Nem korrupció miatt zárták el a pénzcsapot

Lázár János hétfői bemutatkozó sajtótájékoztatóján erősítette meg azokat a korábbról már ismert híreket, miszerint az Európai Unió felfüggesztette az uniós források jelentős részét. A 15 operatív programból 13-at jelenleg nem finanszíroz az Európai Unió. Így például az útépítési vagy a társadalmi felzárkóztatási programok finanszírozását. Az erről szóló akciótervet tegnapi ülésén tárgyalta is a kormány – számol be a Portfolio.hu.

A Financial Times idézi Jonathan Todd bizottsági szóvivő tegnapi szavait, aki megerősítette az uniós források átmeneti felfüggesztésének tényét. Hozzátette: nyolc operatív program uniós finanszírozásának leállításáról van szó, miután jelentős hiányosságokat találtak a kérdéses operatív programok irányításában és ellenőrzésében.

A visszatartott pontos összeg a kormány és az Európai Bizottság között zajló egyeztetések kimenetelétől függ, amelyre jelzése szerint még ebben a hónapban sor kerül. Lázár János szeptemberig szeretné lezárni a kérdést. 

Az FT cikke emlékeztet arra, hogy Magyarország elkeseredetten küzd az EU-forrásokért, hogy finanszírozni tudja a beruházásokat (jelentések szerint a beruházások 97 százaléka uniós forrásból valósul meg részben), eközben pedig nem túl jó a viszony Brüsszel és Orbán Viktor között.

A brit üzleti napilap szerint nem Magyarország az egyetlen, ahol létezik a probléma. „Nemrégiben Csehország és Románia is szembesült Brüsszel kemény lépésével” – nyilatkozta a lapnak Otilia Dhand, a Teneo Intelligence szakértője. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyarországi programokkal kapcsolatos problémák már 2011-től kezdődtek, és a forrásokat már 2012 végén felfüggesztette Brüsszel.

Fotó: George Rose

A kormány minden erejével igyekszik rendbe tenni az uniós programok ügyét, szorítja ugyanis a pénzek elköltésének határideje és a jövő évi választások. Az EU-forrás a magyar kormány egyetlen reménye, hogy átadó ünnepségeket rendezhessen. „Lázár János mostani kijelentése csak ismét a figyelem középpontjába helyezte a kérdést. Az EU nem most lépett hirtelen” – jegyezte meg a szakértő. 

A Reuters hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó bizottsági forrásra hivatkozva azt írta összefoglaló anyagában, hogy a pénzügyi irányítással és az ellenőrző rendszerrel voltak problémái Brüsszelnek a magyar uniós programok esetében. De nem találtak olyan jeleket, amelyek korrupcióra vagy csalásra utaltak volna – tette hozzá.

Korábban megírtuk, erős késésben vagyunk az uniós pénzköltéssel, lassan egy éve nem kapunk pénzt az uniótól a fejlesztések túlnyomó többségére. Rohammunkával be kell gyűjteni 500-700 milliárdnyi számlát, és kiszórni még 500 milliárdot, akár szabálytalanul is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!