További Gazdaság cikkek
-
Igazán rájuk fér: régóta várt jó hírnek örülhetnek a magyar vállalatok - Karikó Katalin az Indexnek: Ha egy kutatót gátol a rendszer, keressen kiutat
- Nemzetgazdasági Minisztérium: Magyar Péter a programját felírhatja egy WC-papírra
- Rég látott lépésre készül a forint, jöhet a nagy áttörés
- Felcsillant Fortuna mosolya, csaknem 12,5 millió forintot zsebelhet be egy magyar szerencsejátékos
A CBA és a Coop alig fizet majd, a diszkontláncoknak és a hipermarketeknek ugyanakkor még a korábbi válságadónál is nagyobb terhet jelenthet az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávos emelése. Az elfogadás előtt álló törvényjavaslat szerint ugyanis a 300 milliárd forintos árbevétel felett a korábbi kulcs a hatvanszorosára emelkedik. Ami azt jelenti, hogy például a Tesco mint a legnagyobb forgalmú lánc terhe az eddigi, durván 600 millióról nagyjából 12 milliárdosra nőne, a legnagyobb áruházak összesen 20-35 milliárd körüli összeget fizethetnek.
Nagyon súlyosan érintheti a sarc az egyelőre még mindig beruházási szakaszban lévő diszkontláncokat is, jelentős árbevételük ellenére ugyanis még inkább veszteségesek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kasszáját gyarapító felügyeleti díj ugyanúgy sávos, mint a már eltörölt kiskereskedelmi válságadó volt, és ugyanúgy az árbevétel arányában kell fizetni. Különbség azonban, hogy itt az díj alapját csak a napi fogyasztási cikkek eladásából származó bevétel jelenti. Vagyis az eladott hűtők, tévék, rádiók után nem, az élelmiszerek, samponok, szappanok, mosószerek, dezodorok, illatosítók után viszont kell díjat fizetni.
Az alábbi grafikonon az egyes láncok bruttó bevétele látszik, ez alapján azonban legfeljebb az erőviszonyokról és a nagyságrendekről kaphatunk képet, az adó pontos alapjáról nem. A napi fogyasztási cikkekből származó forgalmi adatok ugyanis nem publikusak, a hipermarketeknél durván a forgalom 60 százalékát adják, a diszkontoknál és szupermarketeknél az arány értelemszerűen magasabb.
Hatvanszoros teher
Az élelmiszerláncról szóló törvény alapján 0,1 százalékos felügyeleti díjat eddig is kellett fizetniük az élelmiszer-gazdaság szereplőinek, ez néhány kivételtől eltekintve érintette a termelőket, a feldolgozókat, a nagykereskedőket és kiskereskedőket is. A mostani díjemelés azonban csak a „napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre” vonatkozik.
A felügyeleti díj a törvényjavaslat szerint így alakul majd:
- 500 millió forintig egyáltalán nem kell díjat fizetni,
- 0,5-50 milliárd forintnál 0,1 százalékot,
- 50-300 milliárd forintnál több lépcsőben 1-5 százalékot,
- 300 milliárd forint éves forgalom felett pedig 6 százalékot.
Ez a megoldás – akárcsak annak idején a válságadónál – most is a franchise-rendszerben működő CBA és Coop láncoknak kedvez, hiszen az egymástól függetlenül működő üzletek önállóan gazdálkodnak. Jelentős részük alighanem még a félmilliárdos forgalmat sem éri el, így teljesen megússza a díjfizetést.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója elmondta, nincs pontos információjuk arról, hogy a hálózatuk tagjai összességében mennyi felügyeleti díjat fizetnek jelenleg, az új rendszerben pedig mindegyik üzlet az egyéni forgalma alapján fizet majd. Szerinte „nagyon sok” tagvállalatuk azért beleesik majd a fizetők körébe.
Hiába kerestük az Auchant, Tescót, a Spart és a leginkább érintett diszkontláncokat, egyikük sem szeretett volna megszólalni, mivel szerintük még csak egy tervezetről van szó, azt mondták, a szakmai konzultációt várják.
Ki állja a számlát?
A nagy verseny miatt egyelőre nem tudni, hogy a megemelkedett terheket milyen mértékben tudják majd az egyes láncok a vásárlókra hárítani, könnyen lehet, hogy több helyen inkább a beruházások lassításával, bővítések leállításával próbálják majd meg kigazdálkodni. Az Országos Kereskedelmi Szövetség mindenesetre az árak növekedésével is számol, szerintük a magyar élelmiszerpiac a jelenlegi felügyeleti díj mértékén felül további terhet nem tud elviselni.
Egyébként most még nem világos az sem, pontosan mennyi pénzzel is számolnak a díjból, hiába kérdeztük a Nébihtől és az NGM-től, egyelőre nem érkezett válasz.
Van ez a GMO, meg kutyulják a borokat is
A díjból befolyó összeget mindenesetre a Nébih működésére költik, az érvek a drasztikus emelés mellett azonban egyelőre inkább tűnnek rögtönzöttnek. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az Inforádiónak azt mondta, a díjemelésre azért van szükség, mert lépést kell tartani az élelmiszer-bűnözőkkel.
Vannak feladataink, mást ne mondjak: GMO-ellenőrzés. Egyre rafináltabbak az élelmiszer-hamisítók is, egyre komolyabb laborháttér kell ahhoz, hogy ezt bebizonyítsuk.
Olyan borokat készítenek, amelyekre a legdörzsöltebb kémikusok sem számítottak, olyan mézek, mézféleségek kerülnek be az unió piacára, hogy a jelenlegi laborfejlettséggel alig lehet kimutatni, hogy igazából cukrozott vízből kutyulják őket
– magyarázta a miniszter. Miközben hozzátette, a magyar élelmiszerlánc-felügyelet Európában már most is „az egyik legerősebb”, és ez a garancia arra, hogy nyugodtan tudunk fogyasztani és exportálni is. Vagyis a megemelt díjjal egy már így is nagyon erős hivatalt erősítenének tovább.
Zárva tartás és egyéb korlátozások
Bár egyelőre csak a díjemelés tervéről mondható el, hogy a kormány teljes mellszélességgel kiáll mellette, és szinte biztosan bevezetik, van rá esély, hogy a jövőben nem csak a megemelt felügyeleti díj keserítheti meg a hipermarketek életét. A Magyar Nemzet és a Hvg.hu múlt héten megszellőztetett egy javaslattervezetet, amelyből további kemény hipermarketellenes intézkedések olvashatóak ki.
Az ötletek alapvetően a KDNP-től jönnek, és úgy tudjuk, túl van már egy egyeztetési körön, amikor Orbán Viktor nem támogatta a terveket. Később azonban – szemben például Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel – nem fogalmazott egyértelműen elutasítóan például a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban. Azt mondta, egyeztetni fognak az iparág szereplőivel.
Milyen ötletek szivárogtak ki eddig? Többek közt az, amelyik megtiltaná, hogy éjjel-nappal nyitva legyenek a hipermarketek, és a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben kötelező lenne a vasárnapi zárva tartás is. Ezenkívül felvetődött az az egyelőre rettentő homályos terv is, hogy a polgári törvénykönyv módosításával bezáratnák azokat a nagyobb boltokat, amelyek két egymást követő évben veszteségesen működnek.
A javaslat benyújtói állítólag a veszteséges üzletek bezárásával szeretnék meggátolni, hogy a tőkeerős üzletláncok az árakat, akár átmeneti veszteséget is vállalva, mesterségesen alacsonyan tartsák. Ha a második veszteséges üzleti évről szóló beszámoló elfogadása után hatvan napon belül nem indítják meg a végelszámolást, a bíróság kényszertörlést rendel el.
Pusztító a Tesco-busz
De szerepelne a módosítások között a plázastop-szabályozás pontosítása is. Eszerint 2016. január 1-jétől bezáratnák a világörökségi területen működő diszkontokat, nagyméretű szupermarketeket és hipermarketeket, illetve megtiltanák, hogy ezekre a helyszínekre működési engedélyt kapjanak a kereskedők.
A hipermarket-ellenes javaslattervezet szerint a városközpontokból induló, áruházi ingyenes buszokat is betiltanák, a tervezet tiltott közvetlen reklámnak definiálja ezeket a járatokat. Szerintük az ingyenes járat „a belvárosi üzletek ellehetetlenüléséhez, bezárásához és ezáltal a belvárosi utcakép leromlásához, végső soron az épített környezet pusztulásához vezet”.
Úgy tudjuk, a formálódó javaslatcsomagból az áruházláncoknak egyértelműen a vasárnapi kötelező zárva tartás jelentené a legnagyobb bevételkiesést, nagyobb elbocsátások jöhetnek, ha a kormány bevezeti. Az éjszakai zárva tartás nem rendítené meg különösebben a boltokat, főleg a Tescót érintené, ahogyan az ingyenes járatok eltörlése is. Várhatóan azonban ez náluk is inkább csak átmeneti zavart okozna. Idővel alighanem meg tudnák oldani máshogy a vásárlók kijuttatását a városszéli üzletekbe.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
