Itt a nagy Kúria-döntés: minden tisztességtelen lehet

2014.06.16. 13:02 Módosítva: 2014.06.16. 13:09
A bankok százmilliárdokat buktak, és most már a kormánynak is lépnie kell a devizahitelesek ügyében. Olyan elveket határozott meg a Kúria az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenségének meghatározásához, amelyeknek „nagyon kevés szerződés fog megfelelni”, mondta a legfelsőbb bíróság illetékese.

A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatot hozott azokban a devizahitelekkel kapcsolatos általános nyitott kérdésekben, amik tárgyában korábban elhalasztotta a döntését.

A lényeg:

Az árfolyamrés alkalmazása önmagában is tisztességtelen, és az árfolyamkockázat áthárítása, valamint az egyoldalú kamatemelés is tisztességtelen lehet.

Bővebben:

  • Pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahitel-szerződés. Ez a szerződés fő tárgya, ezért önmagában nem lehet tisztességtelen.
  • Viszont lehet kivétel: ha nem volt teljes a tájékoztatás, akkor mégis lehetnek tisztességtelenek a szerződések az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítása miatt. Egy „ésszerűen tájékozott, körültekintő átlagfogyasztónak” értenie kellett a szerződést. A szerződés így részlegesen vagy teljesen semmis lehet.
  • Az egyoldalú szerződésmódosítások (és az így megemelt kamat) akkor tisztességtelenek, ha azok nem feleltek meg a Kúria korábban meghatározott jogelveinek. Ezek megkövetelik, hogy az egyoldalú módosítás megfeleljen az egyértelműség, az érthetőség, az átláthatóság, a szimmetria és a felmondhatóság követelményeinek. „Nagyon kevés szerződés fog ezeknek megfelelni” – mondta Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.
  • Az árfolyamrés, vagyis a deviza vételi és eladási ára közötti különbség ügyében a Kúria lényegében megerősítette két héttel ezelőtti, konkrét ügyben született ítéletét. Eszerint az árfolyamrés mögött nem áll szolgáltatás, és nem is átlátható a fogyasztó számára, ezért tisztességtelen az alkalmazása. 

Ezek az iránymutatások a jövőre nézve, a bíróságokon még be nem fejezett peres ügyek felé – mondta a Kúria szóvivője. Ezért a döntés általános, de most inkább úgy tűnik, hogy peres ügyek sokaságában fog eldőlni, mikor mi volt tisztességtelen a súlyosabb ügyekben. Hogy a fogyasztó mikor volt „tájékozott” vagy „körültekintő”, elsőre elég nehezen eldönthető gumi iránymutatásnak tűnik. Az árfolyamrés viszont biztosan elesett.

A devizahitelesek bebújnának a bankárok ágyába

Dr. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának elnöke szerint a mai döntés második pontja, tehát az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségének meghatározása messze a legnagyobb hatású. Wellmann szerint nagyon kevés szerződéses feltétel fog ezeknek megfelelni.

A kollégium vezetője szerint a döntés következményeként előfordulhat, hogy a bankok átszámolják a szerződéseket és közlik az ügyféllel – mintegy a perek megelőzéseként –, hogy emiatt konkrétan mennyivel változott a visszafizetendő összeg. Ezzel az adósok vagy megelégednek majd, vagy nem.

Ha ez így lesz, akkor a bankok nemcsak 100 milliárdot buknak (az árfolyamrésen), hanem még akár 300 milliárdot is. Az adósok pedig ennyit nyernek.

Kérdés viszont, hogy pontosan milyen arányban lesznek tisztességtelennek nyilvánítva az egyébként egymáshoz nagyon hasonló devizahitel-szerződések. A döntés nemcsak a deviza-lakáshitelekre vonatkozik, hanem a személyi és autóhitelek nagy részére is.

Wellmann azt is elmondta, hogy most már elhárult a jogalkotók elől minden akadály, hogy törvénnyel rendezzék a kérdést.

A Kúria előtt maroknyi tüntető várta az eseményeket. A  korábbi legfelsőbb bírósági tárgyalásokhoz képest most mintha kevesebben lettek volna, talán már a leglelkesebb tiltakozóknak is sok a jogi csűrés-csavarás.

  • CHF/HUF
    425.72
    0.32 %
  • EUR/HUF
    399.98
    0.23 %
  • BUX
    87575.58
    1.52 %
  • OTP
    24190 Ft
    1.60 %
  • MOL
    2906 Ft
    0.62 %
15 perccel késleltetett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

A döntés után az OTP részvénye közel két százalékkal erősödött , feltehetőleg azért, mert a piacon megnyugodtak, hogy nem a legrosszabb forgatókönyv valósult meg.

A három veretes kérdés

Törvénytelen volt-e:

  • 1. Az ügyfelekre hárítani az árfolyamkockázatot?
  • 2. Tisztességes dolog volt egyoldalúan emelni az ügyfelek kamatait?
  • 3. Alkalmazni az árfolyamrést?

Az pedig mindegyik fenti kérdéssel összefüggött, hogy a téves tájékoztatásra hivatkozva semmissé tehető-e egy szerződés.

Ezekben a kérdésekben döntött ma a Kúria. A harmadik kérdésben szinte biztos volt a bankok szempontjából negatív, az adósok szempontjából pedig pozitív döntés, miután a Kúria két hetedöntést hozott a Kásler házaspár és az OTP ügyében. A legfelsőbb bíróság akkor gyakorlatilag tisztességtelennek nevezte az árfolyamrés használatát, így a bankok előre borítékolhatták az összesen legfeljebb százmilliárd forintos bukót. A devizahiteleseknek viszont ez nem olyan nagy segítség: konkrétan nem is kapnak vissza pénzt, valójában a tartozás nagyjából 1 százalékával csökken a maradék adósságuk – főleg, mert ez az egész a lakáshiteleseknél csak a 2010 előtti törlesztésre vonatkozik.

A másik két kérdésben viszont teljes volt a bizonytalanság. Az első, árfolyam-kockázatos kérdés több mint 2000 milliárd forint, a második, egyoldalú kamatemelős pedig nagyjából 300 milliárd forint sorsáról szólt. Azért ennyivel nagyobb a bankok vesztesége az árfolyamkockázat áthárításának eltörlése esetén, mert akkor a tartozás értéke is csökken, nem csak a törlesztőknél kell korrigálni.

Ezek már olyan tételek, amik alapjaiban megrengethetik az egyébként sem túl erős lábakon álló bankrendszert, a másik oldalról viszont érezhető könnyebbséget okozhatnak az adósoknak. A jogi szakértők szerint ugyan a Kúria döntéseit nem befolyásolhatja, hogy azok következményei veszélyeztetik-e a pénzügyi rendszert – akár lesz-e belőlük államcsőd –, de feltehetően mégis hat rájuk a döntés vélt következménye.

Korábban a Kúria viszonylag konzekvensen a bankok jogértelmezésével azonosult, amikor pedig bizonytalan volt, akkor továbbhárította a döntést. Az Európai Bíróság döntései miatt viszont mindez bizonytalanná vált, Luxemburgban ugyanis lényegében úgy döntöttek, hogy a bíróságok akár át is írhatják a tisztességtelennek tartott szerződéseket. Ennek szellemében döntött márciusban az Alkotmánybíróság is. Van precedens is arra, hogy a magyar bíróságok jóváhagyják szerződések tömeges átírását.

Az viszont már korábban eldőlt, hogy a devizahitel-szerződés mint olyan önmagában nem ütközik törvénybe. Nem igaz az a devizahiteles-tüntetéseken gyakran ismételt meggyőződés sem, hogy „nincs deviza” a devizahitelek mögött. Legalábbis ha ebben a kérdésben is felülbírálta volna magát a Kúria, az nagy meglepetés lett volna.

Ezek a devizahiteles-perek

Alapvetően két jogcímen perelhettek reális eséllyel a devizahitelesek. A szerződések egyik gyenge pontja az árfolyamrés volt – a vételi és az eladási árfolyam különbsége, aminek használatát most általánosan tisztességtelennek mondta ki a Kúria –, a másik viszont egy sokkal komolyabb tétel, a 2008 utáni egyoldalú kamatemelések megvalósítása.

Voltak, akik arra törekedtek, hogy a teljes szerződésüket mondja ki semmisnek a bíróság, mások viszont csak részleges semmisséget, akartak kimondani. A teljes semmisség után el kell számolnia a banknak és az adósnak egymással (tehát azonnal visszafizetni a hitel maradékát), részleges semmisség megállapítása után viszont a bíróság érvényben tarthatja a szerződést a problémásnak ítélt rendelkezések kijavítása után.

Az alsóbb szintű bíróságok egységes gyakorlat híján összevissza ítéltek, a Kúria viszont eltökélt volt, hogy sosem mond ki egy szerződést teljesen semmisnek. Ha bizonytalanok voltak a legfelsőbb bírák, akkor továbbküldték az ügyeket Luxemburgba – mint a Kásler-ügyet –, vagy visszaküldték első fokra.

Ettől teljesen független pályán haladt a kormány konzultációja, amikor is az Alkotmánybíróságtól és a Kúriától kértek jogi állásfoglalást. A Kúria némi bizonytalankodás és egy féldöntés után mára, június 16-ára ígérte at új döntéseket.

Na de most ki mit fog tenni?

A kormány már lassan egy éve húzza a devizahiteles-mentőcsomag lebegtetését; a halogatás fő eszköze – amellett, hogy a bankok öncsonkító döntését próbálták kikényszeríteni – az volt, hogy a bíróságok eltérő jogértelmezésére hivatkozva konzultációt kezdtek. Közben ugyan az árfolyamgát kiszélesítésével egészen kedvező mentőövet dobtak az adósoknak, de a választásra kihegyezett kommunikációban végig azt lebegtették, hogy ez nem a végleges megoldás. Ezért volt szükség arra is, hogy az elvileg független bíróságokra nyomást gyakoroljanak.

A bankok az utóbbi hetekben teljes hírzárlattal követték az eseményeket, talán a mostani döntés után érdemben is reagálni fog a Bankszövetség. Az újabb veszteségeknek mindenesetre aligha fognak örülni a bankadó miatt amúgy is eléggé meggyötört pénzintézetek.

A devizaadósok egy, ha nem is igazán jelentős, de mégis látható része már korábban úgy döntött, hogy a kormány nagy végleges mentőcsomagjára várva abbahagyja a törlesztést. Erre utal, hogy míg a rövid távon (három hónapon belül) elcsúszó adósok aránya visszaesett, addig a hosszú távon nem törlesztők aránya továbbra is kitartóan növekszik:

Created with Highcharts 4.0.1Lakossági deviza lakáshitelek megoszlása, 2009-2014az összes hitel arányában, fizetési kategoriák szerint, százalék. Forrás: MNBKésedelem nélkül90 nap alatti késedelem90 napon túli késedelemSzerződések száma2009.03.2009.06.2009.09.2009.12.2010.03.2010.06.2010.09.2010.12.2011.03.2011.06.2011.09.2011.12.2012.03.2012.06.2012.09.2012.12.2013.03.2013.06.2013.09.2013.12.2014.03.020406080100120

A kormány nevében Rogán Antal mindenesetre már hetekkel ezelőtt beígérte, hogy még a tavaszi ülésszakban meghozzák a devizahiteles-mentőcsomaggal kapcsolatos törvényeket. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez milyen elvek mentén történik majd.

Korábban a kormány ahhoz kötötte a mentőcsomagot nyilatkozatok sorozatában, hogy

  • a terheknek egyenlően kell megoszlania az állam és a bankszektor között, és
  • a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a devizahitelesek.

Mivel sem a bankokra, sem az államra nem lehet komolyabb mértékben terheket rakni (előbbiek évek óta rossz helyzetben vannak, utóbbi látványosan kiköltekezett), ezért fontos szerepe lehet a Magyar Nemzeti Banknak. Az MNB mostanában új ötleteket dob be (jövedelemarányos törlesztés, rossz bank és hasonlók), de egyelőre nem tudni, pontosan milyen eszközökkel operálnak majd – és hogy végül ki fogja ezt megfizetni.

Hogy ezért az egészért ki felelős, arról itt és itt írtunk hosszabban.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Gazdaság
Százhúsz éve harcolnak érte, ilyen lesz az új magyar híd

Százhúsz éve harcolnak érte, ilyen lesz az új magyar híd

Mohácsnál megkezdődtek a munkálatok.

február 20., 12:45

  • Gazdaság
Kiderült, mibe érdemes most fektetni, ha nagyot akarunk kaszálni

Kiderült, mibe érdemes most fektetni, ha nagyot akarunk kaszálni

Részletes felmérés látott napvilágot a jelenlegi helyzetről.

február 21., 06:24

  • Gazdaság
Hernádi Zsolt figyelmeztet: Európa egyre nehezebb helyzetben találhatja magát

Hernádi Zsolt figyelmeztet: Európa egyre nehezebb helyzetben találhatja magát

Komoly problémákkal küzd a kontinens a Mol-vezér szerint, túlzottan erőlteti az olajipari átállást.

február 21., 08:41

  • Címlapon
Kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép Budapesten

Kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép Budapesten

Tűzoltók várták az Air France egyik járatát Ferihegyen.

46 perce

  • Gazdaság
Baljós hírek érkeztek Németországból

Baljós hírek érkeztek Németországból

A kis cégek nehezen viselik a bürokratikus terheket.

február 21., 08:28

  • Gazdaság
Ha beválnak a tervek, hatalmas lökést kaphat Orbán Viktor szekere

Ha beválnak a tervek, hatalmas lökést kaphat Orbán Viktor szekere

Bemondták, mekkora hátszelet adhat idén Magyarország húzóágazata.

február 20., 14:24

  • Gazdaság
Bejelentést tett a Magyar Telekom, nyilvánosságra hozták a számaikat

Bejelentést tett a Magyar Telekom, nyilvánosságra hozták a számaikat

2024 egy jelentős év volt a Magyar Telekom számára.

1 órája

  • Gazdaság
Történelmi lépés: már épül a magyar kikötő Triesztben

Történelmi lépés: már épül a magyar kikötő Triesztben

A beruházás első fázisában egy 250 méteres partfalszakaszt építenek.

február 20., 21:14

  • Címlapon
Luxus, felhőkarcolók, koktélozgatás Benjamin Netanjahuval – Donald Trump már a Gázai övezet jövőjét vizionálja

Luxus, felhőkarcolók, koktélozgatás Benjamin Netanjahuval – Donald Trump már a Gázai övezet jövőjét vizionálja

A mesterséges intelligencia segítségével elevenedik meg a Közel-Kelet Riviérája.

3 órája

  • Címlapon
Szakértő: Ukrajna a lehető legrosszabb világot kapta a Nyugattól

Szakértő: Ukrajna a lehető legrosszabb világot kapta a Nyugattól

Az elemzők azt is megválaszolták, ki felelős az orosz–ukrán háborúért.

3 órája

  • Címlapon
Rég nem volt ilyen erős a forint, hármassal kezdődik a jegyzés az euróval szemben

Rég nem volt ilyen erős a forint, hármassal kezdődik a jegyzés az euróval szemben

Háromhavi csúcson a hazai fizetőeszköz.

1 órája

  • Címlapon
Példátlan döntést hozott a Kúria a Vinted-ügyben

Példátlan döntést hozott a Kúria a Vinted-ügyben

Az ítélet percunamit indíthat be a bankszektorban.

4 órája

  • Gazdaság
Leállás jön Magyarország egyik legnagyobb bankjánál

Leállás jön Magyarország egyik legnagyobb bankjánál

Harminc órán keresztül nem lesznek elérhetőek bizonyos szolgáltatások a CIB Banknál.

február 20., 08:36

  • Gazdaság
Nagy dobásra készül a 4iG, újra a SpaceX-szel tárgyaltak Washingtonban

Nagy dobásra készül a 4iG, újra a SpaceX-szel tárgyaltak Washingtonban

A decemberi mar-a-lagói találkozó után folytatódtak a megbeszélések.

február 19., 10:42

  • Gazdaság
1,3 milliárdért eladta az állam Balatonföldvár egyik legértékesebb területét

1,3 milliárdért eladta az állam Balatonföldvár egyik legértékesebb területét

Az eladási ár azt mutatja, hogy igen jelentős lehetett az érdeklődés az ingatlanra.

február 19., 11:33

  • Gazdaság
Nagy Márton: Ha ez nem sikerül, be kell avatkoznunk

Nagy Márton: Ha ez nem sikerül, be kell avatkoznunk

Az élelmiszerárak visszaszorításán dolgozik a miniszter.

február 21., 15:21

  • Gazdaság
Válaszolt a Hell a támadásokra

Válaszolt a Hell a támadásokra

Hangsúlyozzák, hogy tulajdonosaik sosem törekedtek arra, hogy reflektorfényben legyenek.

február 20., 11:20

  • Gazdaság
Ezreket rúgna ki a Meta, miközben maguknak gigabónuszokat osztogatnak a vezetők

Ezreket rúgna ki a Meta, miközben maguknak gigabónuszokat osztogatnak a vezetők

Az alkalmazottak részvényjuttatásait is visszanyesték.

február 21., 14:28

  • Gazdaság
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország

Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország

Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.

február 19., 11:45

  • Gazdaság
A vadkapitalista időszak a múlté, a köd oszlik, a bizalom növekszik a magyar lakosságban

A vadkapitalista időszak a múlté, a köd oszlik, a bizalom növekszik a magyar lakosságban

Létezik-e olyan, hogy etikus biztosítás? Utánajártunk.

február 19., 16:03

  • Gazdaság
Érkezik az év legnagyobb kamatesője

Érkezik az év legnagyobb kamatesője

Több mint 2200 milliárd forint sorsa dől el.

február 20., 08:33

  • Címlapon
Két nőt gázolt el szolgálati autójával az V. kerületi rendőrkapitány a budapesti rakparton

Két nőt gázolt el szolgálati autójával az V. kerületi rendőrkapitány a budapesti rakparton

A BRFK szerint nem a rendőrkapitány hibájából történt a baleset.

2 órája

  • Gazdaság
GVH: Kistermelők jutottak értékesítési lehetőséghez és új munkahelyek is létesültek a SPAR-nál

GVH: Kistermelők jutottak értékesítési lehetőséghez és új munkahelyek is létesültek a SPAR-nál

A Gazdasági Versenyhivatal intézkedésével a hazai kistermelők jártak a legjobban.

február 19., 19:40

  • Címlapon
Vesztettek a bíróságon Pikó Andrásék – ítélet született a Magyar Rádió épületeinek lebontásának ügyében

Vesztettek a bíróságon Pikó Andrásék – ítélet született a Magyar Rádió épületeinek lebontásának ügyében

A Magyar Rádió épületei közül többet lebontottak, azonban a bíróság csak most jelentette ki, hogy ez szabályosan történt.

34 perce

  • Gazdaság
Elfogadták Brüsszelben Magyarország középtávú költségvetési tervét

Elfogadták Brüsszelben Magyarország középtávú költségvetési tervét

Nagy Márton közölte a részleteket.

február 19., 13:14

  • Gazdaság
Akár 300 ezres bírságot kockáztat, aki nem végzi el a NAV adategyeztetését

Akár 300 ezres bírságot kockáztat, aki nem végzi el a NAV adategyeztetését

A hivatal átláthatóságot vár a döntéstől.

február 20., 07:29

  • Gazdaság
Számos lépést tesz a Lidl mindannyiunk érdekében

Számos lépést tesz a Lidl mindannyiunk érdekében

A cég évek óta kiemelten kezeli a fenntarthatóság kérdését.

február 19., 14:11

  • Címlapon
Nagy Márton megmentené a falu lelkét, indul a kocsmaprogram

Nagy Márton megmentené a falu lelkét, indul a kocsmaprogram

Több millió forinthoz juthatnak hozzá a „kulturális találkozási pontok”.

3 órája



Bezárás