Így működik a nagy pénzmosoda

Honlapja alapján az offshore-botrány által világhírűvé tett panamai Mossack Fonseca egy teljesen átlagos pénzügyi- és tanácsadócégnek látszik. Az ingyenes Wordpress-sablonokat idéző címoldal cégalapítási, letéti és hajózási szolgáltatásokat kínál, és csupa jó hírt idéz: Panamát a pénzmosás elleni harcot szolgáló FATF kormányközi szervezet februárban levette szürke listájáról, sőt a közép-amerikai ország az Egyesült Államokéhoz hasonló adóelkerülési szabályozást dolgozna ki.

Az azonban sehol sem szerepel a honlapon, hogy a Mossack Fonseca a The Economist 2012-es jelentése szerint

Azért csak valószínűleg, mert a szektorról kevés nyilvános adat áll rendelkezésre. Ami paradox módon pont azt jelzi, hogy az itt dolgozó cégek jól végzik a dolguk, az üzletágban sok piszkos titkot kell megtartani, úgyhogy a szűkszavúság a munka egyik legfontosabb része.

Szofisztikált termék 

Kicsit több mint egy éve azonban jelentős hiba csúszott a titoktartásra alapozott gépezetbe. Egy névtelen szivárogtató azzal kereste meg a Süddeutsche Zeitungot, hogy adatai vannak a Mossack Fonseca által elkövetett bűncselekményekről, majd el is küldte a cég 11,6 millió belső dokumentumát a német napilapnak.

Az anyagok napi részletességgel mutatják be a Mossack Fonseca 40 éves működését. Többek között azt is, hogy a cég hogyan segédkezett a pénzmosásban és adóelkerülésben állami vezetőknek és milliárdosoknak, elsősorban a tulajdonviszonyok elfedését szolgáló offshore-cégek létrehozásával.

Ez minden idők legnagyobb pénzügyi szivárogtatása, és egyúttal minden idők legnagyobb tényfeltáró újságírói projektje is, amelyben mintegy 400 újságíró vett részt 80 országból. A német lap szerint a szivárogtató nem kért ellenszolgáltatást a dokumentumokért, csupán azt akarta, hogy "a bűnök napvilágot lássanak". Azt állította, élete veszélyben forog.

A szivárogtatás krimibe illő részletei ellenére a Mossack Fonsecát nem úgy kell elképzelni, mint egy obskurus külvárosi ipartelepen működő titokzatos pénzmosodát, aminek a híre szájról-szájra terjed.

A cégnek a honlapja szerint 37 irodája van világszerte, az érdeklődök Londonban, Genfben és Csehországban is találnak helyi kirendeltséget; Kínában pedig nyolc városban is jelen vannak.

Noha az OECD adópolitikai központjának vezetője szerint Panama "az egyik legátláthatatlanabb hely a világon", az egyik beszámoló szerint a Mossack Fonseca egyik elöljárója európai promóciós körútján úgy hirdette a céget, mint ami

szofisztikált termékeket kínál egy szofisztikált országból. Ahol az 1920-as évek óta erős törvényi szabályozásnak van alávetve a pénzügyi szektor.

Annyiban azonban áll a külvárosi összehasonlítás, hogy a cégnél nem szeretik a hívatlan vendéget: az irodák elérhetőségeinél csak e-mail-címek vannak felsorolva, a Vice riporterét pedig másfél éve Panamavárosban és Las Vegasban is elhajtották a Mossack Fonsecától, illetve egy azzal kapcsolatban álló amerikai cégtől.

Fontos szempont persze, hogy ki kopog és hol: bár nem a Mossack Fonsecánál, de egy hasonló szolgáltatásokat ígérő cégnél a Vice és a Globe and Mail riportere is könnyen sikerrel járt. Az offshore látszólag igen virágzó üzletág az amúgy javarészt a Panama-csatornából élő országban.

Vegyen Ön is céget az interneten

A szóban forgó szolgáltatás viszonylag egyszerű és gyors. Az offshore-közvetítők néhány ezer dolláros jutalék fejében csak papíron létező és működő fedőcégeket hoznak létre ügyfeleiknek olyan országokban, ahol az ottani pénzügyi szabályozásnak köszönhetően gyakorlatilag lenyomozhatatlan az érintett cégek tulajdonosi háttere, adót pedig nem, vagy csak alig kell fizetniük. Felárért jár a céghez online bankszámla és bankkártya is; általában mindez teljes mértékben az interneten intézhető.

Az ausztrál ABC szerint a Mossack Fonseca több mint 200 ezer céget jegyeztetett be offshore-paradicsomokban, ezek nagyjából felét a Brit Virgin-szigeteken, a maradékot Panamában, a Bahamákon, a Seychelle-szigeteken és Szamoán. A megbízók közel sem csak mezei vállalkozók vagy adóelkerülő politikusok: számos nagy nemzetközi bank, így például a UBS, a Commerzbank, az HSBC és a Société Générale is gyakran fordul a Mossack Fonsecához. A bankok általában kiemelt ügyfeleik vagyonának kezelésében és eltüntetésében kérik a panamai ügyvédek segítségét.

A kiszivárogtatott adatok feldolgozásában fontos szerepet játszó, tényfeltáró újságírókat tömörítő szervezet, az ICIJ iratai szerint

a UBS például több mint 1100, az HSBC több mint 2300 offshore-céget hozott létre a Mossack Fonseca segítségével. A két bank az ICIJ kérdésére tagadta, hogy adóelkerülésre használta volna a panamai szolgáltatásokat. (A Commerzbanknál tavaly februárban házkutatást is tartottak a német hatóságok a Mossack Fonseca miatt.)

A Vice nyomozása szerint további extrát jelent a Mossack Fonsecánál, hogy "nemesített", azaz évekkel korábban létrehozott és eladásra érlelt fedőcégeket értékesít ügyfelei számára. Ezek a bűnözők kedvencei és a bűnüldözők rémálmai, mivel első ránézésre rendes, hosszú ideje gond és gyanú nélkül működő vállalkozásoknak tűnnek. Ugyanakkor ahogy a boroknál, úgy a cégeknél is aranyárban mérik a nemesített fajtát: egy 50 éves cég például 100 ezer dollárt kóstál.

Emellett a cég arról is tud gondoskodni, hogy a tulajdonosoknak ne kelljen személyesen eljárniuk a cégek ügyeiben, és egy kis felárért mindent elintéz a megbízó személyes jelenléte nélkül, így például

A nyilvánosságra került dokumentumokból az is kiderül, hogy ahogy egy adóparadicsomban kicsit nehezebbé válik a cégbejegyzés, a Mossack Fonseca azonnal továbbáll egy másik, kevesebb adatszolgáltatást igénylő helyre. Az ICIJ nyomozása szerint a Mossack Fonseca ezen túl zálogszolgáltatást és portfóliókezelést is vállalt, ebben a tevékenységi körében 2007 és 2015 között 4700 tranzakciót hajtott végre összesen 1,2 milliárd dollár értékben.

Mint egy autógyár

A Mossack Fonseca szóvivője az ICIJ kérdésére azt mondta, a cég 40 éve tisztán működik, és soha nem gyanúsították vagy vádolták bűncselekménnyel. A cég csupán segít ügyfeleinek a cégalapításban, és nem áll üzleti kapcsolatban, illetve semmilyen módon nem irányítja az érintett cégeket – közölte a szóvivő.

Az egyik alapító, Ramón Fonseca nemrég egy tévéinterjúban azt mondta,

Ha a Mossack Fonsecát tennék felelőssé azért, hogy ügyfelei mire használják saját cégeiket, az olyan lenne, mintha az autógyártó sara lenne, hogy bankrabláshoz használták egy modelljét – nyilatkozta.

A gépkocsis hasonlat már csak azért is ironikus, mert a cég névadója nemrég pont a Brazíliában "Autómosó-ügy" néven az állami Petrobras olajcég "megcsapolása" kapcsán indult nyomozás miatt ütötte meg bokáját, miután a brazil ügyészég szerint a Mossack Fonseca is szerepet játszott a korrupciós pénzek eltüntetésében - írta az ICIJ.

A Petrobras-botrányban Brazíliában a politikai és gazdasági elit számos tagja ellen emeltek vádat, és Dilma Rousseff elnök széke is erősen megingott a rendszerszintű korrupciót feltáró nyomozás miatt. Ehhez képest Ramón Fonseca olcsón megúszta, bár le kellett mondania a parlamenti helyek mintegy ötödét birtokló panamai Partido Panameñista konzervatív párt elnöki tisztségéről, illetve az államfő melletti tanácsadó posztjáról is. 

Ami felveti a kérdést, hogy hogyan lehetett egyáltalán befolyásos pártvezér és elnöki tanácsadó a világ egyik legnagyobb offshore-közvetítő cégének vezetője, és mindez mennyit mond el Panama pénzmosás elleni küzdelmének őszinteségéről.

Meg akarta váltani a világot

Ramón Fonseca 1952-ben született Panamában, részben hazájában, részben a London School of Economicsban hallgatott jogot és politikatudományt. Fiatal korában saját visszaemlékezése szerint meg akarta váltani a világot, és először pap akart lenni, majd hat évet dogozott az ENSZ-ben. Később azonban, miután a világmegváltás nem sikerült, ahogy ő fogalmazott "érettebbé és materialistábbá vált". 1977-ben végül megalapította ügyvédi irodáját, amely egészen 1986-ig egy meglehetősen szerény vállalkozás volt.

Ekkor egyesítette erőit a német származású Jürgen Mossackkal, akinek apja a náci párt fegyveres szárnyának, a Waffen-SS-nek egykori tagjaként a II. világháború után vándorolt be Panamába családjával. (A papa ezután állítólag a CIA-nek ajánlotta fel szolgálatait, hogy a kubai kommunisták ellen kémkedjen.)

Mára mindketten a panamai elit tagjai, kiterjedt üzleti érdekeltségekkel és politikai kapcsolatokkal rendelkeznek, sőt Fonsecának még arra is volt energiája, hogy díjnyertes regényíróvá avanzsáljon. Bár az üzlet nem indult könnyen, az 1980-as években Manuel Noriega diktatúrája alatt annyira nem volt jó híre az országnak, de 1987-ben kvázi aranyat találtak.

A Mossack Fonseca elsőként kezdte el kihasználni a Brit Virgin-szigetek elképesztően elnéző pénzügyi szabályozásait. 1994-ben a Csendes-óceán déli részén lévő, kevesebb mint 2000 lakosú Niue szigetországát szemelte ki a cég, és végül 20 éves cégbejegyzési monopóliumot kötött az Új-Zéland-közeli miniállammal. 2001-re úgy felpörgött az üzlet, hogy a Mossack Fonseca befizetései állták Niue 2 millió dolláros éves költségvetésének 80 százalékát.

Azonban ekkorra már túl jól ment biznisz, és az amerikai hatóságok is felfigyeltek a niuei cégek vészes térhódítására, ezért washingtoni nyomásra a szigetország végül 2003-ban felmondta szerződését a panamai ügyvédi irodával. Ezután Szamoában és Panamában kezdett el terjeszkedni a cég, és az egyre erősödő szabályozói ellenkezés ellenére is őrzi helyét a legtermékenyebb offshore-közvetítők között.

A cég az OCCPR szerint 2013-ban több mint 42 millió dollárt számlázott ki, bár ez eltörpül ahhoz az összeghez képest, amelyet ügyfelei nevében mozgat, illetve amelyet ügyfelei mozgatnak a segítségével létrehozott cégeken át.

Bár korábban azon kesergett, hogy világmegváltó szándéka ellenére nem sikerült valódi változást elérnie, cégével bizonyos szempontból mégis csak jelentős hatást gyakorolt a világgazdaságra, még ha papnak vágyakozva vélhetően nem az adóelkerüléshez hasonló megváltásra gondolt.

Azt mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a mostani kiszivárogtatásoknak ne legyenek komolyabb következményei, illetve hogy a Mossack Fonseca ne szenvedje meg üzletileg a történteket. Hiszen ha van iparág, amelyre nem igaz, hogy a rossz reklám is reklám, az a titkolózást nem is annyira apró pénzzé tevő offshore-szektor.