Csak disznó legyen, meg olcsó áram

Kitört a disznóbotrány

A hét elején robbant a bomba, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint a feldolgozott sertéshús rákkeltő lehet. A WHO vizsgálata kimutatta, napi 50 grammnál több pácolt és feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a rák kialakulásának kockázatát, az érintett húsokat a szervezet ugyanabba a kategóriába pakolta jelentésében, amelybe az arzén, az alkohol, az azbeszt és a dohány is tartozik.

Nem jó hír ez a szalonna és a kolbász országának, ahol a WHO-jelentés nyilvánosságra hozásának napján éppen egy európai szintű sertéskonferenciát tartottak. Ahogy arra számítani lehetett, a magyar Sertéstanács rögtön hevesen reagált a WHO állításaira, szerintük a jelentés tudománytalan és elképzelhetetlennek tartják a benne foglaltakat.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára többek között azzal érvelt, hogy az új követelményeknek megfelelően szerint a sertések zsírtartalma minimálisra csökkent, az emberiség pedig már kétezer éve fogyaszt disznóhúst, mégsem halt ki. A VHT célja, hogy 2020-ig fejenként évi 5 kilóval nőjön a sertésfogyasztás hazánkban.

Ez egybevág a magyar kormány törekvéseivel is, ami gőzerővel dolgozik a sertéságazat fellendítésén, jövő évtől 5 százalékra csökkentik a disznóhús áfáját a fogyasztás ösztönzésének érdekében. A WHO-eredmények persze az érintett politikusoknak is fájtak, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és egy miniszteri biztosa egyenesen összeesküvést, gazdasági-kereskedelmi lobbit sejtenek a háttérben. De nem hátrálnak meg, továbbra is kampányolnak a jó minőségű disznóhús fogyasztása mellett.

És a mézbotrány is

Vizsgálatot indított a Földművelésügyi Minisztérium az európai mézekbe kevert kínai hamisítvány miatt, ami magyar mézekbe is belekerülhetett. A nyerészkedők állítólag 70-30 arányban vegyítették az európai mézet a kínai mézszerűséggel, amelyet csak íz alapján lehet megkülönböztetni. Brüsszelben és Budapesten is tüntettek a méhészek a Kínából jövő mézimport szabályozásáért. 

A Nébih megkezdte a boltokban kapható mézek szúrópróbaszerű vizsgálatát, aki lebukik, az komoly büntetési tételekre számíthat. A szóban forgó készítmény egyébként az egészségre szerencsére nem káros, viszont laboratóriumi tesztek bizonyítják, hogy ipari hamisítvány, és a valódi mézhez semmi köze. Hetente 100 kamion kínai méz érkezik az EU-ba, még sincs feltüntetve a boltokba kerülő üvegeken a konkrét származási hely, mondták a tüntető méhészek Brüsszelben. 

Folytatnák a rezsicsökkentést

Az Index megszerezte a Miniszterelnökség egy belső anyagát, amelyből kiderül: van olyan elképzelés, mely szerint az állami energiaholding felhizlalását és a 2017-re tervezett újabb rezsicsökkentést a Pakson keletkező radioaktív hulladék kezelésére félretett pénzügyi alap megcsapolásából finanszíroznák.

Az alapot 1998-ban hozták létre azért, hogy ne hárítsuk teljes egészében a következő generációkra Paks leszerelésének és a hulladékkezelésnek költségeit. A következő években Paks saját számításai szerint még 540 milliárd forintot fizet majd be az alapba, amelyben jelenleg 243 milliárd forint van. Az elképzelés szerint ha Paksnak a továbbiakban mégsem kellene félretennie ezt a pénzt, akkor olcsóbban adhatná az áramot. Ezzel és még egy másik trükkel nagyjából 2 forinttal csökkenne az áram ára kilowattóránként, ami jól jönne a kormánynak a választások előtt.

De nem járna rosszul a Magyar Villamos Művek kereskedőcége, az MVMP sem, amely nagyjából 8,3 tWh önköltségi áron kapott áramot eladhatna a szabadpiacon minden évben. Rendszerszinten a Miniszterelnökség kalkulációja szerint összesen 16,6 milliárd forintot spórolhatnának meg.

Kérdés milyen áron, Paks ugyanis nem véletlenül fizetett eddig a nukleáris alapba annyit amennyit: az évente esedékes összeget úgy állapították meg, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. kidolgozott egy javaslatot arról, hogy közép- és hosszú távon milyen hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatokat kellene megvalósítani, és azok mennyibe kerülnek - ha a terv megvalósul, az ezekre szánt pénzt fogjuk most rövid úton elégetni.

Ma már uniós direktíva írja elő, hogy a rendszer-üzemeltetők költségeit be kell építeni az árba, de a kormány valószínűleg arra játszik, hogy majd csak akkor állítja helyre a rendszert az EB által elvárt módon, ha a kivéreztetett külföldi cégek már elhagyták a magyar piacot.

Egyelőre semmilyen konkrét döntés nem született az ügyben, csak annyi biztos, hogy a tervek között szerepel a paksi befizetések legalább ideiglenes felfüggesztése. Ha meg akarják lépni, széleskörű ellenállásba ütközhetnek, mert még a Fideszen és a kormányon belül sem tűnik népszerűnek a javaslat. A dologról a Miniszterelnökséget is megkérdeztük, homályos válaszukat itt olvashatja el.

Kormány vs. hiperek: sokadik rész

Átlagosan a duplájára kellene emelniük a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaknak dolgozóik létszámát egy a sajtóban ismertetett, készülő jogszabálytervezet szerint. A meghatározás szerint pontosan 70 négyzetméterenként kellene egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére állnia a nyitvatartás alatt. Az érintett üzletekről szóló chartjainkat itt nézheti meg.

Az indoklásban a bolti szolgáltatások színvonalának javítása és a munkaerőhiány megoldásának segítése szerepel. Az intézkedés 2016-tól lépne életbe, és jelentősen megnövelné az érintett vállalkozások bérköltségeit.

Nem ez lenne az első, nagyobb boltokat sújtó törvény a közelmúltból, az éjszakai és a vasárnapi nyitvatartás tilalma mellett a kormány sávos adóztatás alapján hatvanszorosára emelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is ki akart szedni tőlük. Az Európai Bizottság viszont ezt ellenezte, és a kormány végül meg is hátrált az ügyben: Fazekas Sándor beadványa szerint a sávos rendszer helyett oly módon állna vissza az eddigi 0,1 százalékos díjfizetési kötelezettség, hogy kiterjedne az évi nettó 500 millió forint alatti bevételt elérő cégekre, és az összes többi bevételének az első 500 millió forintjára is.

A nagy boltmultik mellett a többi multinak is akadnak problémái Magyarországgal, legalábbis ez derült ki a Magyar Európai Üzleti Tanács éves elemzéséből. Eszerint hazánk túl korrupt, nem fektet elég pénzt az oktatásba és az innovációba, iparszerkezete pedig túl egyoldalú.

Hurrá, ingyen juthatunk majd iratokhoz

Egy sor személyi okmány kiváltását tenné illetékmentessé a kormány a Lázár János által benyújtott törvényjavaslat szerint.

Ingyenes lesz többek között a diákigazolvány, személyigazolvány, a lakcímkártya, az első jogosítvány, az erkölcsi bizonyítvány, a vállalkozási igazolvány. Több esetben nemcsak az illetéket, hanem a szolgáltatási díjat is eltörlik, például mozgássérültek parkolóigazolványánál, de nem kell majd fizetniük a cégeknek sem a számviteli beszámoló közzétételéért. Ha kíváncsi a teljes listára, kattintson ide.

Rázósan indulhat a dohányellátó

Novembertől él az új dohánynagykereskedelmi rendszer, vagyis mostantól - egy rövid átmeneti időszak után - a trafikosok már csak az Országos Dohányboltellátón keresztül juthatnak áruhoz. Az új rendszer egy szűkebb körnek busás hasznot hoz majd, saját becslésük szerint 5, a hoppon maradt konkurencia szerint viszont akár 15 milliárdot is kaszálhat egy évben az ODBE.

A cég állítólag nem nagyon siette el a tárgyalásokat a beszállítóival, ezért többekkel nem sikerült még megállapodniuk, pedig közel az indulás. A trafikosok ezért ellátási zavarokra számítanak. Az ODBE monopóliuma miatt az eddig a szállítást végző cégeknél nagyjából 1200 munkahely szűnhet meg, míg az új cégnél 400 új keletkezik.

A cigarettapiacot még egy változás érintheti majd a közeljövőben. A dohánytermékek árát az Európai Uniós elvárások, és a kormány legújabb terve, a szálankénti 4 forintos különadó tolja majd fel, a következő másfél évben alsó hangon negyven százalékos drágulásra számíthatunk az eddig sem olcsó cigarettapiacon.

Rengeteg hiteles még mindig nagy bajban van

70-80 ezer ember hitele menthető lenne, a Nemzeti Eszközkelő 20 ezer embernek segíthet idén, viszont 60-70 ezer ember óriási bajban van a hitelei miatt - derül ki a Jegybank legújabb tanulmányából.

A végelszámoltatás és a forintosítás után is megmaradt jelentős számú durván eladósodott magyarnál az a fő probléma, hogy túlságosan sok a hitelük, és sokan nem is együttműködőek: a tanulmány szerint bőven akadnak olyanok, akik nem fizetnek, pedig lenne rá pénzük. Ráadásul a legrosszabb helyzetű adósok több mint 80 százalékának hitele most magasabb, mint a felvételkor.

A nemteljesítő hitelek 55 százalékát már felmondták, ezek az emberek már csak egy lépésre vannak attól, hogy elveszítsék az ingatlanjukat. Kiderült, hogy a tipikus adós 45 év feletti, 12-13 év múlva jár le a hitele, és községben vagy kisebb városban él.

A jegybank szerint elég pénz van a bankoknál ahhoz, hogy érdemben át tudjanak alakítani egy csomó hitelt úgy, hogy azokat törleszteni lehessen, ugyanakkor sok adminisztratív korlát, és a nem együttműködő adósok is nehezítik a helyzet megoldását.

Kiszállt az állam az OTP-ből

Az állam 14 millió darab, piaci árfolyamon közel 80 milliárd forintnyi OTP-részvényét adta el csütörtökön. A Nemzeti Vagyonkezelő 5 százalékos részesedése a cégben ezzel közel nullára csökkent, összesen 4 részvényt tartottak meg.

Az eladott részvények végül 75 milliárdért keltek el, így az üzleten 5 milliárd forintot bukott az állam. A nagy mennyiségű értékpapír piacra dobásától ideiglenesen esett az OTP-árfolyam, ami a teljes tőzsdét magával húzta, az eladás napján 1,8 százalékkal került lejjebb a BUX.

A befolyt bevételt a Beruházási Alapba teszik. Az alapból az idei évre 201,5 milliárd forintnyi kiadást terveztek, stadionépítések, uszodafelújítások, kastélyok, lovasközpontok, iskolák átépítése is szerepelt a tervek között, de egyebek mellett ebből költöttek a Liget projekt előkészítésére és a milánói magyar pavilonra is.

Bónusz: megvannak az Index sóhertesztjének eredményei

Örömmel tudatjuk, hogy végre kielemeztük korábban közzétett pénzügyi tesztünk eredményeit. Az adatok a magyar lakosságra nem reprezentatívak, de azért érdekes dolgokat tudhatunk meg belőlük.

A kitöltők sokkal gazdagabbak voltak, mint a magyar átlag, többségük kényelmesen kijön a fizetéséből, ugyanakkor csak kevesen nem spórolósak közülük. Saját bevallásuk szerint többségük az átlagnál járatosabb pénzügyekben, és legtöbben ingatlanba fektetnék a pénzüket.

A válaszadók 80 százaléka mindig félretesz váratlan kiadásokra és nem szokott késni a számláival. Álláskereséskor igencsak szolidak a válaszadóink, a többség nem lőne fölé a fizetési igény megadásakor: vagy megkérdezné a munkáltatót, mennyit szeretne adni, vagy bemondaná azt az összeget, amit tudomása szerint fizetni szokás.  Olvasóink az eredmények alapján jelentős részben az átlagnál gazdagabb, pénzügyileg jobban képzett, diplomás budapestiek.