Meghalt Lámfalussy Sándor közgazdász

Előzmény (5)

További Gazdaság cikkek

Egy rossz döntés, és több száz ember halhat meg, ha nem bírod a nyomást, itt véged
Hatalmas a lakók felháborodása, a polgármester most nyugtat: nem lesz munkásszálló, és a fákat is visszaültetnék
Nem sértett jogszabályt Magyarország, amikor a spanyol szélsőjobb támogatásával beleszállt az ország szuverenitásába
Reagált a tárca arra, lesznek-e tájékoztatók a boltokban az árrésstopról
Leállásra figyelmeztet az OTP, nem lehet majd pénzt felvenni, kártyával fizetni és utalni sem

Életének 87. évében elhunyt Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) magyar származású, Belgiumban élő (belga állampolgárságú) közgazdász, bankár, az "euró atyja". Halálhírét családja hétfőn közölte a belga hírügynökséggel.

Lámfalussy Sándor 1976-tól a jegybankok bankjának nevezett bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjánál dolgozott gazdasági tanácsadóként, ahol 1985-ben vezérigazgató lett. Közben a Delors-bizottság tagjaként részt vett 1988–1989 között az Európai Monetáris Unió megvalósítási tervének kidolgozásában, majd az Európai Monetáris Intézet (az Európai Központi Bank elődje) elnökeként 1994. január 1-jétől 1997. június 30-áig ő felelt az euró bevezetésének előkészítéséért – olvasható a róla szóló Wikipedia-szócikkben.

Lámfalussy 1929-ben született Kapuváron, majd húsz éves korában elhagyta Magyarországot és 1949és 1953 között a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemen tanult közgazdaságtant. Később Oxfordban szerzett doktori fokozatot majd a Yale egyetemen és Leuvenben oktatott.

Lámfalussy pragmatikus megközelítést szorgalmazott azoknak a konvergencia kritériumoknak az értelmezésben, amelyek alapján az egyes országok részt vehetnek az egységes fizetőeszközt használó rendszerben.

Nem egyszerűen egy számról van szó. Tartós időre kell belépni, látni, mi vár ránk, történelmi távlatba tekinteni

- mondta még 1997-ben a Financial Times című brit üzleti napilapnak.

Lámfalussy Sándor az európai értékpapírpiacokat szabályozó "bölcsek tanácsának" vezetőjeként (2000-2001) az európai tőkepiac-szabályozással kapcsolatban dolgozott ki javaslatokat. Egyik fia, a La Libre Belgique című napilapnál dolgozó Christophe Lamfalussy elmondta: apja

az elsők között volt, aki bizalmatlanná vált a piacokkal szemben és spekultatív buborékok kialakulására figyelmeztetett, erősen ajánlva a pénzügyi rendszerek jobb szabályozását.

Christophe Lamfalussy tavaly októberben az Inforádiónak adott interjújában azt mondta, édesapja "egyike volt annak a néhány embernek, aki már a kezdetektől hangoztatta, hogy óvatosan kell kezelni az új fizetőeszközt és közös fiskális politikára volna szükség, nem csak monetáris elhatározásra. Ez mára létre is jött, mert a 2008-as válság után az európaiak szembesültek vele, hogy tovább kell haladni a gazdasági egyesülés útján, hogy az euró valódi fizetőeszközzé válhasson."

Érdemeinek elismerésére Lámfalussy Sándor a belga királytól 1993-ban bárói címet kapott, 1999-ben a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát vehette át.

1995-ben a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszdoktora lett, 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, 1999-től Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke volt, 2001-ben a Corvin-lánc kitüntetettje lett. 2008-ban megkapta az MTA Wahrmann Mór emlékérmét, ugyanabban az évben a Sólyom László államfő által életre hívott magyarországi oktatás lehetséges fejlesztésének és a korrupció problémájának elemzésére létrejött Bölcsek Tanácsának tagja lett, 2013-ban megkapta a Magyar Szent István Rendet., a legmagasabb szintű magyar állami kitüntetést.

Tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban megalapítpotta a Lámfalussy-díjat, amit a magyar és nemzetközi monetáris politika, a közgazdaságtudomány és szakmai közösség fejlődésére hosszú távon hatással lévő közgazgasági szakembereknek ítélnek oda.