Hajszálon múlt a fideszes Voldemort letartóztatása

A NAV nyomozói megfigyelték Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselőt, amikor kenőpénzt vett át uniós támogatások lezsírozásáért cserébe. Sőt, azt tervezték, hogy ott helyben elkapják és azonnal rács mögé zárják, viszont az utolsó pillanatban le kellett fújniuk a tervezett akciót, mert feletteseiktől nem kaptak engedélyt a rajtaütésre – írta a 168 Óra a birtokába került nyomozati dokumentumok alapján.

A lap két hete szellőztette meg Mengyi korrupciós ügyét rendőrségi iratokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva. A kormánypárt képviselője ezek szerint elintézte volna, hogy kiírjanak egy 500 millió forintos, európai uniós támogatásokból finanszírozott pályázatot szociális szövetkezetek számára, viszont az elnyerendő összegből először 50, később 90 százalék kenőpénzt kért. Emellett pedig végig Voldemort nagyúrnak szólíttatta magát.

A botrány miatt a legfőbb ügyész csütörtökön kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyben két bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódnak, egyérszt bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete, másrészt vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés merült fel.

Kis híján rács mögött landolt

Mengyi további tízmillió forintos „alkotmányos költséget” kért előlegként a lenyúlás elintézéséért cserébe, amiből a 168 Óra szerint ötöt meg is kapott, az átadás pedig a NAV nyomozóinak szeme, illetve kamerája láttára történt. Az ötmilliós „alkotmányos költséget” egy tiszaújvárosi olasz étteremben, egy nejlontasakban adták át Mengyinek 2015. július 14-én, de a lap szerint

Mengyin azért akartak a helyszínen rajtaütni, mert mentelmi joggal rendelkező személlyel szemben csak ilyen módon léphetnek fel. 

A nyomozati anyagokból az is kiderül: tavaly ősszel az ügy gyanúsítottjai mintha megtudták volna, hogy lehallgatják őket. Szó szerint az hangzik el az egyik beszélgetésben két gyanúsított között, hogy 

óvatosan beszéljen, mert ki van baszva operatívra.

Az is szóba kerül, hogy valaki adott egy fülest az elcsalandó pályázatokkal kapcsolatban.

Valaki közbelépett?

Végül a NAV jelzése miatt egyébként az elbíráláskor el is utasították a fiktív szövetkezeti pályázatokat, tehát miután megérezték, hogy forró a talaj, nem jött össze a közpénzlenyúlás. Viszont mivel rajtaütés nem volt, és végül a támogatási összeget sem lopták el, ezért nem korrupcióról, csak korrupció kísérletéről van szó, ami jóval enyhébb vád a táskahordozóból lett politikussal szemben.

A 168 Óra szerint az általuk ismert anyagok fényében nem világos, hogy mi volt a NAV nyomozati stratégiája, mindazonáltal feltételezhető, hogy valahogy félrement az ügy. A cikk szerint a nyomozók egy idő után azzal szembesültek, hogy „a felső vezetés elárulta őket”. Ha pedig így történt, az sok minden más mellett államtitoksértést is jelent, hiszen akkor még titkosítás alatt állt az ügy – ezek szerint kiszivárgott – nyomozati anyaga.

A lap spekulációi szerint vagy a NAV vezetése, vagy az ügyészség lehetett az, amely visszavonulót fújt, bár a dolog hátteréről csak találgatni lehet.  Mindenesetre a 168 Óra példaként hozza a Hajdú-Bét-ügyet, ahol bár a NAV beidézte gyanúsítottként a Fideszhez bekötött és Orbán Viktor barátjával, Garancsi Istvánnal a MET-bizniszben üzletelő Nagy Györgyöt, a kormányhoz igencsak lojális Polt Péter vezette ügyészség végül elmeszelte az egész ügyet, amint az hozzá került.

Nagybani szövetkezetezésnek indult

A 168 Óra legutóbbi cikkéből az is kiderül, hogyan neszelték meg a nyomozók a korrupciós ügyet. A történet kulcsfigurája F. Márta könyvelő, aki sok vállalkozónak segített szociális szövetkezetet létrehozni adó- és járulékelkerülés céljával. 

A modell lényege, hogy a vállalkozásoknál megszüntették az alkalmazott munkaviszonyát, majd azonnal felvette valamelyik, koordinálásában lévő szociális szövetkezet, és attól szerződéses formában visszabérelte korábbi munkaadója. A dolgozó oldaláról semmi sem változott, de volt munkáltatójának ebben a konstrukcióban lényegesebben kevesebbet kellett utána fizetnie, mert a szövetkezeti foglalkoztatási forma kedvezőbb. 

Ez persze adócsalásnak számít, ezért kezdtek el vizsgálódni F. Márta után, elkezdték lehallgatni. Így azt is hallották a NAV-nál, amikor érkezett hozzá egy telefon Tiszaújvárosból, hogy számos szövetkezetre lenne szükség, mert pályázati pénz áll a házhoz egy országgyűlési képviselő segítségével.

A 168 Óra szerint a nyomozati anyag alapján az ügy politikai szálától függetlenül a NAV eleinte valóban komolyan vette az ügyet, csak később kezdett el kisiklani a dolog, miután a legfelsőbb szinteken kellett jelenteni a nyomozásról.

Ez utóbbi egyébként abban az időszakban volt, amikor a Simicska Lajos emberének tartott Vida Ildikót távozóban volt a NAV-tól, és helyére Tállai András felügyelete alá kerültek az adóügyek – írja a 168 Óra.