Itt a nagy Kúria-döntés: minden tisztességtelen lehet
További Gazdaság cikkek
-
Orbán Viktor döntött, alapjaiban változtatja meg az adózást Magyarországon
- Az elszabadult ingatlanárak keresztülhúzhatják a kormány számításait
- A kormány módosítana az özvegyi nyugdíj szabályain
- Figyelem, magyarok: érdemes lépni, mert jobban járhatnak
- Bejelentést tett a Magyar Telekom, nyilvánosságra hozták a számaikat
A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatot hozott azokban a devizahitelekkel kapcsolatos általános nyitott kérdésekben, amik tárgyában korábban elhalasztotta a döntését.
A lényeg:
Bővebben:
- Pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahitel-szerződés. Ez a szerződés fő tárgya, ezért önmagában nem lehet tisztességtelen.
- Viszont lehet kivétel: ha nem volt teljes a tájékoztatás, akkor mégis lehetnek tisztességtelenek a szerződések az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítása miatt. Egy „ésszerűen tájékozott, körültekintő átlagfogyasztónak” értenie kellett a szerződést. A szerződés így részlegesen vagy teljesen semmis lehet.
- Az egyoldalú szerződésmódosítások (és az így megemelt kamat) akkor tisztességtelenek, ha azok nem feleltek meg a Kúria korábban meghatározott jogelveinek. Ezek megkövetelik, hogy az egyoldalú módosítás megfeleljen az egyértelműség, az érthetőség, az átláthatóság, a szimmetria és a felmondhatóság követelményeinek. „Nagyon kevés szerződés fog ezeknek megfelelni” – mondta Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.
- Az árfolyamrés, vagyis a deviza vételi és eladási ára közötti különbség ügyében a Kúria lényegében megerősítette két héttel ezelőtti, konkrét ügyben született ítéletét. Eszerint az árfolyamrés mögött nem áll szolgáltatás, és nem is átlátható a fogyasztó számára, ezért tisztességtelen az alkalmazása.
Ezek az iránymutatások a jövőre nézve, a bíróságokon még be nem fejezett peres ügyek felé – mondta a Kúria szóvivője. Ezért a döntés általános, de most inkább úgy tűnik, hogy peres ügyek sokaságában fog eldőlni, mikor mi volt tisztességtelen a súlyosabb ügyekben. Hogy a fogyasztó mikor volt „tájékozott” vagy „körültekintő”, elsőre elég nehezen eldönthető gumi iránymutatásnak tűnik. Az árfolyamrés viszont biztosan elesett.
Dr. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának elnöke szerint a mai döntés második pontja, tehát az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségének meghatározása messze a legnagyobb hatású. Wellmann szerint nagyon kevés szerződéses feltétel fog ezeknek megfelelni.
A kollégium vezetője szerint a döntés következményeként előfordulhat, hogy a bankok átszámolják a szerződéseket és közlik az ügyféllel – mintegy a perek megelőzéseként –, hogy emiatt konkrétan mennyivel változott a visszafizetendő összeg. Ezzel az adósok vagy megelégednek majd, vagy nem.
Kérdés viszont, hogy pontosan milyen arányban lesznek tisztességtelennek nyilvánítva az egyébként egymáshoz nagyon hasonló devizahitel-szerződések. A döntés nemcsak a deviza-lakáshitelekre vonatkozik, hanem a személyi és autóhitelek nagy részére is.
Wellmann azt is elmondta, hogy most már elhárult a jogalkotók elől minden akadály, hogy törvénnyel rendezzék a kérdést.
A Kúria előtt maroknyi tüntető várta az eseményeket. A korábbi legfelsőbb bírósági tárgyalásokhoz képest most mintha kevesebben lettek volna, talán már a leglelkesebb tiltakozóknak is sok a jogi csűrés-csavarás.
- CHF/HUF
425.15
0.45 % - EUR/HUF
399.41
0.37 % - BUX
87725.81
1.70 % - OTP
24100 Ft
1.22 % - MOL
2894 Ft
0.21 %
A döntés után az OTP részvénye közel két százalékkal erősödött , feltehetőleg azért, mert a piacon megnyugodtak, hogy nem a legrosszabb forgatókönyv valósult meg.

A három veretes kérdés
Törvénytelen volt-e:
- 1. Az ügyfelekre hárítani az árfolyamkockázatot?
- 2. Tisztességes dolog volt egyoldalúan emelni az ügyfelek kamatait?
- 3. Alkalmazni az árfolyamrést?
Az pedig mindegyik fenti kérdéssel összefüggött, hogy a téves tájékoztatásra hivatkozva semmissé tehető-e egy szerződés.
Ezekben a kérdésekben döntött ma a Kúria. A harmadik kérdésben szinte biztos volt a bankok szempontjából negatív, az adósok szempontjából pedig pozitív döntés, miután a Kúria két hetedöntést hozott a Kásler házaspár és az OTP ügyében. A legfelsőbb bíróság akkor gyakorlatilag tisztességtelennek nevezte az árfolyamrés használatát, így a bankok előre borítékolhatták az összesen legfeljebb százmilliárd forintos bukót. A devizahiteleseknek viszont ez nem olyan nagy segítség: konkrétan nem is kapnak vissza pénzt, valójában a tartozás nagyjából 1 százalékával csökken a maradék adósságuk – főleg, mert ez az egész a lakáshiteleseknél csak a 2010 előtti törlesztésre vonatkozik.
A másik két kérdésben viszont teljes volt a bizonytalanság. Az első, árfolyam-kockázatos kérdés több mint 2000 milliárd forint, a második, egyoldalú kamatemelős pedig nagyjából 300 milliárd forint sorsáról szólt. Azért ennyivel nagyobb a bankok vesztesége az árfolyamkockázat áthárításának eltörlése esetén, mert akkor a tartozás értéke is csökken, nem csak a törlesztőknél kell korrigálni.
Ezek már olyan tételek, amik alapjaiban megrengethetik az egyébként sem túl erős lábakon álló bankrendszert, a másik oldalról viszont érezhető könnyebbséget okozhatnak az adósoknak. A jogi szakértők szerint ugyan a Kúria döntéseit nem befolyásolhatja, hogy azok következményei veszélyeztetik-e a pénzügyi rendszert – akár lesz-e belőlük államcsőd –, de feltehetően mégis hat rájuk a döntés vélt következménye.
Korábban a Kúria viszonylag konzekvensen a bankok jogértelmezésével azonosult, amikor pedig bizonytalan volt, akkor továbbhárította a döntést. Az Európai Bíróság döntései miatt viszont mindez bizonytalanná vált, Luxemburgban ugyanis lényegében úgy döntöttek, hogy a bíróságok akár át is írhatják a tisztességtelennek tartott szerződéseket. Ennek szellemében döntött márciusban az Alkotmánybíróság is. Van precedens is arra, hogy a magyar bíróságok jóváhagyják szerződések tömeges átírását.
Az viszont már korábban eldőlt, hogy a devizahitel-szerződés mint olyan önmagában nem ütközik törvénybe. Nem igaz az a devizahiteles-tüntetéseken gyakran ismételt meggyőződés sem, hogy „nincs deviza” a devizahitelek mögött. Legalábbis ha ebben a kérdésben is felülbírálta volna magát a Kúria, az nagy meglepetés lett volna.
Ezek a devizahiteles-perek
Alapvetően két jogcímen perelhettek reális eséllyel a devizahitelesek. A szerződések egyik gyenge pontja az árfolyamrés volt – a vételi és az eladási árfolyam különbsége, aminek használatát most általánosan tisztességtelennek mondta ki a Kúria –, a másik viszont egy sokkal komolyabb tétel, a 2008 utáni egyoldalú kamatemelések megvalósítása.
Voltak, akik arra törekedtek, hogy a teljes szerződésüket mondja ki semmisnek a bíróság, mások viszont csak részleges semmisséget, akartak kimondani. A teljes semmisség után el kell számolnia a banknak és az adósnak egymással (tehát azonnal visszafizetni a hitel maradékát), részleges semmisség megállapítása után viszont a bíróság érvényben tarthatja a szerződést a problémásnak ítélt rendelkezések kijavítása után.
Az alsóbb szintű bíróságok egységes gyakorlat híján összevissza ítéltek, a Kúria viszont eltökélt volt, hogy sosem mond ki egy szerződést teljesen semmisnek. Ha bizonytalanok voltak a legfelsőbb bírák, akkor továbbküldték az ügyeket Luxemburgba – mint a Kásler-ügyet –, vagy visszaküldték első fokra.
Ettől teljesen független pályán haladt a kormány konzultációja, amikor is az Alkotmánybíróságtól és a Kúriától kértek jogi állásfoglalást. A Kúria némi bizonytalankodás és egy féldöntés után mára, június 16-ára ígérte at új döntéseket.
Na de most ki mit fog tenni?
A kormány már lassan egy éve húzza a devizahiteles-mentőcsomag lebegtetését; a halogatás fő eszköze – amellett, hogy a bankok öncsonkító döntését próbálták kikényszeríteni – az volt, hogy a bíróságok eltérő jogértelmezésére hivatkozva konzultációt kezdtek. Közben ugyan az árfolyamgát kiszélesítésével egészen kedvező mentőövet dobtak az adósoknak, de a választásra kihegyezett kommunikációban végig azt lebegtették, hogy ez nem a végleges megoldás. Ezért volt szükség arra is, hogy az elvileg független bíróságokra nyomást gyakoroljanak.

A bankok az utóbbi hetekben teljes hírzárlattal követték az eseményeket, talán a mostani döntés után érdemben is reagálni fog a Bankszövetség. Az újabb veszteségeknek mindenesetre aligha fognak örülni a bankadó miatt amúgy is eléggé meggyötört pénzintézetek.
A devizaadósok egy, ha nem is igazán jelentős, de mégis látható része már korábban úgy döntött, hogy a kormány nagy végleges mentőcsomagjára várva abbahagyja a törlesztést. Erre utal, hogy míg a rövid távon (három hónapon belül) elcsúszó adósok aránya visszaesett, addig a hosszú távon nem törlesztők aránya továbbra is kitartóan növekszik:
A kormány nevében Rogán Antal mindenesetre már hetekkel ezelőtt beígérte, hogy még a tavaszi ülésszakban meghozzák a devizahiteles-mentőcsomaggal kapcsolatos törvényeket. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez milyen elvek mentén történik majd.
Korábban a kormány ahhoz kötötte a mentőcsomagot nyilatkozatok sorozatában, hogy
- a terheknek egyenlően kell megoszlania az állam és a bankszektor között, és
- a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a devizahitelesek.
Mivel sem a bankokra, sem az államra nem lehet komolyabb mértékben terheket rakni (előbbiek évek óta rossz helyzetben vannak, utóbbi látványosan kiköltekezett), ezért fontos szerepe lehet a Magyar Nemzeti Banknak. Az MNB mostanában új ötleteket dob be (jövedelemarányos törlesztés, rossz bank és hasonlók), de egyelőre nem tudni, pontosan milyen eszközökkel operálnak majd – és hogy végül ki fogja ezt megfizetni.
Hogy ezért az egészért ki felelős, arról itt és itt írtunk hosszabban.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Kiderült, mibe érdemes most fektetni, ha nagyot akarunk kaszálni
Részletes felmérés látott napvilágot a jelenlegi helyzetről.
február 21., 06:24
- Gazdaság
Hiába a kormányzati élénkítés, nincs pénzük a magyaroknak, és ez jól látszik
A szakszövetség szerint idén még nem lesz érzékelhető a lakhatási válságon enyhíteni szándékozó lépések eredménye.
február 20., 16:59
- Gazdaság
Százhúsz éve harcolnak érte, ilyen lesz az új magyar híd
Mohácsnál megkezdődtek a munkálatok.
február 20., 12:45
- Mindeközben
Az Ázsia Expressz egykori szereplője, Varsányi Réka napról napra él: Eladtam az ágyamat, hogy legyen miből vásárolnom
1 perce
- Címlapon
Orbán Viktor döntött, alapjaiban változtatja meg az adózást Magyarországon
A kormányzati lépés 1 millió 715 ezer embert érint.
39 perce
- Gazdaság
Baljós hírek érkeztek Németországból
A kis cégek nehezen viselik a bürokratikus terheket.
február 21., 08:28
- Gazdaság
Engedett a Nemzetgazdasági Minisztérium, visszavont egy jogszabálytervezetet
A beérkezett észrevételeket figyelembe véve döntöttek így.
február 20., 16:13
- Gazdaság
Erről nem érdemes lemaradni, most élesedett egy kedvezményes lakáshitel
Ez főleg annak szól, aki takarékos lakásban szeretne lakni.
február 21., 09:58
- Gazdaság
Ha beválnak a tervek, hatalmas lökést kaphat Orbán Viktor szekere
Bemondták, mekkora hátszelet adhat idén Magyarország húzóágazata.
február 20., 14:24
- Mindeközben
Külföldre költözött a Barátok közt egykori Berényi Timije, a nyilvánosságtól távol él most Jelinek Éva
4 órája
- Gazdaság
Történelmi lépés: már épül a magyar kikötő Triesztben
A beruházás első fázisában egy 250 méteres partfalszakaszt építenek.
február 20., 21:14
- Gazdaság
Hernádi Zsolt figyelmeztet: Európa egyre nehezebb helyzetben találhatja magát
Komoly problémákkal küzd a kontinens a Mol-vezér szerint, túlzottan erőlteti az olajipari átállást.
február 21., 08:41
- Gazdaság
Az ingatlanárak repülőrajtot vettek, ám a lakásépítések padlót fogtak
Kérdés, lendíthetnek-e a helyzeten a lakhatási válság enyhítését célzó állami intézkedések.
február 20., 08:55
- Gazdaság
Nagy dobásra készül a 4iG, újra a SpaceX-szel tárgyaltak Washingtonban
A decemberi mar-a-lagói találkozó után folytatódtak a megbeszélések.
február 19., 10:42
- Gazdaság
Újabb kínai óriásberuházás érkezik Magyarországra
A befektetés mintegy 800 új munkahelyet teremt.
február 21., 15:16
- Gazdaság
Válaszolt a Hell a támadásokra
Hangsúlyozzák, hogy tulajdonosaik sosem törekedtek arra, hogy reflektorfényben legyenek.
február 20., 11:20
- Gazdaság
Leállás jön Magyarország egyik legnagyobb bankjánál
Harminc órán keresztül nem lesznek elérhetőek bizonyos szolgáltatások a CIB Banknál.
február 20., 08:36
- Címlapon
Feltételes szabadságra helyezhetik a lúgos orvost, Bene Krisztiánt
A döntés még nem jogerős.
1 órája
- Címlapon
Figyelem, magyarok: érdemes lépni, mert jobban járhatnak
Minden ötödik lakás még most is jelentősen alulbiztosított – itt az újabb lakásbiztosítási kampány.
2 órája
- Mindeközben
Tornóczky Anita a várandós Ráthonyi-Palácsik Tímeáról: „Próbáltuk egymást támogatni, ahogy tudtuk”
6 órája
- Mindeközben
Barnai Judit megszólalt Curtis átalakulásáról: Nagyon jól néz ki a párom, és büszke vagyok rá!
7 órája
- Gazdaság
Ezreket rúgna ki a Meta, miközben maguknak gigabónuszokat osztogatnak a vezetők
Az alkalmazottak részvényjuttatásait is visszanyesték.
február 21., 14:28
- Gazdaság
Nagy Márton: Ha ez nem sikerül, be kell avatkoznunk
Az élelmiszerárak visszaszorításán dolgozik a miniszter.
február 21., 15:21
- Gazdaság
Érkezik az év legnagyobb kamatesője
Több mint 2200 milliárd forint sorsa dől el.
február 20., 08:33
- Címlapon
Nem ismerte el a bűnösségét a 7 éves kisfiút felrúgó karateedző
Vallomást sem tett az ügyben.
3 órája
- Gazdaság
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország
Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.
február 19., 11:45
- Gazdaság
Számos lépést tesz a Lidl mindannyiunk érdekében
A cég évek óta kiemelten kezeli a fenntarthatóság kérdését.
február 19., 14:11
- Gazdaság
GVH: Kistermelők jutottak értékesítési lehetőséghez és új munkahelyek is létesültek a SPAR-nál
A Gazdasági Versenyhivatal intézkedésével a hazai kistermelők jártak a legjobban.
február 19., 19:40
- Gazdaság
Rangos díjat nyert Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója
265 vezérigazgató véleménye alapján nyerte el az elismerést.
február 19., 13:27
- Gazdaság
A vadkapitalista időszak a múlté, a köd oszlik, a bizalom növekszik a magyar lakosságban
Létezik-e olyan, hogy etikus biztosítás? Utánajártunk.
február 19., 16:03
- Gazdaság
Akár 300 ezres bírságot kockáztat, aki nem végzi el a NAV adategyeztetését
A hivatal átláthatóságot vár a döntéstől.
február 20., 07:29
- Címlapon
Az elszabadult ingatlanárak keresztülhúzhatják a kormány számításait
Háromszázmilliárdból törnék le a másfél milliós négyzetméterárakat, de vajon sikerülhet?
1 órája