További Gazdaság cikkek
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
Kivételes eljárásban megszavazták a reklámadóról szóló javaslatot, a jövőben a reklámokból származó árbevétel után adót kell fizetniük a médiavállalkozásoknak, a kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak és az internetes reklámok közlőinek. Az Országgyűlés szerdán 144 igen szavazattal, 30 elutasító szavazat mellett elfogadta a törvényjavaslatot.
10 milliárdot sem hoz a konyhára
A jogszabály különböző sávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd forint felett azonban már 40 százalékos adót kell fizetni. Az adóból kevesebb mint 10 milliárdot vár a költségvetés.
- Az adóalap félmilliárd forintot meg nem haladó része után nem kell a cégeknek reklámadót fizetniük.
- 5 milliárd forintig 1 százalékot,
- az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalékot,
- 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forint alatt 20 százalékot,
- 15 és 20 milliárd között 30 százalékot,
- 20 milliárd forintot meghaladó rész után 40 százalékot kell adózniuk a médiavállalatoknak.
A parlamenti vitán a Jobbik elmondta, nemcsak bevételhez kellene juttatni a költségvetést, hanem tartalomszabályozást is be kellene vezetni a reklámadóval együtt. Novák Előd azt mondta, ha a kereskedelmi tévék kivonulnának, az utat nyitna a színvonalas szórakoztatás, a magyar történelmi játékfilmek felé. Szerinte még az előző ciklusban, amikor azt kérdezte, miért nincs reklámadó, Varga Mihály azt mondta: a költségvetés állapota nem indokolja.
Mindig csak a Győzike show
Az LMP részéről Schiffer András beszélt. Szerinte az LMP-nek nem lenne baja azzal, ha egyenlően terhelné az adó a nagyobb médiumokat, de a törvényjavaslat jelenlegi formájában nyíltan beleavatkozik két kereskedelmi televízió versenyébe. A fideszes Pogácsás Tibor szerint nem igaz, hogy a reklámadótól ne lennének majd műsorok a tévékben. Szerinte nem állíthatjuk, hogy a reklámadó megszabályozná a médiát a műsorkészítésben.
A fideszes Bánki Erik a vitában felhozta azt is, hogy az RTL Klub a kézilabda-válogatott hétvégi meccséről elkapcsolt a lottósorsolásra. A szocialista Tukacs István szerint az, hogy az emberek Győzike show-t néznek, nem adó kérdése. A fideszes L. Simon László szerint néhány mai sztárt olyan pénzekből futtatnak, amelyeket értelmes műsorok gyártására kellene inkább fordítani.
Nem mindenkit egyformán
Mint arról kedden beszámoltunk, a törvényjavaslathoz az utolsó pillanatban még becsempésztek egy módosító javaslatot, amely leginkább a TV2-nek kedvezhet. A kormánypárti módosítás csökkenthetővé tenné az előző évi elhatárolt veszteség felével az ez évi adóalapot. Az adót már először is leginkább az RTL Klubra szabták, eleve ők fizették volna a legtöbbet. Az új módosító benyújtása és elfogadása után viszont tovább nyílhat az olló a két nagy kereskedelmi csatorna adóterhe között.
A 2014-ben a TV2 mindössze 16 milliárdos árbevételt ért el, szemben az RTL 26 milliárdos bevételével, ennek az összegnek akár háromnegyede is reklámból származhat. A két csatorna közül viszont csak a TV2 volt veszteséges, idén 10,8, tavaly, 6,7 milliárdos mérleg szerinti mínuszt hozott össze.
A reklámadó ötlete már korábban felmerült, akkor még a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés volt az ok, de azóta megszűnt a deficiteljárás. Gulyás Gergely fideszes képviselő a köztelevízió keddi műsorában azt mondta, a két kereskedelmi televízió „nagy társadalmi károkat okoz“, ezért a reklámadót e médiumok „egészségügyi termékadójának” tekinti. (Később kiderült, a képviselő sem minden műsort tart károsnak, az X-faktor döntőjére például ingyenjegyet kért.)
Már többször bedobták
A reklámadó korábban többször is felmerült. Először 2000-ben, akkor az írott és az elektronikus sajtó reklámbevételeinek 6 százalékát vette volna el különadóként az állam. De akkor a kormány végül nem támogatta saját képviselőinek ötletét, és a Fidesz végül le is szavazta a javaslatot.
2008-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik ülésén a szakszervezetek 3 százalékos reklámadó bevezetését ajánlották a bankok agresszív hitelreklámozása miatt. Ez a javaslat a megrendelő cégektől és a hirdető online sajtótermékektől szedte volna be a pluszmilliárdokat, de végül ebből sem lett semmi. Ahogy a 2010-ben felmerült elképzelésből sem.
Bár tavaly sem vezették be a reklámadót, mégis két nagy titkos csatát megnyert az ötlet belengetésével a Fidesz. A csatorna december 21-én jelentette be, hogy végül az addigi vezérigazgató Simon Zsolt és a gazdasági igazgató Yvonne Dederick vette meg a céget többek között az eladó ProSiebenSat1-csoport által biztosított kölcsönből.
Az MSZP és az Együtt-PM is támadta később a felvásárlást, szerintük Fidesz-közeli érdekcsoportok állhatnak az ügylet mögött. Annyi biztos, hogy tavaly még nagyon érdeklődött a TV2 iránt a Magyarországon a Viasat3-at működtető Modern Times Group is, de a reklámadó belengetése után újraszámolták üzleti tervüket, és az addiginál kedvezőtlenebb ajánlatot adtak a ProSiebenSat1-csoportnak, így végül el is vesztették a licitet.
A tervezett reklámadó elleni tiltakozásul az RTL Klub valamennyi magyarországi csatornája csütörtök este negyedórára elsötétült. A tervezet ellen a legfontosabb hazai médiaszereplők mind tiltakoztak, akkor mondjuk a TV2 még nem kapott kegyelmet. Erről itt írtunk. A reklámadóról írt elemzésünk elolvasásához ide kattintson.