Félelem és rettegés a brit gazdaságban

Még alig fejezték be a szavazatok számlálását a brit EU-tagságról szóló népszavazáson, a brit gazdaság már hatalmas káoszba süllyedt. Péntek reggelre:

• 10 százalékos zuhanás után 31 éves mélypontra került a font árfolyama.
• A befektetőket sokkolta a Brexit híre, és a londoni tőzsdén előreláthatólag elég nagy buktákat kell majd elkönyvelni egy csomó pénzpiaci szereplőnek.
• Az angol központi bank monetáris bizottságának egy volt tagja szerint a Bank of England nem tudja majd elkerülni , hogy kamatot vágjon (0,25 vagy 0,5 százalékot), de egyébként a nyílt piaci intervenció is felmerülhet eszközként, ha font árfolyama nagyon elszállna (ilyenkor a jegybank devizát ad vagy vesz, hogy befolyásolja az árfolyamot). A bank már jelezte is, hogy mindent megtesznek, hogy elősegítsék a brit gazdaság stabilitását.
• Az angol pénzügyminiszter, George Osborne pár napja azt sem tartotta kizárhatónak, hogy Brexit esetén fel kell függeszteni a londoni tőzsdén a kereskedelmet.
• Az egyik nagy hitelminősítő cég, az S&P már be is jelentette, hogy a Brexit miatt leminősíti az ország kiváló adósbesorolását.
• De nem csak az angol pénz és a tőzsde szenved: a főbb japán tőzsdeindexek is néha egészen meredek eséssel kezdték a napot, az európai és az amerikai határidős indexek pedig semmi jót nem jósolnak a tőzsdei cégek részvényeinek a mai napra.
• A brit bankszektornak komoly sokkot jelent a Brexit: számos banknak kell majd az uniós központját áthelyeznie egy másik európai városba, mivel azt a jogukat, hogy brit központtal bárhol az EU-n belül szolgáltathatnak, el fogják veszíteni. Európában a Deutsche Bank és a Commerzbank is 10 százalék feletti eséssel nyit az előrejelzések szerint, ami már ennek a hatása lehet.

Hosszabb távon még ennél is rosszabb lehet majd a helyzet: Cameron bukása csökkenti annak az esélyét, hogy az új kormány az ízlésének megfelelő egyezmény kössön az EU-val az unió és az Egyesült Királyság jövőbeli viszonyával kapcsolatban.

A kilépéspártiaktól legtöbbször arról a tervről lehetett hallani, hogy egyszerűen kössenek egy szabadkereskedelmi egyezményt az EU-val, a bevándorlást pedig egy ausztrálhoz hasonló pontrendszerrel korlátozzák. A szabadkereskedelemért cserébe azonban az unió általában szabad munkavállalást szokott kérni: ez a rendszer működik az EU és Norvégia, Izland és Liechtenstein között is.

Az uniónak azonban aligha áll majd érdekében, hogy ezt a britek könnyedén letárgyalják, ráadásul a norvég modellhez az is hozzátartozik, hogy a kereskedelmi övezethez csatlakozó ország átveszi az uniós szabályokat is, a kilépéspártiaknak pedig többek között pont ebből lett elegük.

A szabályok szerint két év alatt kellene kikalapálni a végső egyezséget, addig minden maradna a régiben. Az átmeneti időszak egyhangú tagállami döntéssel kitolható, de a francia fogadkozás nem sok jót ígér, ha kifutnának az időből. Így még elvileg az is lehet, hogy az EU ideiglenesen vámokat vezetne be és az Egyesült Királyság egymás ellen, bár ez senkinek nem tenne jót. A bizonytalanság viszont önmagában is elég lehet ahhoz, hogy mindkét félnek károkat okozzon (részletesebben a kilépés utáni opciókról itt írtunk).

De a brit gazdaság egyik fő iparágát jelentő bankszektor például már rövidebb távon is nagyot bukhat a Brexiten: London ugyanis azért is lehet jelenleg a világ egyik pénzügyi központja, mert egy 500 milliós piachoz van szabad hozzáférése. Enélkül sok banknak le kell majd lépnie az országból, ami nagy veszteséget jelent majd.

Független, bár alapvetően az ország uniós bennmaradásában érdekelt szervezetek gazdasági elemzései szerint a britek nagyon kiszúrnának magukkal, ha kilépnének. Egy OECD-jelentés szerint a kilépés jelentős üzleti bizalomvesztést és bizonytalanságot okozna, emiatt pedig 2020-ra 3 százalékkal lenne kisebb a brit gazdaság teljesítménye, mintha bent maradnának. Hosszú távon pedig nem nagyon mérséklődne a kár: 2030-ig még a kutatás optimista verziója szerint is 2,7 százalék maradna a mínusz. A Nemzetközi Valutaalap még ennél is durvább visszaeséssel számol.

A London School of Economics egy kutatócsoportja sem túl optimista, az ő elemzésük (.pdf) szerint a legjobb esetben is 1,1 százalékos relatív GDP-csökkenést jelent a kilépés, a pesszimista verzió pedig 3,1 százalékos mínuszt számol, és még az euroszkeptikus Open Europe sem sokkal optimistább.

Az angol kormány becslése szerint attól függően, hogy a kilépés után az európai piacokhoz milyen feltételek mellett tudnak majd a brit cégek hozzáférni, az EU nélkül a brit gazdaság GDP-je 2030-ra 3,8-7,5 százalékkal lehet majd kisebb annál, amekkora a tagság mellett lenne majd.

A kilépés várható hatását nagyjából egyetlen komolyan vehető elemzés hozta ki „valószínűleg mérsékelten pozitívra”, bár ennek a vizsgálatnak igazából inkább az volt az üzenete, hogy nem az EU-tagságtól függ az Egyesült Királyság jövője, sok más tényező ennél jóval fontosabb.