Arnold, Levente
17 °C
32 °C

Ezen is eldőlhet a következő választás

D  BJ20130428004
2014.05.15. 08:02
Jönnek a helyi földbizottságok, amik annyit jelentenének, hogy 8-9 helyi gazda lényegében indoklás nélkül megvétózhat bármilyen földvásárlást. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) viszont arra gyanakszik, hogy az unió szerint összeférhetetlen lehet, ha a gazdák döntenek a saját versenytársaikról, ezért jobb ötletük támadt: nevezze ki az önkormányzat azokat az embereket, akik ebbe a helyi mindenható bizottságba kerülhetnek. Ennek az lesz az eredménye, hogy az önkormányzati választásokon győztes párt helyben lényegében megszüntetheti a versenyt. Ez pedig a kivételezett csoporton kívül senkinek nem lesz jó.

Az új földtörvény május elsején akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet, akkor is hatályba lép, ha az esetleg egyeseknek nem tetszik.

És akkor is hatályba lép, ha még nincs is egészen kész, egészíthetnénk ki a máskor is igen harcias Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert. 

Arról van szó, hogy a földforgalmi törvény szerint májustól léteznek az úgynevezett földbizottságok. Ezek a szervezetek helyi tótumfaktumok lesznek, amiknek legfőbb hatalma, hogy lényegében indoklás nélkül megvétózhatják bárki földvásárlását. A hivatalos érvelés szerint ezek majd elsősorban a külföldieket akarják megakadályozni abban, hogy Magyarországon termőföldet vehessenek. De még bármi lehet a dologból. 

Legjobb tudásuk szerint döntenek majd

Ha ma valaki földet akar venni, az a következőképp megy:  először megköti a végleges szerződést az eladóval, majd beviszi ezt annak a településnek a jegyzőjéhez, ahol a megvásárolni kívánt földdarab van. Innentől  a jegyző ezt elkezdni küldözgetni különféle helyekre, olyasmiktől függően, hogy hatósági jóváhagyás kell-e hozzá, ki kell-e függeszteni, vagy mondjuk értesíteni kell-e a tulajdonostársakat. (Ha valakit bővebben érdekel, akkor a Fejér megyei földhivatal itt segít eligazodni a négy életben lévő földtörvény és az öt kapcsolódó kormányrendelet elvárásai közt.)

Elővásárlási jog szinte mindenkinek

Jó néhányan megvehetnek előlünk az utolsó pillanatban tetszőleges földet. Az elővásárlási jogosultak sorrendje ugyanis így néz ki: a legelső mindig az állam, aztán a földműves tulajdonostárs, három éve 20 km-en belüli földműves szomszéd, települési állattartó földműves, bárhonnét jövő ökogazdálkodó földműves, helyben lakó szomszéd földműves, helyben lakó nem szomszéd földműves, három éve 20 km-en belül élő vagy legalább központot fenntartó földműves. 

Végül nagyjából két hónap múlva az ember kap egy papírt, háromféle lehetséges kimenettel:

  • Megkötheti a szerződést, minden rendben.
  • Nem kötheti meg a szerződést, mert csak. Nem kell különösebben indokolni, bár ezt úgy szokták szebben mondani, hogy sok szubjektív elem is számíthat a földbizottsági vagy hatósági elutasításnál. A VM úgy fogalmazott, hogy a földbizottságok „a köztudomású tények és a legjobb ismereteik alapján döntenek majd".
  • A szerződés létrejön, csak épp nem velünk. Egy kisebb hadseregnyi szereplőnek lehet ugyanis elővásárlási joga. 

Csakhogy  a földbizottságok megválasztásának módját szabályozó kormányrendeletet elfelejtették megcsinálni a törvényhez. Ezért a földbizottságok nem is alakultak meg, sőt, még a VM se tudja, hogy mikorra csinálhatják meg a hiányzó rendeletet. Addig a földbizottságok helyett egyelőre átmenetileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara emberei döntenek. Az átmeneti időben szerintük a korábbi tervekhez hasonló lesz a folyamat, és egyébként is kikérik majd a helyiek véleményét.

De a helyzet ennél bonyolultabb. Lehet, hogy hiába is születne meg a földbizottságos rendelet, mert VM tudomására jutott, hogy az unió szerint jó eséllyel összeférhetetlen dolog az, ha a helyi érdekeltek dönthetik el, hogy ki vásárolhat egyáltalán földet. 

A VM ennek ugyan örül, hiszen szerintük ha valamit vizsgál az unió, az azt jelenti, hogy jó lesz a magyaroknak. Ugyanakkor fel kell készülniük arra, hogy nem marad így a törvény.

A nagy ötlet

A legdemokratikusabb

A VM szerint pontosabban „alkotmányosan is megnyugtató megoldást jelent, ha a településen gazdálkodók a helyi földbizottság tagjai megválasztása során a jelöltállításban vesznek részt, de maga a választás, és ezzel a közhatalmi felhatalmazás már a választópolgárok által megválasztott képviselő-testület hatáskörébe kerül. Ezáltal biztosított a hatalmi láncolat megléte is, a helyi földbizottság tagjainak megválasztása a helyben legszélesebb körű demokratikus legitimációra vezethető vissza".

Ezért azt találták ki, hogy akkor mindenhol válassza meg a helyi önkormányzat a földbizottságokat. Szerintük a földbizottságoknál fel sem merülhet, hogy összeférhetetlen lenne az, hogy a helyi gazdák szabályozzák más helyi gazdák földjeit is: mivel a földbizottságok érintett tagjai majd a saját ügyeikhez nem szólhatnak hozzá, illetve a megyei kormányhivatal is ellenőrzi majd a jogszerűségüket. 

Az egy dolog, hogy ezzel az ötlettel a legutóbbi választások eredményéből kiindulva a magyar termőföldek több mint 95 százalékát szinte közvetlenül fideszesek ellenőrizhetik majd 4 évig. Az a nagyobb aggály, hogy a mindenkori győztes párt folyton teljhatalmat kap majd az adott település földügyeiben, és így egyfajta váltógazdálkodás jöhet létre.

Raskó György agrárvállalkozó szerint mindegy, hogy a gazdák maguk választják-e a földbizottságokat, vagy a győztes párt az önkormányzatokon keresztül. Szerinte nem kell nagy képzelőerő kitalálni ugyanis, hogy a bizottságokban 90 százalékban a helyi nagygazdák lesznek többségben. "Ez az egész csak annyi változást fog hozni, hogy akik eddig is uralták a falut, azok most minden konkurenstől mentesen maguk közt oszthatják szét a helyi földeket."

Használt mezőgazdasági terület a termelés típusa és a gazdálkodás célja szerint, 2013 [hektárban Agrárgazdasági Kutató Intézet]
Területi egység Termelési típus Gazdálkodás célja    Összesen
állattartó gazdaságok növény-
termesztő
gazdaságok
vegyes gazdaságok kizárólag saját fogyasztásra termelő saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítő elsősorban értékesítésre  termelő
Közép-Magyarország 464 113 641 227 091 3877 10 482 326838 341 197
Közép-Dunántúl 302 129 335 370 533 5713 10377 484 080 500 171
Nyugat-Dunántúl 182 144 829 357 216 5765 12083 484 381 502 229
Dél-Dunántúl 360 169 667 504 768 6731 13 266 654 800 674 797
Dunántúl 845 443 535 1 232 818 18 209 35 726 1623 263 1 677 198
Észak-Magyarország 529 137 283 350 681 6353 14 621 467 518 488 492
Észak-Alföld 776 302 245 706 629 9052 24 088 976 510 1009 650
Dél-Alföld 672 311 792 761 466 6687 40 412 1026833 1073 932
Alföld és Észak 1977 751 510 1 818 587 22 092 79 121 2470862 2572 075
Összesen  3285 1 308 226 3 278 958 44 178 125 329 4420962 4590 469

Az ösztönzőket megnézve egyik oldalról tényleg csökkenni fog a termőföldek ára. Nehezebb lesz eladni a földet, hiszen azokat az eladó földeket, amik a helyi földbizottság irányítóinak is kellenek, egyszerűen nem engedik majd eladni másnak, ha racionálisan viselkednek.

A több föld sosem baj

A mezőgazdasági termelés szinte minden ága iszonyúan méretgazdaságos, azaz nagyobb területen jellemzően sokkal kisebb egységköltséggel lehet megtermelni ugyanazt.

De ezen túl is jó üzlet lehet, a föld után ugyanis uniós támogatás jár termelés nélkül is. Azaz 65 ezer forintot hektáronként akkor is bezsebelhet a tulajdonos, ha évente kétszer-háromszor kiszedeti a gazt, aminek egyszeri költsége hektáronként nagyjából 4 ezer forint. Így mondjuk 100 hektárból úgy is befolyik évi 5 millió forint tisztán, ha még meg se próbáltunk termelni semmit.

Egyébként pedig amikor befejeződik a külföldiek földvásárlása körüli hercehurca, akkor a külföldiek belépése hamar jelentős áremelkedést hoz majd földárakban. Így mindenképp vonzó most olcsón bezsebelni még annyi földet, amennyit csak lehet.

Ha pedig valakinek el kell adnia földjét, az előbb-utóbb meg fogja adni magát, és eladja olcsóbban a helyi földbizottság egyik tagjának. Ugyanígy igaz ez a földbérletre is. Emellett a tőkehiányt is erősíti, hiszen kevésbé akarnak majd a bankok hitelt adni egy olyan földre, aminél fennáll a kockázat, hogy a falu főnökeinek lehet majd csak eladni.

Szenzációs megtekintés Jászapátiban

Az pedig az egész mezőgazdaság pályáját irányítja félre, hogy nem verseny fogja eldönteni, hogy kié lehet a termőföld, tehát nem az, hogy ki tudja a legnagyobb értéket előállítva megművelni, hanem jogszabályok által a politikai szándék.

Az adatok szerint a 485 ezer mezőgazdasággal foglalkozó háztartásból nagyjából 25 ezer olyan van, akik komolyan be tudnak szállni a mostani ötlet szerinti földvásárlásokba. „Ők elég tőkeerősek ugyanis, ők azok, akiknek a birtokmérete 2000 óta több mint megháromszorozódott, mostanra nagyjából 74 hektárra. Nem a mostani törvény fogja elindítani ezeket a folyamatokat, csak a maradék versenyt is kiiktatja azzal, hogy mondjuk egy tőkeerősebb budapesti se vehessen magának földet vidéken.”

Ezt támasztják alá részben az Agrárgazdaságtani Kutató Intézettől elkért számaink is. Eszerint, ha a gazdaságok fejlődőképességét akarjuk nézni, akkor nagyjából 25 ezer olyan egyéni gazdaság van, amik elsősorban értékesítésre termelnek, és 20 hektárnál többön gazdálkodnak. Összesen egyébként a 485 ezerből 165 ezer egyéni gazdálkodó tartja magát elsősorban értékesítésre termelőnek, további 92 ezer pedig a saját fogyasztásukon felülit értékesítőnek. 

A mezőgazdasági területet használó gazdaságok száma nagyságkategóriák szerint
Nagyságkategória Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok
   2010 2013 2010 2013
< 0,10 52 29 103 162 86 590
0,10 – 0,14 23 11 38 583 29 100
0,15 – 0,19 13 13 71 914 56 869
0,20 – 0,49 88 55 117 362 96 686
0,50 – 0,99 89 73 41 782 33 104
1,00 – 1,99 219 230 39 366 34 624
2,00 – 2,99 188 213 21 764 19 677
3,00 – 3,99 168 167 14 092 13 004
4,00 – 4,99 158 154 9 683 9 334
5,00 – 9,99 561 612 25 981 24 743
10,00 – 19,99 704 741 18 727 19 258
20,00 – 49,99 964 1 022 14 424 14 631
50,00 – 99,99 702 755 5 701 5 792
100,00 – 199,99 745 778 3 004 3 007
200,00 – 299,99 468 489 1 181 1 274
300,00 – 499,99 471 480 308 336
500,00 – 999,99 562 584 69 60
1000,00 –2 499,99 489 480 5 3
2500 ≤ 129 114 - -
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet

Azt még jó tudni, hogy mivel a jogi személyek földszerzését lényegében nem teszi lehetővé a jelenlegi szabályozás, ezzel a körrel nem kell számolni (hacsak nem váltanak tömegesen cégformát). Arról egyébként, hogy ez javára válhat-e a magyar mezőgazdaságnak, finoman szólva is megoszlanak a vélemények, de most nem tartozik szorosan a témához.

Komoly különbségek

A mezőgazdaságból élők száma egyébként folyamatosan csökken. Míg 2010-ben 567 ezer mezőgazdasággal foglalkozó háztartás volt az országban, 2013-ban már csak 485 ezer. Ehhez még jó tudni, hogy kétharmaduk földterülete kisebb, mint egy hektár, de az átlagos földterületük 5,4 hektár, szóval jelentősek a különbségek közöttük. A gazdasági társaságok száma is csökkent, 2013-ban 8442 gazdasági szervezet dolgozott a szektorban, ami 2 százalékos csökkenés 2010 óta. Ők már jóval nagyobbak, átlagos földterületük 308 hektár, és csak 3 százalékuk használ 1 hektárnál kisebb területet.

Jellemző folyamat még az elöregedés is, 2013-ban már a gazdálkodók 31 százaléka volt 65 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya csupán 6,1 százalék. Emellett a gazdálkodók közel 3 százalékának volt felsőfokú szakirányú végzettsége, több mint 7 százalékuknak középfokú, de a döntő többség (közel négyötödük) továbbra is csak a gyakorlati tapasztalatára támaszkodik.

Barátokkal, verseny nélkül

Ez kimondott politikai cél is, pontosabban egy „parasztpolgári” csoport állami felpumpálása. Azonban nem csak az életképes mezőgazdaságot képzelik úgy a kormányban,  hogy ha egy gazdagparaszti rétegnek alig kell versenyeznie itthon, az majd szuper lesz országnak.

VM-es információnk szerint igencsak felső politikai körökben találták ki azt a tervet, hogy ha a faluban a leggazdagabb 5-6 földművelő család csak nekik köszönheti majd a felemelkedését, akkor ők teljesen a lekötelezettjeik is lesznek.

Ők pedig nagy helyi munkaadóként hathatós eszközökkel tudják befolyásolni a jellemzően elég kiszolgáltatott munkásaikat, zselléreiket is. Sőt, vannak olyan félelmek,  hogy a politikai életben kevésbé aktív és kevésbé jól informált területeken jellemzően az adott falu többségét meg tudják majd győzni az ilyen nagygazdák, hogy melyik pártra kell szavazni.

A politikai cél világosnak tűnik, viszont ez meglehetősen hátrányos megkülönböztetés lehet minden más magyar állampolgárral szemben. Emellett pedig az egész mezőgazdaságunkat még gyengébb pályára állítja, ha a globalizálódó iparágra a verseny minél nagyobb kizárása és erős bezárkózás a válaszunk.