Több ezer dolgozót tolnának be az élelmiszerboltokra

Minden áruházláncnak több ezer főt kellene fölvennie akkor, ha a mostani formában átmenne a kormányon és a parlamenten az az előterjesztés, amelyről a múlt héten írtunk, és amelyről kedden tájékoztatták a kormány képviselői a kereskedelmi szakmai szervezeteket. Az előterjesztésben ugyanis többek között az a javaslat is szerepelt, hogy kötelezően növelni kellene az alkalmazottak létszámát a boltokban. A kormány szerint a nagy áruházláncok nem foglalkoztatnak elég embert, ezért „a fogyasztók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges, megfelelő minőségű információkat”.

Aszerint a formula szerint, amit viszont az előterjesztés nyújt annak kiszámításához, hogy mennyi dolgozót kellene fölvennie az egyes áruházláncoknak, szinte lehetetlen mennyiségű embert kellene találnia és alkalmaznia az áruházaknak. Ha pedig az egyébként is munkaerőhiánnyal küszködő cégek nem tudnak elég embert fölvenni, sebaj, az előterjesztés szerint adózhatnak a be nem töltött helyek után.

Az előterjesztésben az szerepel, hogy a kötelező létszámot a következőképpen kellene kiszámolni: "az előző évi bevételt el kell osztani 36 millióval (mivel a kereskedelmi láncok nettó árbevétele és átlagos létszáma alapján számítva az 1 főre jutó elvárt éves forgalom bruttó 36 millió forint), és az így kapott értéket egész számra kerekíteni kell".

Ez az áruházlánc ugyanis 3543 embert alkalmaz Magyarországon, a kormányzati egyenlet szerint viszont közel 8000 eladóra lenne szükségük. Hasonlóan járna az Aldi, az Auchan ás még több másik lánc is.

A Tescónak, amely Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója, 17 ezer eladót kellene alkalmaznia. Ennél a cégnél 2016-ban több mint 18 ezren dolgoztak Magyarországon, de ebbe az eladókon kívül a raktárosok, sofőrök, irodai dolgozók és más munkaköröket végzők is beleszámítanak. Vagyis még pár ezer embert biztosan találnia kellene az áruházláncnak. Hogy a CBA-t hogyan érintené ez, azt nehéz kiszámolni, mert a CBA franchise rendszerben működik.

Hogy végül átmegy-e a javaslat ebben a formában, egyelőre kérdéses, Lázár János a múlt heti kormányinfón már olyan nemzetközi példákat emlegetett, ahol négyzetméterre lebontva és nem bevétel alapján adta meg a szabályozás, hogy hány embernek kell egy üzletben dolgoznia.

Legalábbis a kormányközeli Magyar Idők név nélkül nyilatkozó kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta pénteken, hogy kikerülhetnek a parkolók megadóztatásáról és kötelező létszámnövelésről szóló javaslatok az előterjesztésből. A lapnak nyilatkozó kormányzati források szerint a kormány versenyképességének javítását célzó, adócsökkentésekre épülő gazdaságpolitikával nem egyeztethetők össze az az elképzelések, melyek új adókat vessenek ki a vállalkozásokra. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy még a kormányzaton belül is vita van arról, hogy mit is kellene kezdeni az élelmiszerláncokkal.

Konkrét kormányzati döntés még nincs arról, hogy kikerülnek vagy bent maradnak az előterjesztésben a kereskedők új adói, legalábbis Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke az Indexnek azt mondta, nem kaptak információt arról, hogy kivennék a tervezetből az adókat. Vámos azt mondta, bíznak benne, hogy a kormányzat meghallja majd az OKSZ érveit a tervezett lépések ellen, de egyelőre nem tudni semmi biztosat.

Az OKSZ szerint a létszámnövelés, azon kívül, hogy megterhelő a cégeknek, nem is oldaná meg azt a problémát, amivel a Miniszterelnökség és az NGM előterjesztése azt megindokolja. Az előterjesztésben az szerepel, hogy nincs, aki informálja a vásárlókat, az OKSZ szerint viszont erre pont nem lenne jó megoldás az, ha a bolti dolgozóknak kellene tájékoztatnia a vásárlókat a termékekről. A fogyasztók minden szükséges információt meg kellene, hogy találjanak a termékek leírásában, ha pedig nem találják, az a gyártók felelőssége, nem a kereskedőké.

Hogy az előterjesztést készítő minisztériumok számoltak-e az intézkedések negatív hatásaival, nem tudhatjuk, a napokban mindenesetre közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Miniszterelnökséghez, hogy tegyék közzé a javaslatoknak megágyazó hatástanulmányt, amint elküldik, ismertetjük. Már ha létezik ilyen egyáltalán.