Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Megúszhatják az alternatív iskolák

GettyImages-548210389
2016.05.31. 11:05

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem támogatja az alternatív iskolákat fenyegető NGM-es terveket, értesült az Index minisztériumi forrásból. A tervezett törvénymódosítások megfogalmazásuk miatt bizonytalan jogi helyzetet eredményezhetnek, ezért úgy tudjuk, hogy a minisztérium szeretné elérni, hogy ezek ne épüljenek be a nemzeti köznevelésről szóló törvénybe.

Korábbról ismeretes: az egyik szóban forgó módosítás kimondaná, hogy a nyolc óránál rövidebb ideig nyitva tartó óvodák fenntartásához nem járna többé költségvetési támogatás. A módosító indoklása szerint ez a mostani támogatási rendnél igazságosabb, mert így minden egyes óvodában eltöltött órára ugyanannyi állami pénz járni minden óvodatípusban, államiban és alternatív rend szerint működőben egyaránt.

Mi lesz az alternatív óvodákkal?

Csakhogy ez nagy csapás lenne például a Waldorf-oviknak, hiszen ott három helyett csak négyéves gyerekeket fogadnak, és őket is legfeljebb napi hat órában. Az ilyen óvodák pedagógiai programja szerint a kisebb gyerekek éretlenek még az ovira, és az anyjuk/apjuk mellett van a helyük, másrészt az sem jó, ha napi hat óránál több időt töltenek a családtól távol. Ebbe a meglehetősen rég kiforrott pedagógia elvbe tenyerelne bele a jogszabályalkotó azzal, ha törvényi erőre emelkedne a minimum 8 órás szabály.

Úgy tudjuk, az NGM ebben a pontban meglehetősen hajthatatlan. Viszont egyre inkább úgy fest, hogy a másik nagy botrányt kavaró témában,

az iskolákat hátrányosan érintő alternatív kerettantervek kapcsán rugalmasabbak lesznek.

Zavaros javaslat

Az alternatív iskolák körében a felháborodást az okozta, hogy a jövő évi költségvetési tervek közé mindenféle előzetes egyeztetés nélkül bepréseltek egy elég zavaros passzust. Amiből azt lehetett kiolvasni, hogy az alternatív kerettantervekben rögzített pedagógia programok, oktatásszervezési sajátosságok (eltérő ütemezés, tömbösített órák, epochális rendszer, kooperatív tanulásszervezés, támogató mentorok, akár eltérő tartalmú tanterv stb. stb.) a jövőben olyan,

a kötelező feladatellátás feletti többletszolgáltatásnak minősülnének, amiért költségvetési többlettámogatás nem igényelhető.

Talán érthető, ha ez elsőre a szakma széles körére meglehetősen sokkolóan hatott, ugyanis a más módszerekkel tanulás és tanítás az alternatív iskolák lényege. Ha minden értékes módszertani sajátosság többletszolgáltatásnak minősülne, ami után többé nem járna pénz, akkor a meglehetősen gazdag hagyományokkal rendelkező magyarországi alternatív pedagógia lényegében ellehetetlenülne. Ezért pánikoltak az alternatív iskolák.

Az aggályokról hosszas kérdéssort küldtünk az Emminek, arra kérve a minisztériumot, hogy avasson be a tervek részleteibe, és oszlassák el a félelmeket.

Emmi: Nem lesz változás a finanszírozásban 

A minisztérium érvelését egy nagyon fontos alapelv rögzítésére építi, amit korábban a tervek ellen tiltakozók is hangoztattak: hogy az alternatív programmal dolgozó iskolák tanulói is részt vesznek a kompetenciamérésekben, az érettségi követelmények is megegyeznek az állami intézményekben tanuló diákokéval. Ez azt jelenti, hogy

az alternatív kerettantervek nem ráépülnek a miniszter által kiadott tantervekre, hanem azok mellett, azokkal egy szinten állnak.

Ez tehát annak a beismerése, hogy ezekben az iskolákban semmiféle "többletszolgáltatásról" nincs szó, ehelyett sokkal inkább azt lehet mondani, hogy az állami iskolák többségével azonos célokat csupán más eszközökkel és más szemléletben érnek el. Innentől viszont nem lehet többletszolgáltatás semmi olyasmi, ami szervesen kapcsolódik az adott alternatív iskola pedagógia programjához, tehát pénzelvonásról sem lehet szó.

A minisztériumi válasz folytatása is ezt támasztja alá.

A köznevelési rendszer finanszírozásában, tartalmában, jogcímeiben, struktúrájában nem történik változás.

Nyugtatják az iskolákat

De ha nem lesz változás, miért írják át a törvény szövegét? Erre itt az Emmi-féle magyarázat: az alternatívok működésével járó többletköltségekhez valójában most sem igényelhető költségvetési többlettámogatás, a jövő évi költségvetési törvényben pusztán ezt akarták egyértelművé tenni. 

A garancia arra, hogy az alternatív programmal működő intézmények nem az eddigiektől eltérő feltételekkel fognak pénzt kapni az, hogy a módosítás ezeknek az intézményeknek a költségvetési támogatását egyetlen elemében sem változtatja meg.

Az Emmi az állami rendszerben működő alternatív iskolákat külön is nyugtatja: "az állami fenntartó az általa működtetett köznevelési intézmények esetében az általa jóváhagyott pedagógiai programban szereplő tevékenységeket finanszírozza. Így az állami fenntartású alternatív programmal működő intézmények feladatainak ellátása biztosított."

Vagyis szerintük a törvényjavaslat szövegéből nem következik az, amit az alternatív iskolák abból kiolvasnak. Az érintett iskolavezetők viszont igazán nyugodtak mégis csak akkor lennének, ha az aggályos szövegrészek teljesen kikerülnének a tervezet szövegéből. Bár a minisztérium hivatalos válasza alapján csak félreértésnek tűnik az alternatív iskolák ellehetetlenítésének szándékát látni a javaslatban, úgy tudjuk a tárcánál is annak örülnének, ha a bizonytalan helyzetet teremtő jogi megfogalmazás nem maradna a törvényben.

Beszéltünk érintett iskolavezetőkkel, akik azt mondták, hogy ha a törvényt így fogadják el, akkor azért lesz egy szélesre nyitott kiskapu, amit az alternatívok ellenlábasai előbb-utóbb akár ki is használhatnak. A törvénytervezet kifogásolt passzusaihoz több ellenzéki párt is módosítót nyújtott be, így az legalább biztos, hogy a jogszabály nem mehet át fű alatt, hanem csak egy külön szavazás után.

Mindent egy kézbe

Az ovik és az alternatív iskolai kerettantervek sorsa mellett rákérdeztünk a minisztériumnál az iskolaállamosításokra is. Ebben a tárca korábbi álláspontját ismételte meg. 

A tervek szerint 2017 január 1-től az állami fenntartó veszi át az összes állami fenntartású intézmény működtetői feladatait, így tehát azoktól az önkormányzatoktól is, amelyek jogszabály alapján eddig ellátták a működtetői feladatokat.

Viszont szintén fontos, hogy a nem állami fenntartókat és intézményeiket eddig sem és ezután sem érinti ez a változás (tehát az alapítványi magániskolák nincsenek veszélyben, esetükben egyébként a fenntartói és működtetői feladatok nem váltak szét eddig sem).

A minisztérium szerint a vegyes fenntartás (az önkormányzatok és a KLIK együttműködésén alapuló modell) nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a legtöbb elégedetlenség gócpontja a tárca szerint ez a vegyes rendszer volt.

(Borítókép: ullstein bild/Getty Images)