Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Vége a pálinka-szabadságharcnak

DSOKI20131208010
2014.04.10. 10:38
Megszületett az uniós ítélet a házi pálinkafőzés ügyében, eszerint a magyar jogszabály uniós jogba ütközik. A pálinka-szabadságharcot Orbán Viktor még 2010-ben jelentette be, de már néhány nappal a tervek nyilvánosságra hozatala után sejteni lehetett, hogy a házi pálinkafőzés ilyen mértékű liberalizációja nem felel meg az uniós előírásoknak.

Nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni – mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió bírósága.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a bejelentés után közölte, a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai az EU engedte kereteken belül tovább élhessenek hazánkban.

Azt írták:

A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés  megtartása mellett. Az a célunk, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést.

A pálinka-szabadságharcot Orbán Viktor még 2010-ben jelentette be a 29 pontos, első gazdasági akciótervének ismertetésekor. Már néhány nappal a tervek nyilvánosságra hozatala után sejteni lehetett, hogy a házi pálinkafőzés ilyen mértékű liberalizációja nem felel meg az uniós előírásoknak. Ezután az Európai Unió képviselői a júliusi megszakadt hiteltárgyalásokon tették egyértelművé: uniós jogot sérthet a párlatfőzés jövedékiadó-mentessége.

Évi ötven liter

Minden nagykorú magyar állampolgár évi ötven liter gyümölcspárlatot főzhessen le magánfőzésben adómentesen. A szabályozás értelmében a bérfőzetés is magánfőzésnek számít, míg az ötvenliteres korlát a 86 alkoholfokos párlatra vonatkozik, vagyis 43 fokos párlatból akár 100 litert is elő lehet állítani (a gyümölcspárlat és a pálinka között az a különbség, hogy utóbbi a pálinkatörvény előírásai, tehát szigorúbb szabályok szerint készülő párlat).

Az Európai Unióban ugyanis szigorú előírások vannak a jövedéki termékek adóztatására, hazánk pedig a 2002-es csatlakozási tárgyalásokon arról állapodott meg Brüsszellel, hogy a bérfőzést is meg kell adóztatni. Csupán annyi mentességet kaptunk, hogy a magyar kormány a nemzeti adószabályokban az ilyen főzésre ötvenszázalékos kedvezményt adhat. A derogációt azonban a szlovákokhoz hasonlóan csak 2015-ig kaptuk meg, vagyis legkésőbb addig ezt a kedvezményes pálinka- vagyis párlatfőzést is meg kellene szüntetni.

Kulturális örökség

A Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta, a házi pálinkafőzés a történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része, ezért döntött úgy Magyarország, hogy más uniós államokhoz hasonlóan biztosítja ezen hagyomány fennmaradását.

“Úgy gondoljuk, hogy a házi pálinkafőzés és bérfőzés jövedéki részbeni adómentességével Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is”

A párhuzam kicsit sántít, az osztrákok például még Mária Teréziától kaptak jogot a házi főzésre, és már eleve azzal a feltétellel léptek az unióba, ha ezt megtarthatják. Az adómentes pálinkafőzést ráadásul ott is szigorú szabályok kötik, csak az főzhet, akinek gyümölcsöse van, és ő is csak ellenőrzött körülmények között, meghatározott mennyiséget, előre bejelentve.

Magyarország az osztrákokhoz hasonló jogokra az uniós csatlakozáskor azonban nem hivatkozhatott: a pálinka nálunk a 19.  század közepe óta adózott termék, főzése már a 15. században is földesúri előjog volt, és később is állami monopóliumhoz vagy szigorú engedélyeztetéshez kötötték.

A házi pálinkafőzést 1924-ben végleg betiltották, ezután a cefrét már csak a bérfőzdékbe lehetett vinni főzetni. Ennek viszont a második világháború után komoly rendszere épült ki. Így bár a kedvezményes szeszfőzetés Európában nem gyakori, a bérfőzdék intézményét sikerült a csatlakozás után is megtartanunk, azzal a feltétellel, hogy idővel belesimítjuk azt a közösségi jogrendszerbe.

Mi lesz most?

Sokakat kellemetlenül érinthet az uniós döntés: az utóbbi években rengeteg pálinkafőző berendezést vásároltak, és felpörgött a házi pálinkakészítés, a gyakorlatban már nagyon nehéz lenne visszafordítani a folyamatot. 

Kóstolásra váró pálinkák a Magyar Pálinka Lovagrend III. Pálinka Árkádia elnevezésű rendezvényén a földművelésügyi minisztérium épülete előtt.
Kóstolásra váró pálinkák a Magyar Pálinka Lovagrend III. Pálinka Árkádia elnevezésű rendezvényén a földművelésügyi minisztérium épülete előtt.

A házi pálinkafőzés legalizálása egyébként alaposan felforgatta a piacot, és megkárosította a szeszipari cégeket. Az Agrárszektor.hu korábban arról írt, hogy minden eddigi rekordot megdöntő, elképesztő mennyiségű pálinka kerülhet feketén a piacra az elmúlt évben lepárolt óriási készletből.

Az otthon készített vagy bérfőzetett adómentes párlatokból akár 20 millió liter is illegálisan cserélhet gazdát, miközben a szeszipari cégek korábbi piacaik csaknem felét elvesztették. Szerintük az sem kizárt, hogy most már a házi adómentes főzetek 80-90 százaléka is a feketepiacra kerül.

Az Indexnek Suller György, a NAV vám- és jövedéki szóvivője korábban elmondta, a forgalomba bocsátott bérfőzött párlat mennyisége 2012-ben 6 874,77 ezer hektoliterfok (hlf) volt, ebből 5,918 ezer hlf volt az a mennyiség, amit az adómentességi határon felül állítottak elő. (A hektoliterfok a szesztartalom mértékegysége, megfelel egy liter abszolút alkoholnak. Egy hektoliterfok 2 liter 50 százalékos pálinkának felel meg.)

Szabadforgalomba bocsátott párlat és pálinka mennyisége (ezer hlf.)  2010 2011 2012 2013
Bérfőzést követően szabadforgalomba bocsátott párlat  4 525,99  6 174,09  6 874,77 7 402,75
Kereskedelmi főzést követően szabadforgalomba bocsátott pálinka  730,01  852,14  881,33 744,63

2013-ban 7 402,75 ezer hlf volt a bérfőzést követően forgalomba bocsátott párlat mennyisége, míg az adómentességi határon felüli mennyiség 6,251 ezer hlf volt. A kereskedelmi főzést követően forgalomba bocsátott pálinka mennyisége 2012-ben 881,33 ezer hlf volt, 2013-ban pedig 744,63 ezer hlf. Az otthoni pálinkafőzésről nincsenek adatok.

Noha egyes becslések szerint a fekete pálinkaeladások miatt a költségvetés 80-100 milliárd forinttól eshetett el a szabad otthoni pálinkafőzés 2010-es bevezetése óta, pontos számok nem ismertek, a pálinka jövedéki adóját ugyanis nem regisztrálják külön, az úgynevezett egyéb termékek számlájának egyenlege  pedig – ahová minden alkohol jövedéki adója megy, drámaian nem változott. 2010-ben 82 961,16 millió forint, 2011-ben 86 908,02 millió forint 2012-ben 84 898,46 millió forint, 2013-ban pedig 87 053,71 millió forint volt. A kieső bevételeket más termékek jövedéki adójának emelésével ellensúlyozták.

A bérfőzésből származó adó viszont drasztikusan visszaesett: 2010-ben nettó 2 789,15 millió forint, 2011-ben nettó 15,17 millió forint, 2012-ben nettó 15,62 millió forint, 2013-ban pedig nettó 12,42 millió forint jövedéki adó folyt be a bérfőzési szeszadó bevételi számlára.