További Gazdaság cikkek
-
Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja - Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
Áprilisban -0,1 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás – jelentette a KSH. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az MTI-nek elmondta: 1968 óta nem fordult elő Magyarországon, hogy csökkentek a fogyasztói árak. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez egyelőre nem nevezhető deflációnak, mivel ez az első hónap, amikor csökkennek az árak, ráadásul csekély mértékben.
A jelenség oka az lehet, hogy az élelmiszerek nem drágultak eléggé a múlt hónapban: a 0,3 százalékos áremelkedés elmarad a tavaly ilyenkor mérttől, így éves alapon már fél százalékkal olcsóbban lehet élelmiszerhez jutni – írja a Portfolio.hu.
Hasonlóképpen fontos tényező a rendkívül alacsony globális árnyomás. A tartós fogyasztási cikkek annak ellenére egyre olcsóbbak, hogy a forint gyengeségének elvileg meg kellene jelennie az importtermékekben.
Ezenfelül kisebb volt a szezonális eredetű drágulás a ruházkodási cikkek körében is. Ez egyébként szinte minden termékre igaz, így összességében azt mondhatjuk, hogy a főként európai árfolyamatok megjelenését láthatjuk a számokban, amit az élénkülő lakossági fogyasztás és a gyenge forint nem tud ellensúlyozni.
Tavaly áprilishoz képest a múlt hónapban kicsit olcsóbbak voltak az élelmiszerek, a ruhák, a tartós fogyasztási cikkek, a rezsicsökkentés miatt az energia (több mint 10 százalékkal), és az üzemanyag is. A szolgáltatások kicsit voltak drágábbak, míg szeszes italhoz és a dohányhoz 7,3 százalékkal drágábban lehetett hozzájutni.
A defláció egyébként nem csak minket fenyeget, az erről szóló cikkünket itt olvashatja.
De miért baj ez?
Mi Magyarországon ahhoz vagyunk szokva, hogy az inflációtól rettegjünk, ugyanakkor ennek az ellentéte, a defláció is szörnyen káros tud lenni a gazdaság egészére nézve. Ha ugyanis a gazdaságból teljesen eltűnik az infláció – ez a helyzet jellemezte évtizedek óta Japánt, ami ellen egy éve komoly változtatásokat eszközöltek –, akkor a családok és a vállalkozások az egyre erősödő pénzre (a deflációra) megtakarításaik növelésével reagálnak. Hiszen miért is költekeznének, ha a pénzük vásárlóértéke napról napra nő?A folyamatok eredményeként eltűnnek a beruházások, nem keletkeznek új munkahelyek, magyarul lassul, illetve teljesen leáll a gazdasági növekedés. A mostani konszenzus szerint ebből a csapdahelyzetből csak élénkítő, inflációgerjesztő pénznyomtatással lehet kitörni. (A defláció jelentéséről és káros hatásairól egy részletes és szemléletes infografikát láthat a Concorde inflációs blogján).
Az Erste elemzői az MTI-nek azt írták, hogy éves összevetésben 0,2, márciushoz képest pedig 0,3 százalékos drágulást vártak. A szakértők éves átlagban 0,7 százalékos, év végére pedig 2 százalékos fogyasztói árindexszel számolnak.
Az áprilisi 6,5 százalékos hatósági energiaár csökkentés még alig hatott az árindexben, a gázár csupán 0,7 százalékkal csökkent - hívják fel a figyelmet az elemzők, hozzátéve ugyanakkor, hogy továbbra is a háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben - 10,3 százalékkal - éves összehasonlításban, ami még a korábbi rezsicsökkentő lépéseknek köszönhető.
Meglepetésre jelentősen olcsóbbak lettek az élelmiszerek a KSH közlése szerint, éves összehasonlításban 0,5 százalékkal csökkentek az árak, és havi összehasonlításban is csupán 0,3 százalék volt a drágulás. A ruházati termékek ugyan jelentősen drágultak áprilisban, szezonális okok miatt, éves összehasonlításban azonban 1,5 százalékkal csökkentek az árak.
Továbbra sem akarunk vagy tudunk bevásárolni
A maginfláció is tovább süllyedt, a márciusi 2,7 százalékról 2,4 százalékra, ami azt mutatja, hogy az energiaár csökkentések mellett az inflációs alapfolyamatok is igen mérsékeltek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a belső kereslet továbbra is gyenge, ami némileg ellentmond az elmúlt hónapok kedvező kiskereskedelmi forgalmi statisztikáinak, illetve az import exportot is meghaladó növekedésének.
Hogy teljesül-e az Erste elemzőinek azon várakozása, hogy idén a 12 éves mélypontról emelkedésnek indult a lakossági fogyasztás, az a részletes első negyedéves GDP adatokból derül majd ki - hangsúlyozzák a szakértők.
Visszadrágulnak majd az élelmiszerek
Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője éves összevetésben 0,1 százalékos inflációval számolt áprilisra, a következő hónapokban pedig arra számít, hogy tovább csökkennek az árak, azonban év végére 2 százalék körüli szintre emelkedhet az infláció. Felhívta a figyelmet arra, hogy júliusban bekerül a bázisba a második rezsicsökkentés.
Az ING közgazdásza szerint az újabb rezsicsökkentés - a 6,5 százalékos gázár-csökkentés - hatása elsősorban majd csak a májusi inflációs adatokban lesz tetten érhető, azonban már a harmonizált fogyasztói árindex áprilisi adatain is látszik.
Balatoni András szerint az élelmiszerárak az év második felében emelkedésnek indulhatnak, míg a szabályozott árak továbbra is csökkenni fognak, ami lefelé húzza az inflációt. Az áprilisi árcsökkenéshez az elemző szerint az üzemanyagárak - éves összehasonlításban vett 1,9 százalékos - csökkenése is nagymértékben hozzájárult.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
