Márk
12 °C
26 °C

Most már aztán tényleg kikerültünk a bóvliból

000 Was6900582
2016.11.04. 22:50

Teljesült a magyar kormány több éves kívánsága és Magyarország a harmadik hitelminősítőnél is kikerült a bóvli besorolásból azzal, hogy pénteken este a Moody's hitelminősítő is befektetésre ajánlott minősítést adott a magyar államkötvényeknek.

Az új besorolás "Baa3", stabil kilátással. A döntés fő indokai között az MTI összefoglalója szerint szerepel a kormányzati elkötelezettség az államadósság-teher csökkentésére, valamint a szuverén adósságállomány szerkezetének változása, elsősorban is az, hogy a korábbinál sokkal alacsonyabb a devizaadósság aránya.

Indoklásában a cég kiemelte azt is, hogy várakozása szerint a legutóbbi időszak kedvező gazdasági teljesítménye a következő években is fenntartható lesz. A Moody's szerint a magyar gazdaság reagált a kormány által foganatosított számos jelentős szakpolitikai intézkedésre, és ennek eredménye a fogyasztási dinamika következetes javulása. A hitelminősítő mindezek alapján a következő években 2-2,5 százalékos növekedési ütemekkel számol a magyar gazdaságban.

NGM, MNB: Elismerés

Immáron mindhárom nagy hitelminősítő intézet és a piaci befektetők is elismerik a magyar gazdaságpolitika sikereit - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően Magyarország minden makrogazdasági mutatója javult az elmúlt években, az államadósság mértéke csökkenő tendenciát mutat, ezt a hitelminősítők sem hagyhatták figyelmen kívül - áll a közleményben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a felminősítések megkésettek, de egyértelmű elismerései a magyar gazdaság az elmúlt évekbeli eredményeinek, például a fenntartható növekedés biztosításának, a külső sérülékenység mérséklésének és a növekedési kilátások javításának, amelyekhez a jegybanki programok is hozzájárultak.

A másik két Wall Street-i hitelminősítő cég, a Fitch Ratings és a Standard & Poors már felminősítette Magyarországot az elmúlt pár hónapban. A Moody's utoljára júliusban minősítette az országot, akkor még bóvliban hagyva, arra hivatkozva, hogy elég rosszul indult az év a magyar gazdaságban, a Brexit miatt pedig amúgy is nagy a bizonytalanság a piacon. 

Gazdasági értelemben ennek a harmadik felminősítésnek már nincs túl nagy jelentősége, azok a befektetők ugyanis, akiknek valóban számít, hogy milyen hitelminősítése van egy kötvénynek, már akkor befektethetnek, ha két minősítő cégnél jó kategóriában vannak a terméket. Ilyenek például a befektetési alapok és nyugdíjalapok, amelyek már azóta boldogan fektethetnek a magyar állam kötvényeibe, amióta a Fitch májusi felminősítése után szeptemberben az S&P is kisorolt minket a bóvliból. Ennek már érezni is a hatását, a három, öt és tíz éves magyar államkötvények kamata is csökkent az S&P felminősítése után, vagyis olcsóbbá vált az állam finanszírozása.

A harmadik felminősítésnek inkább szimbolikus jelentőség van,

hiszen innentől fogva hivatkozhat majd arra a kormány, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a világ pénzügyi establishmentjének osztatlan elismerését élvezi. Emellett a Moody's volt az első cég, amelyik elsőként vágta bóvliba Magyarországot 2011-ben.

Érdekel engem a magyar állampapír?

Nem árt, ha érdekel kicsit mindannyiunkat, mert közvetve van hatása az életünkre. Az államkötvények jelentik ugyanis döntő részben a magyar államadósságot. A teljes államadósságunk 25 ezer milliárd forint körül van, ami elég sok pénz, ráadásul ennek a 15-20 százalékát évente meg kell újítani, mert lejárnak a korábbi kötvények. Az pedig nem mindegy, hogy milyen biztos hozamot ígérünk a nekünk kölcsönadóknak, sok múlik azon, hogy a költségvetésnek mennyi kamatot kell ilyen sok kölcsön után fizetnie.

Ezért szorgalmazták például igen sokan, hogy ha az állam nagy bevételre tesz szert –mint például a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosítása esetében 2700 milliárd forintra, vagy a forint romlása miatt az MNB százmilliárdjaira – azt inkább államadósság-csökkentésre kellett volna fordítani. Ahelyett, hogy kicsit nagyobb lábon élve feléljük.

Visszatértünk 2006-ba

Utoljára öt éve, 2011-ben volt a magyar államkötvények besorolása mindhárom minősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában, de már ekkor több leminősítésen túl voltak a magyar kötvények. Az ország minősítése 1999 óta ívelt fölfelé, ekkor került először mindhárom hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriába a magyar adósság. 2003-ra ért a csúcsra az ország, akkor a Moody's-nál A1-es kategóriában, az S&P-nél és Fitchnél pedig A- volt a besorolása.

Ez 2005-ig tartott, onnantól kezdve a minősítő cégek már úgy érezték, hogy a magyar gazdaságpolitikai célok, például az euró bevezetésének üteme már nem igazán reális, az államháztartás hiánya pedig fenntarthatatlan. Nem sokkal ezután az őszödi beszéddel ki is derült, hogy tényleg sokkal vacakabb helyzetben van az ország gazdasága, mint azt mindenki hitte. Erre jött még rá a globális válság, aminek eredményeként 2008 novemberében pár nap eltéréssel rontották még jobban a magyar hitelek minősítését a cégek.

Bóvliba viszont csak 2011 november 24.-én kerültünk,

mert a cég szerint kétséges volt, az ország képes teljesíteni középtávú céljait és sok negatív tényező gyengítette a kormány pénzügyi erejét, csökkentette sokktűrő képességét. A magyar kormány azóta küszködött azon, hogy újra befektetésre ajánlott kategóriába kerüljünk, a hitelminősítőket viszont eddig nem sikerült igazán meggyőzni. Pedig, ahogy azt minden gazdaságpolitikus szajkózta hosszú ideig Varga Mihálytól Matolcsy Györgyig, a számaink, a növekedési mutatók, az államadósság szintje és hasonlók már egy ideje rendben voltak.

Abban igaza volt a magyar kormánynak, hogy a hitelminősítők inkább némi késéssel követték a piaci trendeket, az államkötvénypiac ugyanis már ideje befektetésre ajánlottnak árazta Magyarországot, de az óvatosságuk is érthető volt, a magyar növekedés elég törékeny alapokra épült, így gyorsan össze tud zuhanni pár változástól. Ami hiányzott, és valószínűleg azért még mindig hiányzik, az a politikai és üzleti környezet kiszámíthatósága, hogy aki ide befektet, azt ne érjék túl nagy és hirtelen meglepetések.

Nem úgy bóvli a bóvli

A bóvli kifejezés egyébként nem egészen pontos: aki ilyen ország állampapírjait veszi meg, az nem valamiféle totálisan vacak befektetésbe teszi a pénzét. Legalábbis nem mindenképpen, amit a mi példánk is bizonyít, hiszen megbízható adósként mindig fizettünk. Inkább arról van szó, hogy aki bóvli kötvényt vásárol, az sok más alternatívánál nagyobb kockázatot vállal. Persze a nagyobb hozamért cserébe. És pontosan ez a hozam az, ami fáj: az adós szemszögéből nézve ugyanis ez kamatterhet jelent, amit a háztartások és vállalatok kell kitermeljenek minden egyes évben.

Ez inkább érzelmi alapon hozott döntés

Most, hogy megint szeretnek minket a hitelminősítők, érdemes visszatekinteni, hogy miket mondtak a magyar gazdasági kormányzat vezetői ezekről a cégekről, amikor azok nem tudták kellőképpen értékelni, hogy mennyire királyul mennek Magyarországon a dolgok. Míg például most fontosnak tartja a kormány, hogy hová sorolják ezek a cégek a magyar államkötvényeket, pár héttel a bóvliba sorolásunk előtt, nem sokkal egy leminősítés után Matolcsy György a Der Standard osztrák lapnak azt nyilatkozta, hogy

a hitelminősítők elvesztették a hitelességüket a válság alatt, amiknek már nem hisznek a pénzpiacok sem.

Az akkor még nemzetgazdasági miniszterként beszélő Matolcsy szerint a magyar részvénypiacot vagy a forint árfolyamát már nem bántja, ha a minősítők rossz véleményt fogalmaznak meg az országról. Amúgy pedig ezek a cégek furcsán viselkednek, amikor egyre lejjebb minősítik az országot, csak mert nem ismerik azokat az unortodox gazdaságpolitikai lépéseket, amelyekkel a magyar kormány operál.

Egy másik interjúban pedig azt mondta, hogy a hitelminősítők inkább érzelmi alapon hozzák meg a döntéseiket, nem objektív szempontokat vesznek figyelembe, utalva arra, hogy mindegy is, hogy mit mondanak. Ehhez képest 2013-ban az akkor már jegybankelnök Matolcsy egyenesen felszólította a hitelminősítőket, hogy haladéktalanul kezdjenek el tárgyalni a magyar kormánnyal a felminősítésről.

Orbán Viktor is igyekezett kisebbíteni annak a jelentőségét, hogy nem ajánlják a befektetőknek a magyar államkötvényeket, amikor az S&P leminősítése után ezt mondta 2011-ben a Hír Tv-nek

egész Európa támadás alatt áll, éppen ezért már hozzá is szokunk ezekhez a lépésekhez, amelyek így elvesztik jelentőségüket. A világban jelenleg leginkább megértési baj van. A minősítő intézetek korábban segítették az eligazodást, ma már csak, mint azt egy brüsszeli diplomata mondta, véleményük egy a sok közül

Ezzel a letelepedési biznisznek is vége?

Az, hogy javulnak a magyar állam külső finanszírozási kondíciói, azt is jelenti, hogy már elvileg nem kell olyan alternatív megoldásokkal devizát bevonni, mint amilyen a letelepedési államkötvény. Ezt pont arra hivatkozva találta ki a parlament, hogy az államkötvénypiacról nehéz bevonni devizát, ezért a gazdag kínai és orosz üzletemberek felé kell fordulni. Ez a konstrukció viszont most már egyrészt drága, ahogy azt Varga Mihály is elismerte nemrég, és politikailag is egyre cikibb volt a kormánynak, mert gyakorlatilag a kormányzati sunnyogás és korrupció egyre kevésbé védhető szinonimájává vált. Ráadásul a Jobbik ennek kivezetését nevezte meg feltételként ahhoz, hogy támogassák a kormány betelepítéses alkotmánymódosítását.

Most viszont, hogy két hitelminősítő befektetésre ajánlotta az országot, a Moody'sról pedig sejteni lehetett, hogy szintén javít majd a besoroláson, remekül lehetett erre fogni azt, hogy miért nincs szükség Rogánék gyanús bizniszére.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!