Zsófia
15 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

A szemétszállítás Klikjétől rettegnek a hulladékos cégek

MZS 4771
2016.04.05. 11:17 Módosítva: 2016.04.05. 15:20
Erőltetett tempóban vezényli le a kormány a hulladékkezelés legújabb reformját, amelynek kulcsszereplője egy új állami pénzbeszedő holding lesz. A most induló NHKV Zrt. elveszi a díjbeszedés jogát a szolgáltatóktól, miközben a kötelezettségeket náluk hagyja, és kiszámolja, mennyit juttasson működésre a jelenleg a tönk szélén táncoló cégeknek. A cél a vergődő ágazat észszerűbb irányítása lenne, amiben jobban bíznának a szereplők, ha nem pont a korábbi intézkedések miatt kezdődött volna a vergődés. Vagy ha fel tudnának mutatni néhány területet, ahol bejött ez a fajta központosítás. Az új rendszert április 1-jével az érintettek sorozatos tiltakozása ellenére elindították, a lakosság pedig reménykedhet, hogy nem érzi majd meg a rázósnak ígérkező átállást.

Áprilistól országos szinten átalakítja a kormány a lakossági hulladékkezelés rendszerét a már ismerős képlet szerint:

ha valami nem megy jól, akkor államosítsuk, majd lehetőleg központosítsuk is.

A helyi szinten működő szemétkezelő cégek feje fölött létrejön egy állami holding, amely felelősségi körei egyelőre nem teljesen világosak. Az viszont már biztos, hogy a feladatokat nem veszi át, csak a lakosságtól beérkező szemétdíjat, majd aztán abból oszt vissza a tényleges szolgáltatást végző vállalatoknak.

Ezek viszont nem repesnek az örömtől az új rendszer miatt. Többségük már így is masszívan veszteséges, napi szintű pénzügyi problémákkal küzd a különadók és a rezsicsökkentéses díjbefagyasztás miatt, így nem gondolja, hogy majd pont az oldja meg a gondjait, ha egy állami vízfejhez irányítják a bevételeket. 

Államosították, majd kivéreztették az ágazatot

A lakossági szemétszállítás nagyszabású átszervezése 2012-ben kezdődött, ekkor módosították úgy a hulladéktörvényt, hogy eztán csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő nonprofit cégek kezelhetik a szemetet. Az új szabály után szép sorban létre is jöttek a cégek, ma mintegy 170 hulladékgyűjtő és 142 őket üzemeltető közszolgáltató van országosan, jelentős többségük önkormányzati tulajdonú.

A megalakulás után a vállalatoknak nem kellett sokáig várni a hideg zuhanyra. Először jöttek a változatos különadók, majd a rezsicsökkentéssel járó hatósági árszabályozás. A tranzakciós adó, az e-útdíj, a telefonadó mind évi sokmilliós tételben sújtja a hulladékkezelési szektort. Ehhez jött hozzá a kormány 2013 óta töretlen rezsicsökkentési láza, amely a szemétszállítási díjakat is befagyasztotta, így a nagy igyekezetben nemcsak a külföldi energiamultikat, hanem a hazai, ráadásul önkormányzati kézben levő cégeket is sikerült megszívatni. Ezzel csak egy aprócska baj van:

a csökkentett bevételek a vállalatok többségénél egyszerűen nem fedezik a megnövekedett kiadásokat,

így nemhogy tartalékképzésre nem jut pénz, de a hulladékos cégek elkezdtek durva mínuszokat felhalmozni.

Újabb vízfej bújt elő a kukából

Ebbe az áldatlan helyzetbe most belenyúl az állam, de nem pont úgy, ahogyan azt a szereplők többsége jónak látná. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 500 millió forintos alaptőkével és 5 milliárd forint működési költségvetéssel Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) néven létrehozott egy állami holdingot, amelynek tevékenységéről egyelőre keveset tudni, az viszont biztos, hogy átveszi a közszolgáltatóktól a lakossági szemétdíjak beszedését.

Még a rezsicsökkentéssel együtt is jelentős összegről van szó: Szabó Zsolt kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár a holding létrejöttét bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta,

100-140 milliárdos ágazat a lakossági hulladékkezelés.

Ez az összeg mostanáig decentralizált módon az egyes szolgáltatók kasszájába folyt be, eztán viszont az NHKV levenné belőle a saját részét, majd osztana vissza nekik belőle annyit, amennyit bizonyos paraméterek alapján előre kiszámolt.

Hogy egy kukaürítéséért mennyit kapnak a cégek, az több mindentől is függ, magyarázta Szabó Zsolt az Indexnek. Egy 80 literes kukányi hulladék elszállításáért alapesetben 350 forint jár vissza, de ez növekedhet attól függően, hogy a cég végez-e valamilyen plusztevékenységet, például zöldhulladék-gyűjtést vagy lomtalanítást. Egy 1100 literes nagy kukára visszakapható összeg maximum 4400 forint lesz, de az átállással nem várták meg az ezen a héten kijövő miniszteri rendeletet, amelyből kiderülnek majd a pontos részletek.

A lakosság elvileg annyi változást érzékelhet, hogy máshová kell majd utalni a díjakat, amelyek összegéhez egyelőre nem nyúlnak. Hogy ez mennyire lesz zökkenőmentes, az egyelőre kérdés, de úgy tudjuk, az NHKV számlázási rendszere még nem áll készen, így az első időszakban még a régi rendszeren keresztül számláznak, és reménykednek, hogy minden rendben lesz. 

A kukaholding – melyet egy fiatal hulladékgazdálkodási szakember, Weingartner Balázs vezet majd – a pénzbeszedésen kívül mást is csinál majd elméletben. Első körben szeptember 30-ig adatokat gyűjtenek az egész országból, hol és mit érdemes fejleszteni az elég egyenlőtlen színvonalú szolgáltatáson, majd október 1-jétől 2017 végéig megkíséreli felzárkóztatni a rendszert az uniós elvárásokhoz, például a házaknál található szelektív kukák mostani ötvenszázalékos lefedettségét feltornászni százra. Idővel tervezik a kukaűrtartalom helyett a tömegalapú fizetésre való átállást is, de ennek a közeljövőben még nincs realitása az államtitkárság szerint. 

Lenne hova fejlődni szemétügyben

Egy ország hulladékkezelési rendszerének nem a cégek finanszírozása a legfontosabb eleme, de a fenntartható finanszírozás előfeltétele a hatékony működésnek. Hatékonyság alatt ma már több mindent értünk annál, mint hogy a kukánk tartalma rendben eljut a szeméttelepre, ugyanis a hulladék nagy része valójában nem is szemét.

Az újrahasznosításra komoly iparág épül, a használható hulladékoknak önálló piaca van és környezetvédelmi szempontból is annál jobb, minél kevesebb dolog vész kárba. Épp ezért az EU-n belül nagy hangsúlyt fektetnek a modern hulladékkezelésre és a szemét csökkentése is prioritás, Franciaországban a múlt héten tiltották be a műanyag zacskó kereskedelmi alkalmazását.

Mind a józan ész, mind az uniós elvárások szempontjából fájó, hogy Magyarországon az utóbbi években nem igazán történt előrelépés ezen a téren. A házakhoz kihelyezett szelektív kukák jók, de érthetetlen például, miért nincs külön üveggyűjtés, és a lakossági szelekció önmagában nem elég, ha az újrahasznosítás megtorpan: a hulladékkezelési ágazat 2011-es államosítása után példátlan módon egy év alatt 59 százalékról 49 százalékra zuhant az újrahasznosítási arány, és azóta sem tért magához. A lakossági hulladékgyűjtésben működő cégek adósságba hajszolása pedig azért volt rossz döntés, mert így nem jut elég pénz korszerűsítésre, a lerakók rekultivációjára, és megöli a fejlesztési szándékot az ágazatban. Hogy ezen segíthet-e egy központi szereplő, az hamarosan kiderül.

Durván veszteségesek a szolgáltatók

Ez idáig kecsegtetően hangzik, de a szemetes cégek mégsem bíznak benne, hogy jól fog elsülni a dolog. Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint

a tervezet egyenesen katasztrofális,

és könnyen ellehetetlenítheti a szemétszállító cégek amúgy is hajszálon függő finanszírozását. Gémesi a Zöld Híd Program önkormányzati társulás elnöki tisztjét is betölti, így rálát Északkelet-Pest és Nyugat-Nógrád megye 109 településének hulladékkezelésére.

A társulás által üzemeltetett Zöld Híd Régió Nonprofit Kft.-nak az utóbbi pár évben egyre rosszabbul megy. A rendelkezésre álló utolsó adatok szerint 2014-ben 433 millió forintos veszteséget termeltek, kötelezettségeik pedig már ekkor 1,8 milliárd forintra rúgtak. Többször kevés választotta el a társaságot a csődtől.  

Hogy a közszolgáltatók hány százaléka veszteséges, arról erősen megoszlanak a vélemények, Szabó Zsolt úgy nyilatkozott, 80 százalékuk legalábbis nullszaldós, Gémesi György és az általunk megkeresett Hulladék Munkaszövetség (Humusz) civil szervezet szerint azonban jelentős többségük nem tudja kigazdálkodni a működési költségeit, különösen nagy a baj a szegényebb országrészekben, kistelepüléseken szolgáltató vállalatoknál. 

Gyors cégadatbázisos keresést lefuttatva mi is az utóbbi állítást találtuk valószínűbbnek. Az általunk megnézett mintegy húsz vidéki hulladékkezelő közül mindössze hármat találtunk, amely nem veszteséggel zárt tavaly, mindet nagyvárosban: a miskolci, a debreceni és a győri nonprofit hulladékos cégeknél is sok volt a még be nem fizetett kötelezettség, de ezek legalább 2014-ben pluszt termeltek. A mezőnyből erősen kiemelkedik a fővárosi FKF, amely az elmúlt években 1-3 milliárdos adózás előtti eredményt produkált, mivel sokkal kisebb területről tud összegyűjteni sok hulladékot.

Nem úgy a kisalföldi, a salgótarjáni, a szombathelyi, a szolnoki, az érdi, és még egy rakás másik szolgáltató, amelyeknél mind több tíz-, esetenként százmilliós éves veszteségeket és kötelezettséghegyeket találunk. 

Gémesi György becslése szerint

a teljes ágazat az utóbbi három évben 80-100 milliárd forint körüli tartozást halmozhatott fel,

ez a pénz az önkormányzatok költségvetését terheli, vagyis előbb vagy utóbb azoknak adófizetőknek kell majd összedobni, akik most még javában ujjonganak a rezsicsökkentésért.

Ide a lóvéval, az adósságot megtarthatjátok

Bár hogy pontosan kik és milyen ütemezésben fogják kifizetni ezt a pénzt, arról még nem tudunk semmit, az viszont már kiderült, hogy az NHKV a felgyülemlett adósságállományt nem veszi át. Szabó Zsolt szerint a cégek menedzsmentjének teljesítménye nagyon változó, van, amelyik magasabb árszabás – 400 forint feletti kukaürítési díjak – mellett is képtelen volt kigazdálkodni a működési költségét, így nem kizárólag a rendszer hibája a sok felhalmozott mínusz.

Ezért aztán az új holding egyszerűen nem foglalkozik a mostanáig összejött tetemes adósságállománnyal.

Ezeknek a cégeknek nincs megtiltva, hogy közszolgáltatói működésük mellett profitorientált tevékenységeket is folytassanak, a tartozásaikat megtéríthetik abból

– mondta el az Indexnek az államtitkár. A NKHV-t azért hozzák létre, hogy kiküszöböljék a további egyenlőtlenségeket, a jövőben adósságokat felhalmozó cégeket egyedi elbírálás alapján segítik meg.

Hasonlóképpen járnak el a cégek kintlévőségeivel is. A fogyasztók mostanáig felhalmozódott tartozásait nem, de az ezután keletkezőket átveszi a holding a NAV-val együttműködésben. Ezzel megint csak a legrosszabb helyzetben lévő hulladékkezelőkön nem segítenek sokat, amelyek az ország északi és keleti részének lakosságát látják el, és amelyeknek a legtöbb ügyfél tartozik. 

Budapest is tiltakozik

Problémaként látják Gémesiék, hogy az új rendszerben az állami holding nem köt szerződést az egyes szolgáltatókkal a finanszírozásról. Erre nincs semmi szükség az államtitkárság szerint, mivel a pénzvisszacsorgatás menete jogszabályban rögzített, adott számlázási időszakonként kapják majd vissza a számukra megállapított összegeket a szolgáltatók. További garanciákat, vagy hogy mi lesz, ha ez valami okból mégsem történik meg, a tényleges tevékenységet végző cégek nem kapnak. Ezzel egy újabb bizonytalanság kerül a szemétszállítás amúgy is a határokig kitolt finanszírozási rendszerébe.

Gémesi György szerint sok cég működése az állandó likviditási gondok miatt már most is hajszálon függ, ha az állami holding néhány hétre-hónapra ráül a pénzre, akkor akadozni kezdhet a szemétszállítás. Ez már jó párszor előfordult a mostani, rugalmasabb rendszerben is: 2014 óta több száz településen kényszerszolgáltatóként a katasztrófavédelmet kellett kijelölni, mert a helyben illetékes szemetes cég már nem tudta tovább állni a halmozódó veszteségeket.

Ha a kényszerszolgáltatókat nem terhelné törvényi kötelezettség a hulladék elszállítására, akkor ezeket a településeket simán ellepné a szemét.

Nem különösebben meglepő, de újabb adalék az új szemétrendszerrel kapcsolatos aggályokhoz, hogy múlt hét pénteken Budapest is sajtóközleményben bírálta az átszervezést.

A kormányt erősen támogatom, de Budapesten választottak főpolgármesternek, ezért ezt nem venném szívesen

– mondta Tarlós István az NHKV-koncepcióról. Állítása szerint a főváros már két hónapja levelekkel bombázza a szaktárcát, de érdemi válaszok nem érkeznek. A vonatkozó rendelet sok szempontból problémás, nincs összhangban a hulladékgazdálkodási törvénnyel, ebben a formában végrehajthatatlan, és túl gyorsan akarják bevezetni, továbbá több folyamatban lévő fővárosi projekt eleshet miatta az uniós támogatástól. A főváros tiltakozásában az is közrejátszhat, hogy az új rendszerben az eddig magától is jól működő FKF szinte csak rosszabbul járhat.

Nem felelünk meg az uniós elvárásoknak sem

A hulladékkezelést az unió többi országában is megyei vagy régiós szinten oldják meg, mert így logikus. Mindenhol eltérőek a helyi adottságok, éppen ezért nem lehet egységes szemétdíjat sem bevezetni. Az árakat úgy kellene meghatározni, hogy a bevételből fussa az elhasználódó gépek cseréjére és az uniós szabályok által előírt rekultivációs tartalékra.

Ehhez képest ma Magyarországon a közszolgáltató nem szabhatja meg úgy az árait, hogy kijöjjön a pénzéből, és ezzel párhuzamosan különféle pluszterheket visel, így az utóbbi években a tartalékképzés elmaradt. Gémesi György szerint

nincs más ország az EU-ban, ahol a közszolgáltatókkal útdíjat fizettetne az állam.

Szakértői szervezetek szerint is inkább szubszidiaritásra, mint központosításra kellene törekedni hulladékügyben. A holding nem rendelkezik a térségenként változó ismeretekkel, így félő, hogy nem a helyi viszonyoknak megfelelő döntések fognak születni, és rugalmatlanná válik a rendszer, mondta az Indexnek Urbán Csilla, a Humusz Szövetség munkatársa.

Ezenkívül az NHKV erősen csökkenti a differenciált szemétdíj bevezetésének lehetőségét azzal, hogy a szakmai döntés, díjfizetés és szolgáltatás elválik. Egy ilyen rendszer nem támogatja a környezettudatosabb hulladékgazdálkodást, a hulladékos hierarchia lépcsőfokain feljebb mozdulást a Humusznak dolgozó szakértők szerint.

A hulladékhelyzet visszásságait tehát a központi pénzbeszedő vízfej semmilyen módon nem oldja meg, csak tovább bonyolítja az amúgy is alacsony hatékonyságú és megnyomorított rendszert egy új szereplő beiktatásával a fogyasztó és a szolgáltató közé.

Bár a lakosság elvileg semmit nem fog érzékelni a váltásból, a szolgáltatás és a fizetés szétválasztása azért okozhat majd meglepetéseket. A hírek szerint az ügyfélszolgálat például a közszolgáltatóknál fog maradni, ám a kérdések nagy része a továbbra is számlázáshoz kapcsolódik majd.

Attól tartunk, hogy a hulladékkezelés Klikje jön létre, vagy valami annál is rosszabb

– mondta Gémesi György.

Hadilábon áll a szeméttel a kormány

A klikes párhuzam azért is találhat, mert bár érthető és jogos a kormányzati szándék, hogy gatyába rázzák a hulladékkezelést, ismét azt találták ki, hogy mindent központosítanak ahelyett, hogy növelnék a helyi viszonyokat ismerő szereplők hatáskörét és jogait.

Persze nem csak a Kliket lehet itt emlegetni, közelebbi példának ott van a szemétszektor másik ágának rosszul elsült átszervezése: a kormányváltás után gőzerővel rontottak neki a korábban piaci alapon úgy-ahogy már kiépült hulladék-újrahasznosításnak, és létrehoztak egy bürokratikus monstrumot, amelynek működési elvébe szinte kódolva volt, hogy kartellezésre kényszeríti az ágazati szereplőket. Az egésznek maximum annyi értelme volt a kormány szempontjából, hogy rátehették a kezüket egy 25 milliárdos iparágra.

A botrányosan működő OHÜ-t 2014-ben felszámolták, de csak azért, hogy helyette létrehozzák a nagyon hasonló Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságot. Az NHI az OHÜ által kitermelt anomáliákat továbbvitte, miközben a hazai újrahasznosítás mértéke is drámaian esett.

Ez a fajta központosítás tehát nem tűnik túlságosan nagy sikernek az eddigi iparági és azon kívüli példák esetében sem, ráadásul a sokat hangoztatott bürokráciacsökkentéshez sem passzol, és az összes létező szereplő tiltakozik ellene. Ennek ellenére április 1-jével megkezdődött az átszervezés. Hogy mihez kezd az NHKV ilyen körülmények között, talán nyárra kiderül.