Újabb NAV-os tálalt ki az áfacsalásokról
További Gazdaság cikkek
-
Igazán rájuk fér: régóta várt jó hírnek örülhetnek a magyar vállalatok - Karikó Katalin az Indexnek: Ha egy kutatót gátol a rendszer, keressen kiutat
- Nemzetgazdasági Minisztérium: Magyar Péter a programját felírhatja egy WC-papírra
- Rég látott lépésre készül a forint, jöhet a nagy áttörés
- Felcsillant Fortuna mosolya, csaknem 12,5 millió forintot zsebelhet be egy magyar szerencsejátékos
„Nem lehetünk az óriási mértékű adócsalók országa” – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Vancsura István, a 2013. január 1-jével megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatóság (KÜIG) Rapid Ellenőrzési Főosztályának egykori vezetője. Az osztály az országhatárokon átnyúló, hálózatos áfacsalásokat vizsgálta, azonban 2010-től Vancsura szerint elkezdődött a korábban az adóhatóság szupercsapataként is emlegetett KÜIG szétverése: 2010. október 1-jén a főigazgató KÜIG hat vezetőjének mondott fel, „teljesen indokolatlan módon” – fogalmazott az egykori főosztályvezető.
Horváth András után ő a NAV második olyan egykori alkalmazottja, aki névvel vallott az adóhatóság szervezett adócsalással szembeni elnéző magatartásáról.
A Horváth András, Vágó Gábor egykori LMP-s független országgyűlési képviselő és Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője társaságában beszélő Vancsura konkrét „felső-középvezetőket” is megemlített, akik szerinte akadályozhatták az áfacsaló cégláncolatokkal szembeni vizsgálatokat.
Vancsura szerint ehhez Somos Katalin, a KÜIG-et felügyelő főigazgatónak, helyettesének, Rákosa Melindának, valamint a kockázatelemzéseket végző Kedves Lászlónénak lehetett köze, ugyanakkor rajtuk kívül Dávida Marianna, az Ellenőrzési Főosztály vezetője és Csillag Dezsőné elnökhelyettes neve is felmerült a sajtótájékoztatón a vizsgálatok ellehetetlenítésével összefüggésben.
A kék dosszié
A Rapid osztályt 2010-től vezető Vancsura állítása szerint adóvisszaélésekkel kapcsolatos megfigyeléseit egy kék dossziéba gyűjtötte össze, amit lerakott Csillag Dezsőné elnökhelyettes asztalára, aki azonban „nem foglalkozott vele”.
Állítása szerint Vida Ildikóval, a NAV elnökével is kezdeményezett megbeszélést, de az adóhatóság vezetője nem fogadta. Vancsuráék az általuk feltárt problémák orvoslására konkrét javaslatokat is megfogalmaztak, de szerinte ezekkel éppen ellentétes irányú folyamatok indultak el az adóhatóságnál. Miután a NAV-ról lepattant az ügy, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordult, onnan azonban azt a választ kapta, hogy a miniszter nem utasíthatja a NAV elnökét.
Horváth Andrással tudtak egymás vizsgálatairól, de személyesen csak a NAV-botrány kirobbanása után ismerkedtek meg. Vancsura azután döntött úgy, hogy ő is személyesen kiáll az áfacsalások ellen, hogy megbizonyosodott róla: többen állnak mögötte. Ő maga feljelentést nem kezdeményez az ügyben, egy másik, folyamatban lévő ügyben azonban tanúskodik.
A volt főosztályvezető azt is bírálta, hogy „az ügyek jelentős részét a parlamenti bizottság áttolta az ügyészségre”, holott szerinte ezt a jogalkotónak kéne kezelnie.
A NAV szerint többet büntetnek mostanában
A NAV részben reagált Vancsura vádjaira, egyrészt azzal, hogy a volt vezető csak egy sértett ember, hiszen jogszerűen kirúgták. Másrészt szerintük a KÜIG épp hogy nagyon hatékonytalan volt, és most pedig forintra több adóhiányt állapít meg a hatóság. Mondjuk arról nem beszélve, hogy ebből mennyi behajtható, pedig az lenne az egyik legfontosabb mutató. Pontosabban:
"Egyértelművé vált ugyanis, hogy a KÜIG nem volt hatékony, több éves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében. Mint azt már korábban nyilvánosságra hoztuk, az átszervezés után nagyságrendekkel nőtt a feltárt adóhiány mértéke és az ellenőrzések száma.
- Körbeszámlázással kapcsolatban 2013. III. negyedév végéig 1 817 adóellenőrzés fejeződött be, amely a duplája a megelőző év azonos időszaki eredményének. Az adóellenőrzések 91 százaléka zárult megállapítással. A vizsgálatok során összesen 83 milliárd forint nettó adókülönbözet került jegyzőkönyvezésre, amelynek 97 százaléka (81,2 milliárd forint) általános forgalmi adónemben keletkezett.
- Az adóellenőrzések darabszámának növekedési üteméhez hasonlóan, több mint a duplájára nőtt a megállapított nettó adókülönbözet összege. Egy megállapítással zárult adóellenőrzés során átlagosan 50,1 millió forint nettó adókülönbözet került feltárásra."
Horváth András: Mióta kijöttem, 500 milliárdot nyúltak le
A NAV-botrányt kirobbantó Horváth András megköszönte Vancsurának, hogy alátámasztotta, amiről eddig beszélt. Úgy fogalmazott:
„Én alulról és félig kívülről tártam fel az adóhatóságon belül a korrupt rendszert, és azt, hogy valakik tudatosan legyengítették az adócsalók ellen létrehozott adóhatóságot, Vancsura István pedig felülről érzékelte ugyanezt. Mindketten, egymástól függetlenül javaslatokat tettünk a szervezet megerősítése céljából. Mindkettőnk sorsa az lett, hogy félreállítottak”.
Horváth András hozzátette: nem tudja, mi lesz elég a döntéshozóknak ahhoz, hogy átfogó vizsgálatot kezdeményezzenek, szerinte a kormány öt hónapja hallgat az ügyben, miközben ez idő alatt az áfacsalók újabb 500 milliárdot nyúltak le az államkasszából.
Egyéni jelöltek a NAV ellen
Vancsura István tíz éve lépett be az MDF-be, az idei országgyűlési választásokon a JESZ színeiben indul egyéni jelöltként, a Bács-Kiskun megyei 2-es számú, kecskeméti választókörzetben. Kérdésre válaszolva azt mondta: a NAV-ügyben nem politikai indíttatásból állt ki, ugyanakkor bizonyos szempontból szerencsés, hogy „éppen egybeesik ez a két időpont”, képviselőjelöltként ugyanis élhet a mentelmi joggal.
Horváth András Zuglóban indul egyéniben, a korábbi polgármester Papcsák Ferenccel és Tóth Csaba MSZP-s jelölttel szemben. Horváth az Ángyán József-féle Tisztesség és Emberség Szövetsége (TESZ) jelöltjeként az Élőlánc Magyarországért párt színeiben indul, habár korábban az Indexnek elmondta: az utolsó pillanatig vacillált, hogy elfogadja-e a felkérést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
