Minek kellett az orosz hitel, ha rögtön visszaadjuk?

A kormány már régóta pedzegeti azt, amit kedden be is jelentett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: úgy hívjuk le a Paks 2 beruházásra kapott orosz hitelt, hogy azt rögtön visszafizetjük, és kiváltjuk egy sokkal jobb feltételekkel felvehető hitelre.

a magyar kormány pedig egy ideje tudja, hogy amint lehet, meg kell tőle szabadulni. De akkor miért vettük fel egyáltalán? És akkor jó lesz nekünk az, hogy Oroszország helyett másfelé fogunk 10 milliárd euró értékben eladósodni? 

Arról, hogy az újabb paksi atomerőművet orosz hitelből fogjuk megépíteni, 2014-ben írt alá államközi megállapodást Magyarország és Oroszország. Eszerint a 12 milliárd euróba kerülő fejlesztésből 10 milliárdot hitel formájában áll Oroszország, ezt követően pedig

• a hitel lehívása utáni első hét évben 4,5,
• a második hét évben 4,8,
• a harmadik hét évben 4,9 százalékos kamatot kell majd fizetnünk.

Ezeket a kondíciókat a kormány akkor annyira kedvezőnek gondolta, hogy a paksi bővítést Orbán Viktor egyenesen az évszázad üzletének nevezte. És az igazat megvallva 2014-ben jó üzlet is volt (igaz, Orbán Viktor már 2016-ban mondta ezt, amikor már messze nem néztek ki olyan jól ezek a feltételek).

Azt nehéz pontosan meghatározni, hogy egy ilyen óriási hitelt mennyiért lehetett volna 2014 januárjában fölvenni, mert a 10 milliárd eurós hitel körülbelül ötször annyi, mint amennyiért most egy évben új államkötvényeket bocsát ki az ÁKK. De összehasonlításként azt el lehet mondani, hogy 2014 januárjában 10 éves forintalapú államkötvényt 5 százalék fölötti kamattal lehetett kibocsátani, 2014 márciusában pedig 5,5 százalékos kamatot kértek a hitelezők a magyar államtól a 10 éves dolláralapú államkötvényekért. Ehhez képest a 4,5-4,9 százalékos hitel tényleg kedvezményes.

Túl jók vagyunk az orosz hitelhez

Viszont bár a kormány képviselői azóta is a „kedvező kamatozású” eposzi jelzőt akasztják az orosz hitelre, a valóságban az államközi megállapodás után nem sokkal ennél sokkal jobb feltételekkel lehetett pénzt szerezni a nemzetközi kötvénypiacon. Ez pedig valójában részben a magyar kormányt, részben meg a világgazdaság pozitív alakulását dicséri.

Ahogy Bakos Ádám, az Aegon Alapkezelő kötvény üzletágvezetője magyarázta az Indexnek, 2014 óta szinte folyamatosan javultak a magyar kötvények kamatfeltételei, alapvetően két tényező miatt:

• Egyrészt alacsonyak voltak az euró- és dollárkötvények kamatai, hiszen az egész világon, de különösen Európában és az Egyesült Államokban nagyon alacsony a kamatkörnyezet nagyjából a válság óta.
• Másrészt folyamatosan csökkent a magyar kötvények kockázati prémiuma, vagyis egyre biztonságosabb befektetés lett a magyar államkötvény.

Ez utóbbi nagyrészt a kormány döntéseinek köszönhető. Például annak, hogy csökkentette a külső eladósodottságát, és inkább a magyar cégeknek és lakosoknak ad el nagy mennyiségben államkötvényeket; továbbá annak, hogy jó Magyarország külső mérlegpozíciója; valamint annak is, hogy a kormány vigyáz arra, hogy ne nagyon szaladjon el a költségvetési hiány. Éppen ezért

Szintén a magyar–orosz paksi megállapodás óta történt, hogy a nagy Wall Street-i hitelminősítők sorra befektetésre ajánlott kategóriába javították Magyarország hitelbesorolását, így  2016 novemberére a magyar államkötvények már ténylegesen kikerültek a bóvli kategóriából. Ez nagyrészt inkább lekövette és megerősítette a kockázati prémiumok csökkenését, mindenesetre ezzel is olcsóbbá vált a magyar eladósodás, még annál is, amennyiért Oroszország ajánlja a paksi hitelt.

Összehasonlításként: azokért a 10 éves forintkötvényekért, amik 2014-ben 5 százalékos kamattal volt elérhetők, most csak 2,5 százalékos kamatot, a 7 éves dollárkötvényekért pedig 3,4 százalékos kamatot kell fizetni.

Már másztak volna ki belőle

Nem csoda, hogy már régebben fölmerült az orosz hitel kiváltása, még ha a kormány nem is igazán tudta eldönteni, hogy mit szeretne kommunikálni erről az egészről. Arra, amit a miniszterelnök az évszázad üzletének nevezett, nem lehet később azt mondani, hogy nem éri meg, de Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos már tavaly ilyenkor arról beszélt az Inforádióban: elképzelhető, hogy lehetne jobb kamatozású hiteleket találni a piacon. De azért az orosz hitelről sem kellene lemondani:

„Az, hogy adott esetben be lehet vonni más forrást, amely a jelenlegi helyzetben kisebb kamatokkal bír, mint az egyébként nagyon kedvező kamatozású orosz államközi hitel, nem jelenti azt, hogy a lehívást nem kell eszközölni.

De Magyarországnak lehetősége van lehívni a hitelt, majd akár a következő nap visszafizetni egy másik forrásból, ami ha kisebb kamatozású, akkor nyilván kedvezőbb Magyarország számára,

mintha a teljes 30 éves futamidőben használnánk az orosz forrást azon a módon, ahogy a finanszírozási államközi szerződésben le van írva.”

Aszódi 2017 májusában azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy lehívják és névértéken visszafizetik az orosz hitelt, ha lehet találni olyan hitelt, amivel ki lehet azt váltani. Erről viszont akkor döntenek majd, ha ott tart a projekt, hogy tényleg lehívják az első részletet.

Eközben az orosz oldalon is érdekes változásokon ment át a hitel megítélése: 2016-ban, amikor Orbán Viktor Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz államkassza éppen nem állt annyira jól, így nem volt már annyira vonzó a projekt az orosz oldalon sem. Tavaly februári budapesti látogatásán Putyin viszont azt is felajánlotta, hogy ha szeretnénk, akkor a 12 milliárd eurós teljes költséget megfinanszírozzák nekünk, amit a magyar kormány, amely ekkor már valószínűleg nem tartotta az évszázad bizniszének az orosz hitelt, udvariasan visszautasított.

Aztán tavaly novemberben elkezdtük lehívni az orosz hitel első részét, a kormány pedig nem beszélt arról, hogy szeretne másik hitelt, arról viszont igen, hogy vajon az első munkálatokat is ebből az orosz pénzből szeretné-e fizetni. Majd most Varga Mihály bejelentette, hogy az eddig lehívott 78,2 millió eurót, vagyis nagyjából 24 milliárd forintot inkább most gyorsan visszafizetjük, és majd felveszünk egy másik hitelt az építkezés elindítására.

Jó lehet még az orosz pénz

Nem tudni persze, hogy milyen hitellel, milyen feltételekkel helyettesíti majd a kormány az orosz hitel első részét, de úgy néz ki, egy ideig még biztos megéri majd lehívni és azonnal visszaadni az orosz hitelt, helyette pedig keresni egy másikat. Bakos Ádám szerint a magyar eladósodás feltételei valószínűleg egy ideig még hasonlóan jók maradnak, mint most, az legalábbis nem várható, hogy nőni fog a magyar kötvények kockázati felára.

Az viszont megeshet, hogy a nemzetközi kamatkörnyezet nemsokára változni fog, hogy az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is kamatot emel, ami a magyar állam eladósodását is drágábbá teszi. Éppen ezért

A kormány 2026-ig szeretné befejezni az új atomerőművet, de persze a projekt könnyen csúszhat pár évet, addig pedig sok minden változhat a piacon, még akkor is, ha most elég hosszú távra alacsony kamatokon tudnak hiteleket fölvenni az államok. Ezt valószínűleg a kormány is tudja, legalábbis Varga Mihály azt mondta, az orosz hitelszerződés egyfajta „biztonsági védőhálót nyújt” a paksi bővítésnek. Már amennyire védőháló 2048-ig eladósodni. 

Borítókép: Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Budapesten, 2017. február 2-án. Fotó: Ajpek Orsi / Index.