Varga: Önkéntes az államosításunk
További Gazdaság cikkek
-
Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer - Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közölt interjút „a nemzeti érdekek erősebb képviseletére van felhatalmazásunk” címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap.
Az államosítás nem visszalépés a tervgazdaságba
Az MTI által szemlézett összefoglalójuk szerint szerint a miniszter a védelmébe vette, hogy a kormány beavatkozik a magángazdaság folyamataiba, és azt állította, hogy az államosítás nem visszalépés a tervgazdaságba, hanem „korrekció”.
Arra a felvetésre, hogy a folyamatosan végrehajtott államosítások visszatérést jelentenek a tervgazdaságba, Varga Mihály a hamburgi áramhálózat államosításának példáját említette, és hangsúlyozta, hogy a német nagyvárosban és máshol is hasonló folyamatok zajlanak bizonyos szolgáltatások esetében.
Ott államosítottak, ahol csökkent a szolgáltatás színvonala
Az 1947-es államosításokkal ellentétben a folyamat az önkéntességen alapul – tette hozzá. Az államosítások okáról szólva elmondta, hogy például a budapesti vízellátás privatizációja után a szolgáltató adósságállománya nőtt, a szolgáltatás ára pedig gyorsan emelkedett, színvonala csökkent. Az ilyen esetek indokolják az állami közbelépést, és azt, hogy bizonyos szolgáltatásokat nem engednek át a privát haszonszerzésnek – mondta Varga Mihály. Arról pedig most nem esett szó, hogy vízművek példája mennyiben igaz a teherautó-futóműgyártásra, a földgáz-kereskedelemre, a takarékszövetkezetekre vagy mondjuk a hulladékgazdálkodásra.
Önként add el a céged, vagy tönkreteszünk
„Senki nem veszítene azon, ha az állam visszaszerezné a hibásan eladott belföldi monopóliumokat: a befektetőknek már sokszor megtérült, és megelőznék későbbi veszteségeiket” – ezzel a meglepő, és a magántőkét és pláne a nyereséget ismét csak a piacgazdaság egyfajta kellemetlen melléktüneteként felfogó fordulattal érvelt a Matolcsy György még januárban.
Tavaly ősszel is már hasonlóan nyíltan fogalmazott, azt mondta: „Aki helytelenül privatizációs vagyonhoz jutott a természetes monopóliumok területén – energia, szennyvíz, víz, csatorna –, attól vissza fogjuk venni, mert önként visszaadja. Mert olyanok lesznek a feltételek.”
Varga humanitárius katasztrófának nevezte a devizahitelezésből fakadó gondokat. Szerinte a szerződések tartalmától függetlenül az azok megkötése óta keletkezett terheket egyharmad-egyharmad arányban kell viselniük az adósoknak, a bankoknak és az államnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyenge hatékonyságú és drága növekedési hitelprogramjával kapcsolatban annyit mondott, hogy a válság újszerű válaszokat követel. Az MTI még azt a mondatát emelte ki, hogy „szükségesnek tartom, hogy az MNB intézkedései szabályozottan és ellenőrzötten menjenek végbe”.
Még nem találtunk vissza helyes útra
Arra a kérdésre, hogy miért esett vissza Magyarország versenyképessége régiós összevetésben, a miniszter azt mondta, hogy nyolc évig rossz irányba haladtak a folyamatok, és meglepő lett volna, ha sikerül három év alatt visszatalálni a helyes útra. „A felgyülemlett problémákat nem lehet egy kormányzati ciklus alatt megoldani” – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy a kormány megtett mindent, amit három év alatt tenni lehetett.
Az eredmények között említette, hogy a GDP-arányos államadósság 85,3 százalékról a „80 százalék körüli szintre” csökkent, az államháztartási hiány pedig évek óta 3 százalék alatt van. Az Európai Bizottság megszüntette a túlzott mértékű hiány miatt indított eljárást, és az államadósság 2015-ig csökkenő pályán marad – mondta a miniszter. Versenyelőnyként értékelte a politikai stabilitást és a „kétharmados parlamenti többség biztosította cselekvőképességet” is.
Mintha megrendült volna a bizalom
Arra a kérdésre, hogy a kormány mit tesz a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzéséért, elmondta, hogy valóban vannak példák a bizalom megrendülésére.
De szerinte azt is látni kell, hogy van olyan beruházási mutató, amiben jól állunk: a német autóipar több beruházást hajtott végre Magyarországon, mint Kínában, és csak az utóbbi két hónapban 6-7 új beruházást és kapacitásbővítést jelentettek be nagy külföldi cégek. Azt nem fejtette ki, hogy az autóipari beruházási döntések mennyiben köthető az új kormány munkájához, és mennyiben az előzőekhez.
Fele se lesz az egymillió munkahely
Arra a kérdésre, hogy korrekt eljárás-e sikerként elkönyvelni a külföldön dolgozók és a közmunkások számának emelkedését, azt kezdte el magyarázni, hogy 2010 óta 230 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, így az évi 100 ezer új munkahely megteremtése reális célkitűzés. A kivándorlással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a külföldön dolgozók tavaly 1,7 milliárd eurót (hozzávetőleg 510 milliárd forintot) utaltak haza.
Arra a felvetésre, hogy a kormány az utóbbi években többször összeütközésbe került az Európai Bizottsággal, pedig Magyarország a legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak, Varga Mihály annyit válaszolt, hogy a magyar kormány arra kapott mandátumot a választóktól, hogy „erőteljesebben képviselje a nemzeti érdekeket”, így a kormány „minden esetben a nemzeti szuverenitás fontossága mellett áll ki”, bármit is jelentsen ez erre a kérdésre.
Ezzel azonban a magyar kormány nincs egyedül az EU-ban, azt pedig, hogy „helyesen cselekedtünk-e, majd megmutatják a tavaszi választások” – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
