Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Indul a verseny: ki nyit ki hamarabb?

141709370
2016.04.11. 14:05
A KDNP ötlete a kezdetektől népszerűtlen volt, a kormány szerint a kvótás népszavazás miatt vonják most vissza az embereket megosztó vasárnapi boltzáras intézkedést. A kereskedelmi szövetség szerint a boltoknak most megint jó sok változtatást kell végigvinniük, a kisboltoknak egyszerűbb lesz a dolga. Nem örül mindenki a kormány bejelentésének, az egyik szakszervezet demonstráción és sztrájkon gondolkodik.

"A kormány számára fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb, hogy hogyan gondolkodnak a vasárnapi munkavégzés tilalmának elmúlt egy évéről a magyar emberek. Meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt egy esztendőben a vasárnapi munkavégzés tilalma továbbra is megosztó téma maradt, minden eredmény ellenére az embereket nem sikert meggyőznünk" - írja Rogán Antal és Varga Mihály abban a törvényjavaslatban, amelyben úgy ahogy van, visszavonják az egész vasárnapi zárva tartást.

Rogán: Visszavonjuk a vasárnapi zárvatartást

Mindent vissza

A KDNP nyomására bevezetett kötelező vasárnapi pihenés a kormány eddigi talán legnépszerűtlenebb intézkedése volt, az emberek többsége a szabadságukat értelmetlenül korlátozó szabályt egyértelműen elutasította, még a kormánypárti táborban is ellenezték az ötletet.

De nagy előrelátás egyébként sem kellett ahhoz, hogy megjósoljuk, előbb-utóbb kénytelenek lesznek a témában visszavonulót fújni, a boltzár már a bevezetésekor is csak blöffnek tűnt, amit eredetileg még Varga Mihály sem támogatott. Nagyobb meglepetést okozott, hogy egyáltalán bevezették, mint az, hogy most visszavonják.

Hiába áll azonban vissza a régi rend, az elmúlt egy év jó nagy felfordulást okozott a piacon, egy teljes szektornak kellett átállnia új munkarendre, ehhez kellett alkalmazkodniuk a beszállítóknak és a munkavállalóknak, a nagy áruházláncok egy sor belső folyamatot voltak kénytelenek újrahangolni a boltzár hatására.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint a kormány a politikai körülményektől függetlenül helyesen döntött, amikor a vasárnapi zárvatartás visszavonását javasolta, mert "a döntéssel a vásárlók szava lett az első". Vámos szerint a kormány a legésszerűbb döntést hozta, mert a vásárlók többsége nyitva tartás-párti, a döntésnél a vásárlók szempontjából pedig közömbös, hogy mi áll a döntés hátterében. Vámos György szerint fontos, hogy 50 százalék a vasárnapi pótlék, mert nem minden vállalkozás tudna 100 százalék bérpótlékot biztosítani, ha ki akar nyitni.

Ki nyit ki hamarabb?

Az OKSZ elnöke arra számít, hogy az üzletláncok között most

elindul majd egy verseny, hogy ki tud kinyitni a leggyorsabban

ehhez viszont a boltoknak sok változtatást kell viszonylag gyorsan végig vinniük, az átálláshoz pedig kellhet némi idő. Ahhoz, hogy a boltok vasárnap is ki tudjanak nyitni, több dolgot is újra kell gondolni, ami érinti az alkalmazottakat, a beszállítókat az infrastruktúrát és még sok mást.

Mindezt pedig viszonylag gyorsan végig kell vinni az üzleteken, mert adott esetben most vasárnapra már érvényben lehet a vasárnapi nyitvatartást megengedő törvény. Vámos szerint a legegyszerűbb dolga a kisboltoknak lesz, ezeknek egyszerűbb lesz visszaállni a régi rendszerre. 

Már ráálltak erre

Körbekérdeztük a nagyobb áruházakat, hogy hogyan érinti őket a vasárnapi boltzár visszavonása, az üzletek azonban még értékelik az új helyzetet, későbbre ígértek tájékoztatást.

Az biztos, hogy több helyen újabb irányváltás szükséges, hiszen az utóbbi egy évben a nagyobb láncok és a kisebb boltok is alkalmazkodni kezdtek az új helyzethez. Például a Spar az OMV-vel összeállva benzinkutakon vasárnap is nyitva tartó boltokkal állt elő, és a Mol is jelentős boltfejlesztésbe kezdett, kihasználva, hogy a kutakon vasárnap is nyitva tarthatnak az üzletek.

Több kisbolt és éjjelnappali névleg tulajdonossá tette az alkalmazottak egy részét, hogy így trükközzék ki a szabályokat, a Family Frost is modellt váltott, hogy autói vasárnaponként is járhassák az utcákat. Felpörgött az online kereskedelem, a plázák vasárnap csak a mozik miatt tartottak nyitva, a Tesco hipermarketeiben teljesen felhagyott az éjszakai nyitvatartással, és megjelentek a piaccá minősített üzletek is.

Vagyis számos olyan változás megindult, ami visszafordítható ugyan, de a piac szereplői komoly összegeket öltek már bele arra számítva, hogy a helyzet még évekig, évtizedekig így marad.

Az, hogy a szabályozás megint változik, sokaknak károkat okoz.

Nem látszik nagy átrendeződés

Hogy a boltzárnak ezeken túl milyen hatása volt a kiskereskedelemben, nehezen becsülhető, 2015 elejétől a végéig párhuzamosan voltak jelen a piacot felfelé és lefelé húzó hatások, de ezek kiegyenlítették egymást. Míg például az olcsó nyersanyagok, üzemanyag, és a reálbérnövekedés a pozitív oldalhoz sorolható, addig a vasárnapi zárvatartás valószínűleg a negatívhoz, de

2015-re ezzel együtt is 5,7 százalékos bővülést mutatnak a KSH adatai a kiskereskedelmben.

Az online pénztárgépek kötelezővé tételének hatására ugyanakkor a szektor sokat fehéredett, így lehetséges, hogy bizonyos vasárnapi boltzár miatt kiesett bevételeket nem lát a NAV, mert azok feketén folytak be. Ugyanígy azt sem tudjuk, mekkora lett volna a növekedés, ha nincs a vasárnapi nyitvatartási tilalom.

Az átrendeződésről sem lehet semmi egyértelműt állítani, ilyen típusú statisztikák még nem láttak napvilágot. Az intézkedés eredetileg részben a kis, főleg családi üzemeltetésű boltok forgalmának fellendítését célozta a hiperekkel és nagy üzletláncokkal szemben, de hogy ez mennyire jött be, arról csak akkor tudnánk bármi biztosat mondani, ha az adóhatóság elemezné az online kasszákon keresztül befolyt bevételi adatokat ilyen bontásban.

A Nielsen legfrisebb adatai szerint egyébként összesen 16 869 általános élelmiszerüzlet működött Magyarországon idén év elején; 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szám szerint 860 bolt tűnt el a  kiskereskedelmi hálózatból. Főleg a hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek száma csökkent, különösen nagy arányban a déli megyékből.

 

Bolttípusok szerint 7 százalékkal lett kevesebb az 51-200 négyzetméteres, 4-gyel pedig az 50  négyzetméteres és kisebb csatorna egységeiből, egyik évről a másikra. Ezzel egy időben az 51-200 négyzetméteres boltok forgalmukat mégis 7 százalékkal tudták növelni, szemben a teljes élelmiszer-kiskereskedelem 4 százalékos átlagával.

A vasárnapi zárva tartás tavalyi bevezetése előtt a mintegy 140 ezer magyarországi értékesítő helynek kevesebb mint a fele volt nyitva, elsősorban a nagyáruházak, áruházláncok, míg a kisebb üzletek többsége zárva tartott.

A kvótás népszavazás miatt vonják vissza

A kormány ezzel együtt állítja, a kitűzött célokat sikerült elérni, a gond inkább az, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalma megosztja az embereket. "Sokan vannak az ellenzői, és nem kevesen próbálnak politikai tőkét kovácsolni magunknak a megszületett törvény kapcsán" - írják Rogánék a hétfőn beadott törvényjavaslat indoklásában.

Sőt, szerintük a boltzár visszavonására igazából azért van szükség, mert "történelmi helyzetben" kerülne sor népszavazásra egy ilyen kérdésben. A kormány számára pedig

ma a legfontosabb kérdés a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítés elleni egységes fellépés. Sokak számára az a cél, hogy a kényszerbetelepítés elleni egységes nemzeti fellépést megakadályozzák. Ezt megengedni felelőtlenség lenne.

- írják a törvényjavaslat indoklásában.

Rájuk vonatkozott

A tilalom egyébként a kiskereskedőket érintette általában, vagyis nem csak az élelmiszerboltokat, hanem a ruhaüzleteket, elektronikai boltokat, barkácsáruházakat, bútorboltokat, szaküzleteket.

Eddig is nyitva tarthattak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, a börtönökben, kórházakban lévő boltok és a benzinkutak. Illetve szabad volt vasárnap vásárokat tartani és piacokon árulni, és nem volt gond a katonai létesítményeken belül működő üzletekkel sem.

Megúszták a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja állt a kasszánál. Itt ha jöttek az ellenőrök, írásban kellett nyilatkozni arról, hogy tényleg a tulajdonos, vagy családtag az illető.

A plázák elvileg nyitva lehettek, de benne a boltok már csak akkor, ha megfeleltek a feltételeknek. És nem csak a vasárnapi nyitvatartásnak csapott oda a kormány: hétköznap sem lehetett bármeddig nyitva lenni, csak 6 és 22 óra között.

Ez nem csak az éjszakai tescózásokat érintette, betett az összes, kétszáz négyzetméternél nagyobb éjjel-nappalinak, illetve azokat a kétszáz négyzetméter alatti, sokáig nyitva tartó üzleteknek, ahol nem a tulajdonos, vagy családtagja áll a pénztárnál éjszakánként.

Részleges tilalom vonatkozott a virágboltokra és újságosokra, ők adott méret alatt vasárnaponként délig nyitva lehettek, és külön kategóriába estek a pékségek is. Ha a hétfőn beadott törvényjavaslatot elfogadják,

visszaáll a régi rend, és mindenki szabadon nyitva tarthat, hacsak ez nem ütközik valamilyen önkormányzati tilalomba.

A munkavállalók egy része sztrájkon gondolkodik

A tilalom visszavonásának azonban nem örül mindenki, a munkavállalók egy részét például rosszul érinti. Bubenkó Csaba, a vasárnapi boltzár mellett mindvégig kiálló Kereskedelmi Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke azt mondta, megdöbbenéssel állnak a helyzet előtt, hogy a kormány visszavonná a vasárnapi zárvatartást. A KDFSZ számára az elfogadhatatlan, ha a 2015 március 15. előtti helyzetet állítaná helyre a kormány.

Bubenkó szerint felmerült, hogy sztrájkkal vagy demonstrációval tüntessenek a lépés ellen.

Az viszont majdnem biztos, hogy egy ilyen akciót nem tudnak összehozni olyan gyorsan, mint a hogy a kormány átveri a törvényjavaslatot a parlamenten. Bubenkó azt is szomorúnak tartja, hogy a szakszervezet semmilyen előzetes tájékoztatást nem kapott a kormány tervéről.

A szavam is elakadt, mindenre számítottam, csak erre nem

- mondta Bubenkó az Indexnek.