Erzsébet
1 °C
4 °C

Hülyeségnek tűnt, de megszavazták

D  TT20121119006
2014.12.16. 13:10 Módosítva: 2014-12-16 14:51:24
Orbán Viktor végül csak lenyomta pártja torkán a KDNP vasárnapi zárva tartós ötletét, pedig az elején még a gazdasági miniszter is hevesen tiltakozott. A végső szabályozás néhol keményebb, néhol puhább lett mint az eredeti, és hiába vonatkozik szinte mindenkire, a nagyobb áruházakban dolgozóknak jobban fáj majd. 250-290 milliárd forintot osztanak újra.

 Hiába a tiltakozások, az ellenérvek, a párton belüli rosszallás, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ellenvetései, a KDNP Orbán Viktor közreműködésével végül csak keresztülverte a teljes kormánypárton az akaratát: vasárnaponként néhány kivételtől eltekintve nem lehet majd vásárolni a boltokban. A törvényjavaslatot ma fogadta el az Országgyűlés, az jövő márciusban lép hatályba.

Mivel a kötelező vasárnapi pihenésről szóló javaslat körül volt némi kavarás az elfogadás előtt, nem árt tisztázni, pontosan mi is maradt a végső verzióban, melyik boltok maradhatnak nyitva, és melyeknek kell majd bezárniuk vasárnaponként.

December és egy nap

A tilalom a kiskereskedőket érinti általában, vagyis nem csak az élelmiszerboltokat, hanem a ruhaüzleteket, elektronikai boltokat, barkácsáruházakat, bútorboltokat, szaküzleteket stb. Ők vasárnaponként nem nyithatnak ki, leszámítva a karácsony előtti négy vasárnapot, és még egy szabadon választott vasárnapot, amelyet legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni. Ezeken kívül december 24-én, és december 31-én nem vonatkozik még rájuk a tilalom, ilyenkor reggel hat és dél között árusíthatnak.

Jó pár kivétel akad azonban a tilalom alól.

Nyitva tarthatnak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, a börtönökben, kórházakban lévő boltok és a benzinkutak. Továbbra is szabad vasárnap vásárokat tartani és piacokon árulni, és nincs gond a katonai létesítményeken belül működő üzletekkel sem. Nem vonatkozik majd a vasárnapi tiltó szabály az idegenvezetőkre, a lovas szolgáltatásokra, szálláshely-szolgáltatásokra, utazásszervezőkre, közvetítőkre, a szálláshelyen lévő kereskedelemre, a vendéglátásra, valamint a világörökségi területen található üzletekre. És a stadionokra sem: meccs alatt vasárnap is nyitva tarthatnak az üzletek.

Maga itt a tulaj lánya?

Rajtuk kívül megússzák azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Itt ha jönnek az ellenőrök, írásban kell nyilatkozni arról, hogy tényleg a tulajdonos, vagy családtag az illető.

 

A plázák elvileg nyitva lehetnek, de benne a boltok már csak akkor, ha megfelelnek a feltételeknek. Kérdés persze ki megy be azért a néhány kis üzletért, ha a nagy tömegeket bevonzó nagy elektronikai vagy sportüzletek, élelmiszerboltok vagy ruházati áruházak nem lesznek nyitva.

A trafikok sorsa sokáig kétséges volt: Lázár János és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők korábban beadtak egy módosító indítványt, mely a törvény hatályát a trafikokra is kiterjesztette volna, később aztán a dohányboltokat a kivételek közé sorolták. Az elfogadott egységes bizottsági módosítóba viszont aztán végül mégsem kerültek a kivételek közé a dohányboltok, vagyis a tilalom rájuk is vonatkozik.

Nem csak a vasárnapi nyitva tartásnak csap oda a kormány: hétköznap sem lehet majd bármeddig nyitva lenni, csak 6 és 22 óra között. Ez nem csak az éjszakai tescózásokat érinti majd, betesz az összes, kétszáz négyzetméternél nagyobb éjjel-nappalinak, illetve azokat a kétszáz négyzetméter alatti, sokáig nyitva tartó üzleteket is érinti, ahol nem a tulajdonos, vagy családtagja áll a pénztárnál éjszakánként.

Meg akire a kormány azt mondja

Részleges tilalom vonatkozik a virágboltokra és újságosokra, ők adott méret alatt vasárnaponként délig nyitva lehetnek, és külön kategóriába esnek majd a pékségek is. Azok a boltok ugyanis, ahol csak pékárut és tejterméket árulnak, nyitva lehetnek vasárnap, de csak reggel öt és dél között, és náluk hétköznaponként is megengedett a hajnali öt órás nyitás.

Ezeken kívül a kormány meghagyta magának a lehetőséget, hogy egy rendelettel bárkit felmentsen a szigorú szabályok alól, ha úgy érzékeli, hogy az adott településen, vagy településrészen az indokolt.

Aki a nyitva tartási szabályokat megszegi, nem csak bírságra számíthat, de kényszerpihenőre is. Az első alkalommal legfeljebb három, legalább egy hétre bezáratják a boltját, a negyedik alkalommal pedig már egy éves felfüggesztést kap.

Kevesebb nap = kevesebb ember

A kereszténydemokraták elsősorban a munkavállalók védelmét, a pihenés és a családi együttlét fontosságát hangsúlyozták javaslatuk benyújtásakor, és kétségtelen, ilyen szempontból szólnak is érvek mellette. Az ötlet ellenzői szerint azonban a pozitív hatások eltörpülnek a tragikus munkaerőpiaci következmények, a fogyasztói szabadság szűkülése mellett. Az ellenző kormánypárti politikusok pedig leginkább azért aggódtak, mert a vasárnapi vásárlás népszerű Magyarországon, nem éreztek a kérdésben széles társadalmi konszenzust.

A KDNP, és a kormány ugyanakkor nem hisz már abban sem, hogy a vasárnapi zárva tartás leépítéseket hoz az áruházaknál, a forgalom ugyanis nem csökken pusztán attól, hogy egy nappal kevesebb marad a vásárlásra, csak áttevődik a többi napra. Azonos forgalom mellett pedig szerintük a kevesebb napon is ugyanannyi áruházi dolgozóra, raktárosra, pénztárosra, árufeltöltőre, targoncásra, takarítóra lesz szükség. A CBA, amely az ötlet kevés támogatójának egyike volt, nyomatékot adva a kereszténydemokrata érvelésnek, egyenesen vállalta, hogy nem lesz leépítés az áruházaikban.

 

Sajnos azonban ez az ígéret nemzetgazdasági szinten túl sokat nem jelent, és nem csak azért, mert a franchise-rendszerben, önálló gazdasági társaságonként működő CBA-üzletek állományára a lánc vezetőinek eleve nem lehet túl nagy befolyásuk. Hanem azért sem, mert a nemzetközi tapasztalatok sem ebbe az irányba mutatnak.

A vizsgálatokra jó terep volt a kanadai szabályozás változása a nyolcvanas években, a német változások a kétezres években, de több brit, holland és svéd kutatás is készült. A kutatási módszerek különbözőek voltak, akárcsak az egyes piacok, és a gazdasági környezet, a legtöbb helyen ráadásul éppen a szabályok alól felszabadított piacot elemezték, így nem minden feltárt összefüggés releváns. Néhány általános tanulság azonban körvonalazódik.

Az egyik ilyen tapasztalat, hogy a nyitva tartás korlátozása a teljes kiskerforgalmat nem dönti be jelentősen, át lehet szokni a többi napra, a forgalom tényleg inkább a jövedelemtől függ. Az alkalmazottak létszámára viszont a vasárnapi zárva tartás ettől még negatív hatással van. Talán nem véletlen, hogy az osztrákoknál, akikre a törvény előterjesztésénél többek között hivatkoztak, ellenkező irányú törekvések vannak, a bécsi cégek kifejezetten szeretnének vasárnap is nyitva lenni.

Magunk alatt vágjuk a fát

Lehet, hogy a kormány abban bízik, hogy az adósmentő csomaggal csökkentett havi törlesztők  miatt az embereknél több pénz marad és többet vásárolnak, ez valamennyire enyhíti majd a károkat. De hogy a hatás a munkahelyek szempontjából mindenképpen negatív lesz, tagadhatatlan. Lehet, hogy ez majd csak az elmaradó munkaerőfelvételben jelentkezik, lehet, hogy leépítésekben: az Országos Kereskedelmi Szövetség mindenesetre korábban 15-20 ezer fő elbocsátásával kalkulált a vasárnapi tilalom hatására, mások ennél nagyobb számokat is mondtak.

 

Ez pont az az alacsony képzettségű réteg, amely munkanélkülisége az egész régió egyik legsúlyosabb problémája, és amellyel mindeddig a kormány sem tudott a közmunkán kívül túl sokat kezdeni. Akik éhbérért dolgoztak a hipermarketben vasárnaponként is, most meg majd lehet, hogy pihenhetnek hétvégén, de ha kirúgják őket, a hét többi napján sem lesz más dolguk.

 

A kicsik nyernek még így is

Hogy lehet eközben a CBA, a Coop és Reál, a három magyar kisbolt-lánc mégis magabiztos? Miért támogatják ők is a vasárnapi zárva tartás ötletét, ha 200 négyzetméter felett az ő üzleteik sem maradhatnak nyitva? A válasz a nemzetközi kutatások egy másik fontos tapasztalatából adódik.

Konkrétan abból, hogy a nyitva tartási idő szabályozása általánosságban különbözőképpen hat a különböző méretű, és típusú üzletek forgalmára és alkalmazottainak számára.

A vasárnapi nyitva tartás, és úgy általában a nyitva tartási idő szabályozatlansága a hatékonyabb, nagyobb méretű láncoknak kedvez, az alkalmazottak száma is itt nő nagyobb mértékben a nyitva tartási idő meghosszabbításával. És értelemszerűen ők vesztenek vele a legtöbbet, ha a vasárnapi nyitva tartást betiltják.

 

Jó ideje lehetett hallani arról nálunk is, hogy a kisebb boltoknak igazából csak púp a hátán a vasárnapi nyitva tartás, a verseny miatt kényszerülnek bele, ha a hipermarketek nem csinálnák, ők sem nyitnának ki.

A nagyok előnyét ebben a kérdésben jól alátámasztják a hazai statisztikák is, a legtöbb vasárnapi vásárlást itt végezzük, miközben a legkevesebbet a kisbolt-láncokban.

(A fenti ábra értelemzéséhez néhány példa: hipermarket: Auchan, Tesco, Interspar, cash and carry: Metro,  diszkont: Lidl, Aldi, Penny,  szupermarket: Spar, kisbolt-lánc: CBA, Reál, Coop, független kisboltok: független kisboltok, drogéria: Rossman. És ezek csak a napi fogyasztási cikkeket mutatják, ruha, tévé, hűtő stb. nincs benne.)

290 milliárd a tét

Ha pedig a vasárnapi tiltás általános is lesz, azzal a kisebb méretű üzletek, így többek között a CBA, Coop, Reál inkább nyernek, mint vesztenek, hiszen nem kell nyitva lenniük, mikor eleve nem szeretnének, másrészt részben náluk fog majd lecsapódni hétköznaponként a hipermarketekből kieső vasárnapi fogyasztás egy része. (Feltételezhető persze, hogy a péntekkel és szombattal a nagyok azért még így is elég nagy forgalmat tudnak majd maguknál tartani.) A GfK felmérése szerint éves szinten durván 290 milliárd forint újraelosztásáról van szó, Orbán is 250 milliárdot emlegetett pénteki, Napi Gazdaságnak adott interjújában.

 

A hatás egyébként, miszerint a vasárnapi tiltás inkább a nagyok ellen hat, olyannyira egyértelmű, hogy korábban egyes közgazdászok azt gondolták, a boltok nyitva tartásának hétvégi korlátozása a fogyasztóknak még jó is lehet, ugyanis nagyobb teret nyit a kisebb boltok előtt, ha pedig több kis bolt van, nagyobb a verseny. A nagyobb verseny pedig megvédi a fogyasztókat a kevés szereplős piacokra jellemző áremelkedéstől.

A későbbi, elsősorban Észak-Amerikában és Európában készült kutatások alapján azonban úgy tűnik, ez az előny nem nagyon mutatható ki. A negatív foglalkoztatási hatások annál inkább. Néhány újabb tanulmány következtetése pedig, hogy a nyitva tartás korlátozása valójában nem más, mint a nem elég hatékony kiskereskedők állami védelme. Ez pedig hosszabb távon inkább kárt okoz a fogyasztóknak.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?