Rafael
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Kovács Árpád talán kedveskedni próbált Orbánnak

2017.12.27. 14:46

„A stabilitási és növekedési fordulat megtörtént, ezt követően a fenntarthatóság megteremtésén kell dolgozni, hatékonysági fordulatra van szükség” – magyarázta el Kovács Árpád a közrádióban.  

Mint arról az MTI beszámolt: Kovács ezenkívül arról beszélt, hogy szerinte saját erőből, uniós források nélkül nagyjából 2,5 százalékkal képes bővülni a magyar gazdaság, „ezt kell felvinni legalább 3,5 százalékra”. Ezt a tavalyi év mutatta meg neki. Kovács emellett álságos kritikának nevezte azokat a véleményeket, melyek szerint a magyar gazdaság nem növekedne uniós források nélkül. Azt azonban nem nevezte meg, hogy pontosan ki mondott ilyet. És arra sem adott bővebb magyarázatot, hogy mégis mit jelentenek ezek a fordulatok pontosan, mikor érkeztek el hozzánk, vagy hogyan értelmezhetőek egymás nélkül.  

Talán csak Orbánt akarta ismételni

Valószínűbb, hogy utóbbi hozzászólásával elsősorban Orbán alá akarta adni a lovat, aki mostanában kezdte el mondogatni, hogy az uniós pénz „nem motorja" a magyar gazdaságnak, sőt eleve „színvonaltalan" ez „az elterjedt nézet"

Utóbbinál talán a KPMG és a GKI közös idei tanulmányát próbálhatta egyszerűbben támadni. Az ő  tanulmányuk ugyanis azt állítja: a 2007 és 2013 közti uniós pénzek nélkül csökkent volna a GDP, ráadásul a beáramlott 14 ezer milliárd forint ellenére a gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt. 

Esetleg az MNB-vel akarhattak vitatkozni, amely nemrég írta le indoklást sem igénylő alapvetésként, hogy az uniós pénzek „jelentős szerepet töltenek be a magyar gazdasági szereplők finanszírozásában".

Kicsoda Kovács Árpád, és miért?

Kovács Árpádot azért kérdezhették meg egyáltalán, mert ő a megmaradt Költségvetési Tanács jelenlegi elnöke. Mint ismert, a Fidesz egyik legelső húzása volt 2010-ben, hogy bedarálja a független Költségvetési Tanácsot. Utána egy talán tréfának szánt szervezetet csináltak belőle, ami pontosan három főből áll. Az MNB-elnök, az ÁSZ elnöke és egy kinevezett, ez most épp Kovács.

Három fő akkor se tudna igazán hasznos költségvetési számításokat készíteni gyorsan, ha történetesen értenének a területhez alaposan, és ez lenne a fő tevékenységük. Saját számításokat, költségvetési becsléseket ezért nem is végeznek, el lehet képzelni, hogy mennyire hasznos a munkájuk akkor így, amikor egyes területekről nagyjából annyit tudnak megszülni, hogy „vannak kockázatai".   

 Úgyhogy számok helyett tényleg inkább a

tekintélyük súlyával őrködnek az állami költségvetések magalapozottsága és átláthatósága felett.

Kovács egyébként eredetileg építőmérnök, először autópálya-mérnök volt, aztán 1975 és 1979 között a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főelőadója volt. 1979-től bizonyos Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gazdasági szakértője lett, 1986-tól annak közlekedési és építésügyi főosztályvezetője. 

1990-ben az Állami Számvevőszékhez került, majd 1996-tól ő lett a privatizációs főnökünk is, a hírhedt ÁPV Rt. igazgatóságába is bekerült Kocsis Istvánék mellé. Még mindig a szocialisták alatt lett az ÁSZ elnöke, és 1997-től 2009-ig az is maradt. 2010-ben bevették az MVM felügyelőbizottságába is, és az MLSZ-ébe is, ebben az újfajta Költségvetési Tanácsban 2012-től munkálkodik elnökként. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!