az országban. Az NGM-ből azt mondták, számoltak a kieséssel, de akkor kissé érthetetlen, hogy miért táncolnak vissza ilyen hamar a bevétel érdekében.

Kaszinó, játékterem, kocsmai gyümigép

Miközben a nyerőgépes szalonokat a kormány rendkívüli sürgősséggel letörölte a térképről, a játékkaszinók működhettek tovább. A szerencsejáték-ipar két kategóriáját nemcsak az különbözteti meg, hogy az egyikben kizárólag elektronikával vezérelt gépek, a másikban viszont ezen túl élő játékok, krupiék által felügyelt rulett és black jack jelentik a fő attrakciót. A nyerőgépes szalonokat magántulajdonban lévő cégek üzemeltették, a kaszinókban viszont a koncessziós rendszer következtében áttételesen az állam is tulajdonos.

A nyerőgéptörvény hatályba lépése után három ilyen kaszinó marad az országban a Casino Sopron, a Tropicana és a Las Vegas Casino. A Casino Sopron a Szerencsejáték Zrt. és a bécsi Casinos Austria tulajdonában van. Az üzemeltetésre vonatkozó koncessziót 2015 végéig nyerték el.

A Szerencsejáték Zrt. a budapesti Belvárosi Kaszinó száz százalékos tulajdonosa is, ez a cég üzemelteti a fővárosi Tropicanat, aminek a kisebbségi tulajdonosa a két évvel ezelőtti kivásárlásig Andy Vajna volt. Vajna tulajdonrészének eladásával nem szállt ki a szerencsejáték-bizniszből: szakmai körökben tényként kezelik, hogy egy Luxembourgban bejegyzett cégen keresztül az övé a harmadik talpon maradt terem, a Las Vegas Casino koncessziós joga 2014 végéig.

A szegények érdekében

Az indoklás egyébként az egész hadjárat elejétől kezdve elég hiányos volt. Már a szerver alapú nyerőgépeket is a szegények védelmében kellett volna üzembe állítani, és a teljes betiltásnál is hangsúlyozott érv volt, hogy most már meg kell állítani a legleszakadtabb szerencsejáték-függő rétegek további kifosztását.

Arra lettek figyelmesek

Az NGM megdöbbent, hogy szerencsejáték-függők továbbra is szerencsejátékoznak. Pontosabban "az elmúlt hónapok tapasztalatai megmutatták, hogy a játéktermek betiltásával nem szűnt meg az igény a szerencsejátékra, így sok játékos ma a határmenti településeken vagy illegális szerencsejáték szervezőknél hagyja jövedelme egy részét". Ezért is kellenek a jó állami kaszinók szerintük.

Ez azonban elmaradt, rengeteg helyen átnevezték ugyanis a nyerőgépeket játékgéppé, amivel ugyanúgy lehet játszani, csak nem lehet hivatalosan pénzt nyerni a géppel. A tapasztalatok szerint ezeken a helyeken az a jellemző, hogy az ismerős törzsvendégeknek a pultnál kifizetik a nyereségüket. A lényeg, hogy a rendszer ugyanúgy működik tovább, a tapasztalat azt mutatja, hogy az állam nem tudja vagy nem akarja hatásosan ellenőrizni ezeket a helyeket, emiatt pedig a kispénzű gépezők is jó eséllyel szinte mindenhol vadászhatják tovább a három pár cseresznyét.

A talpon maradt, a betiltásban nem érintett kaszinók viszont kifejezetten a nagypénzű, luxushoz szokott játékosokra vannak specializálódva. A három félig állami kaszinónak persze nagyon jól jött a tiltás, a legnagyobb Las Vegas Casinónak például tavaly 20 százalékkal, 3,9 milliárd forintra nőtt az árbevétele, és 50 százalékkal, 683 millió forintra az üzleti tevékenységének eredménye.

Baráti nyerőgépeket

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy másfél évig a kormányzat össze-vissza kapkodott, hogy hogyan fejhetné meg jobban a szerencsejátékos végeket, végül egy nemzetbiztonsági huszárvágással úgy döntöttek, hogy az lesz a legjobb, ha inkább kárpótlás nélkül újraosztják az egész piacot. Ebbe sorba pedig jól illeszkedik a tíz új kaszinó-koncesszió terve is.

Vaszil Krisztián, az E-Casino Szakmai Szövetség elnöke sem érti a gyorsan változó szabályozási feltételeket, újraindítani a tevékenységüket "megint súlyos százmilliókba fog kerülni". A több korábbi játéktermes és nyerőgépes céget tömörítő szövetségben viszont nagyon örülnek az új kaszinók lehetőségének, várják többet tudjanak a részletekről, és kölcsönösen eredményes szabályozásban bíznak.

Azonban mindez valószínűleg nem marad pontosan egy-két évig se, hiszen a két nap alatt kiebrudalt iparági szereplők az unióhoz fordultak. Elég egyértelműen szembemegy ugyanis a piacgazdaság alapelveivel is, ha az állam pár nap alatt, jogorvoslati lehetőségek és kártalanítás nélkül államosít egy tetszőleges iparágat. Így jó eséllyel nyerőgépesek nyerni is fognak, legkésőbb tehát akkorra várhatjuk a következő komoly változtatást, vagy a teljes kártalanítást, vagy mindkettőt.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Hírek