Uber: tényleg nem nagyon adóznak

Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) főtitkára kedden egy sajtótájékoztatón azt mondta, eljutott hozzá egy kormányzati dokumentum, amely végigveszi azokat a megoldásokat, ahogy az Ubert más európai városokban szabályozták.

Egyetlen olyan példát sem láttam, ahol teljesen legális lett volna, olyat viszont igen, amilyen a magyar is, tehát hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak mindenkire

– mondta, és felemlegette a spanyol példát, ahol az Uber 2014 óta egyáltalán nem elérhető, teljesen be van tiltva, és Romániát, ahol Peredi szerint hatékony szankciókkal állítják meg a terjedését.

Az ugyan nem igaz, hogy ne lenne város, ahol teljesen legális az Uber, mert októberben az angol Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az alkalmazás legálisnak számít Angliában, de a helyzet valóban az, hogy a városok között, ahol az Uber megjelent,

Tiltják, tűrik

Spanyolországba utazva emiatt 2014 decembere óta hiába is keresnénk a sofőröket az alkalmazásban, a tiltás miatt egyet sem találnánk. Májusban Olaszország is hasonlóan döntött, ugyanakkor az Uber hivatalos oldalán a mai napig fenn van az elérhető városok között Róma, és a Tripadvisor fóruma alapján novemberben turisták még utaztak Uberrel a városban.

Németországban is több helyen betiltották az alkalmazást. A német bíróság még márciusban döntött úgy, hogy csak taxisengedéllyel rendelkező sofőrök használhatnak Ubert, és csak akkor, ha a többi szabályt is betartják. A Reuters októberi cikke alapján ennek az lett következménye, hogy túl kevés sofőr használta az alkalmazást. Így a cég Berlinben, Münchenben, Hamburgban, Frankfurtban és Düsseldorfban is felfüggesztette a működését. Két városban viszont még van Uber, a cég közleménye szerint ott tovább akarták fejleszteni a szolgáltatásaikat.

Brüsszelben is hasonló a helyzet: októberben függesztették fel az engedély nélküli sofőrökkel futó szolgáltatásukat, azóta csak drágábban, és csak engedéllyel rendelkező sofőrökkel lehet uberezni.

Autót borogatnak, letartóztatnak

Franciaországban júniusban tiltották be az alkalmazást, miután a francia taxisok autókat kezdtek borogatni. Az eset után az Uber két helyi vezetőjét is letartóztatták. Fórumos hozzászólások és az Uber saját oldala alapján az derül ki, hogy a drágább, előírásoknak megfelelő uberes szolgáltatás még elérhető az országban.

Az olcsó Ubert Hollandiában is betiltották 2014 decemberében: a helyi Uber azonban leghűségesebb felhasználóit megtartotta, 450 ezer eurós bírságot kapott érte, és a holland rendőrség többször is házkutatást tartott a cég amszterdami irodájában. A hivatalos holnap szerint most már csak a drágább Uber érhető el a városban.

Nem csak Nyugat-Európában volt sok balhé a cég körül: Romániában tavasszal szigorították az engedély nélkül taxizók büntetését, a cég bukaresti Twittere viszont láthatólag a mai napig is aktív, a netes fórumok alapján nem egyértelmű, mennyire állította meg Romániában az Uber terjedését a szigorítás.

És Európán kívül is bőven van példa tiltásra: Kanadában, Indiában, Brazíliában és az USA-ban több helyen is tiltott az Uber olcsótaxis szolgáltatása. Ausztráliában viszont nyerésben vannak a taxicégek ellen, Új-Dél-Wales után most egy hónapja egy másik nagy tartomány, Nyugat Ausztrália is elfogadta legálisnak a szolgáltatást.

Ritkább a magyarországihoz hasonló helyzet, tehát hogy hivatalosan nem lehet engedély nélkül Uber-appal taxizni, de mégis lehet így fuvart rendelni. A dél-afrikai Fokváros, Lengyelország, Tajvan, több indiai és több amerikai város is ide tartozik.

És támogatják

Londonban viszont néhány hónapja kimondta a bíróság, hogy az alkalmazás nem tekinthető taxiórának, így legális. A céget megtámadó taxisszervezeteknek ugyanis az volt a kifogása, hogy taxiórát Londonban csak azok a sofőrök használhatnak, akiknek erre engedélyük van.

De az észt Tallinnban is sikeresnek tekinthető az Uber, mivel bár a helyi taxisok nem örültek az érkezésének, az észt adóhatóság és a cég megállapodott egymással egy közösen fejlesztendő, egyszerűsített online adóbevallási rendszerről, melynek próbaüzeme idén indulhat.

Ennek az a lényege, hogy minden alkalommal, amikor valaki beszáll egy uberes kocsiba, a cég értesítést küld erről az adóhivatalnak is.

És olyan is van, hogy a tiltást engedélyezés követi: Kalifornia állam 2011 májusában ugyanis betiltotta az alkalmazást, mire a cég Ubercabről Uberre változtatta a nevét. 2012 őszén ezért az Ubert is betiltották, és a Lyft, valamint a Sidecar nevű fuvarmegosztó cégekkel együtt 20 ezer dolláros büntetést kaptak.

A hatóság aztán 2013-ban arra hivatkozva vonta vissza a tiltást és a bírságot, hogy dolgozni kezdtek az iparág szabályozásán. 2014 szeptemberében pedig Kalifornia állam már el is fogadta a világ első olyan rendeletét, ami önálló közlekedési tevékenységként ismeri el a fuvarmegosztást. A szabályozás, ami most júliusban fog életbe lépni, kötelezi a sofőröket,

• hogy engedélyt kérjenek az állami közlekedési hatóságtól, 
• hogy bizonyítsák, hogy nem büntetett előéletűek,
• hogy elvégezzék azt a sofőrtanfolyamot, amit minden cégnek kötelező elvégeztetnie a sofőrjeivel,
• hogy betartsák az alkohol- és drogfogyasztásra vonatkozó zéró toleranciára épülő szabályozást,
• és hogy a cégük kössön nekik biztosítást.

Adószámra vagy vállalkozói engedélyre viszont nincs szüksége a kaliforniai Uber-sofőrnek, tehát a szabályozás

Hasonló a helyzet a Fülöp-szigeteken, ahol a közlekedési hatóság tavaly októberben úgy bírságolt, hogy már akkor jelezték: alapból támogatják az alkalmazást, de csak úgy, ha az a törvényeknek megfelelően működik. Idén május elején pedig már ki is jött a rendelet, ami azt várja el a sofőröktől, hogy legyen GPS a kocsijukban, és hogy regisztráljanak a közlekedési hatóságnál, valamint hogy a kocsijuk ne legyen hétévesnél idősebb.

Olcsón megúszhatják az uberes sofőrök

A másik megosztó ügy az Uberrel kapcsolatban az adózás. „Az Uber az egyetlen cég ma az országban, ahol úgy lehet sofőrködni, hogy egyáltalán nem kell utána adót fizetni" – mondta ennek kapcsán Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke kedden. Ez azonban valójában nincs így.

Arról valószínűleg a NAV-nak kéne többet tudnia, hogy az uberes sofőrök mennyit adóznak Magyarországon, de a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) tavaly nyáron azt tudtuk meg, hogy attól függetlenül, hogy valaki hány fuvart vállal évente, szja-t mindenképpen fizetnie kell.

„Bevételért csak adószám birtokában lehet fuvarozni, és úgy, hogy a keletkezett jövedelem után az adót meg kell fizetni" – írta nekünk az NGM, és hozzátették, hogy adózási szempontból az Uber-sofőr számos kedvező lehetőség közül választhat.

Ha valaki másodállásban uberezik, akkor katával gyakorlatilag havi 25 ezer forinttal letudhatja az adókötelezettségeit az iparűzési adón kívül. És emellett ha az áfában alanyi mentességet is választ, akkor sem áfát fizetnie, sem bevallást készítenie nem kell.

Vagyis összességében adózás szempontjából egy nem alkalmazásban álló taxisofőr és egy uberes sofőr között nincs érdemi különbség.

Az Uber hivatalos álláspontja szerint Uber és a partnerei közötti megállapodás kimondja, hogy minden sofőrnek saját felelőssége az Uber rendszerének használatából származó bevételek után adót fizetni. "Ugyanakkor sokan segítséget kértek tőlünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan adózzanak. Ezért együttműködést kezdeményeztünk egy magyarországi adótanácsadó céggel, amely részletes tájékoztató anyagot készített, illetve igény szerint személyre szabott tanácsot ad az autós partnereinknek adózási és számviteli kérdésekben. Ezzel kívánunk hozzájárulni, hogy az autós partnerek még az eddiginél is könnyebben meg tudjanak felelni adózási kötelezettségeiknek" - írták.

Társasági adót tényleg nem fizet

A taxisok másik problémája, hogy az Uber nem fizet járulékokat a sofőrjei után, valamint nem fizet társasági adót, és ezáltal hasonló helyzetben van, mint más technológiai multicégek, mint például a Google, vagy a Facebook.

A Fortune cikke azt szedi össze, hogy pontosan hogyan is adózik az Uber. Ebből az derül ki, hogy tényleg nem fizet társasági adót Magyarországon, de ezt teljesen legálisan teszi. Az egész rendszer úgy van kitalálva, hogy évente milliárdokat spóroljon meg azzal, hogy csak a legszükségesebb adónemeket kelljen befizetnie a lehető legalacsonyabb adókulcs szerint.

Mindehhez az Uber két fontos leányvállalatot hozott létre: az Uber C.V.-t és az Uber B.V.-t:

• Az Uber C.V.-t Hollandiában jegyezték be, nincsenek alkalmazottjai, a központja pedig a Bermudán van, ami egy klasszikus adóparadicsom. Ez a cég kötött 2013 májusában az anyacéggel egy szerződést, aminek az a lényege, hogy egy egyszeri összegért cserébe és 1,45 százalékos alkalmankénti jogdíjért megkapja a jogot, hogy az USA-n kívül használja az Uber szellemi tulajdonát képező szabadalmakat. Arról is megegyeztek, hogy megosztják a jövőben fejlesztendő szabadalmak költségeit és bevételeit. Ez teszi lehetővé, hogy az Uber távol tartsa az amerikai hatóságoktól az USA-n kívüli profitját.
• A másik fontos leányvállalat az Uber B.V.: ennek viszont tavaly októberben 48 alkalmazottja volt. Amikor egy utas bárhol a világon fizet egy uberes utazásért, a kifizetett pénznek általában a 80 százalékát megtartja a sofőr, a 20 százalék pedig ennek a holland leányvállalatnak lesz a bevétele.

A két holland leányvállalat közötti megegyezés alapján ekkor a B.V.-nek jogdíjat kell fizetnie a C.V.-nek az Uber szellemi tulajdonának használatáért. A B.V. a bevétel egy százalékát tarthatja meg nagyjából, a többi pénz pedig a C.V-hez kerül jogdíj formájában. Ez után pedig a holland törvények alapján nem kell adót fizetni.

Nem alkalmazott, autós partner

Ezek alapján, amikor holland adóhatóság az Ubert vizsgálja, egy olyan céget lát, amit amerikai állampolgárok tulajdonolnak és üzemeltetnek, és Bermudán van a központja. Emiatt nincs Hollandiában adókötelezettsége, mert Bermudán 0 százalék a társasági adó. Ha viszont az amerikai adóhatóság vizsgálja, akkor az Uber egy holland cég, még akkor is, ha egy amerikai cég leányvállalata. Ez alapján van joga ún. halasztott adózásra, amivel a gyakorlatban kihasznál egy kiskaput arra, hogy az amerikai hatóság ne tudja vizsgálni a bevételeit. Mindeközben azokban az országokban sem kell társasági adót fizetnie, ahol üzemel.

A járulékokat pedig eddig azzal a trükkel próbálta megspórolni a cég, hogy azzal érvelt: a cégnek nincsenek alkalmazottjai, hiszen a sofőröknek csak egy platformot nyújtanak, amivel összekötik őket az utasokkal. Szeptemberben viszont a kaliforniai munkaügyi bíróság olyan döntést hozott, ami kimondja, hogy az uberes sofőr alkalmazottnak számít, így munkanélküli segélyre is jogosult. Egyelőre hasonló ítéletek nem születtek azóta nagy számban, de valószínűleg nagyot boríthatna a cég üzleti modelljén, ha ez valamiért megváltozna.