Friderika
13 °C
29 °C

Kiszivárgott, mit talált az OLAF az Elios szolnoki pályázatainál

2018.02.08. 15:14

Újabb részletek derültek ki arról, hogy mit talált a Tiborcz István-féle Elios közbeszerzéseivel kapcsolatban az EU csalás elleni hivatala, az OLAF.  Radócz Zoltán szolnoki MSZP-s képviselő ugyanis kikérte ki az önkormányzattól azt a levelet, amelyet az OLAF eljuttatott Szolnok önkormányzatának a vizsgálatról, ezt pedig elküldte az Indexnek. Ebben a levélben a hivatal részletesen leírja azokat a tényeket és észrevételeket, amelyeket a város két közvilágítási közbeszerzéséről talált, és lehetőséget ad az önkormányzatnak, hogy észrevételeket tegyen ezekkel kapcsolatban. A levél 2017. októberi keltezésű. 

Szolnokon az Elios KEOP-finanszírozású közvilágítási pályázat első ütemén 421, második ütemén pedig 422 millió forint uniós támogatást nyert el, amelyeket 2013 februárjában hirdettek ki (Tiborcz István a Green Investments nevű cégén keresztül volt tulajdonos az Eliosban, de tulaj volt még a cégben a Simicska Lajos érdekeltségeihez tartozo E-OS Zrt, és Hamar Endre is). Vagyis

összességében 843 millió forint uniós pénzHEZ JUTOTT az önkormányzattól.

Viszont egyáltalán nem volt minden rendben a pályázatokkal, elég sok bennük a gyanús elem. Például az, hogy az irányító hatóság három nappal a pályázat kiírása előtt megváltoztatta, hogy milyen megtérüléssel kell számolni a pályázatokban: ahelyett, hogy a költségeket 50 ezer órányi élettartamra kellett volna kiszámolni – vagyis hogyha 50 ezer óráig izzanak a lámpák, akkor mennyire jó a pályázat ár-érték aránya –, 100 ezer órára kellett megadni. Ez az Eliosnak azért volt kedvező, mert így a pályázata megfelelt az elvárt megtérülésnek, viszont azok az izzók, amelyeket az Elios forgalmazott, nem is bírják ennyi ideig, 60-80 ezer óra után kiégnek. Ugyanilyen problémát talált 15 másik pályázatnál is az OLAF, azaz az utolsó pillanatban úgy írták át a megtérülési feltételeket, hogy az Eliosnak jó legyen. 

Problémás még, hogy a szolnoki pályázatokba nem írták bele a kivitelezés becsült költségét, pedig ez kötelező lett volna. Az önkormányzat csak később küldte meg az irányító hatóságnak a három pályázó indikatív ajánlatait, olyan fájlokban, amelyek a pályázat megírásának dátumára voltak keltezve, de hónapokkal a pályázat határideje után hozták azokat létre. A projektben a kivitelezési ár megállapításához három cégtől kértek árajánlatot, hogy megállapítsák a kivitelezés piaci árát. Ezt a három ajánlatot viszont az OLAF szerint ugyanaz a személy írta, az egyik pontosan 5, a másik pedig pontosan 7 százalékkal volt magasabb, mint a „nyertes” ajánlat, de nemcsak a főösszegben, hanem az összes altételben is, ami ránézésre elég gyanús. 

Azt is megállapította az OLAF, hogy

a projekt záró auditjával megbízott, elvileg független auditorcég nevében az Elios egyik vezetője készítettE elő szerződést az önkormányzattal. 

Ez auditorcég az INS Kft., amelynek függetlennek kellene lennie a pályázóktól, hogy kellőképpen értékelni tudja a projektet, ennek ellenére az Elios közvilágításért felelős igazgatója, Mancz Ivette, valamint a Sistrade Kft. ügyvezetője, Puskás András készítette a cég ajánlatát. Mancz neve már előkerült az Elios gyanús közbeszerzéseivel kapcsolatban, vele egyeztetett telefonon Szekszárd polgármestere is a közbeszerzésekről, mielőtt a város kiírta volna a pályázatot, amelyet aztán az Elios megnyert, és ő levelezett a pályázatokat előkészítő cégekkel is. A Sistrade pedig annak a Hamar Endrének a tulajdona volt, aki az Eliosban is tulajdonos volt és aki Tiborcz mostani cégében, a BDPST Zrt-ben is Orbán Viktor vejének egy ideig titkolt üzlettársa

Miközben egyre több információ szivárog ki arról, hogy mi is szerepel az OLAF Eliosról szóló jelentésében, a kormány továbbra sem hajlandó azt nyilvánosságra hozni, szemben mondjuk 4-es metróval kapcsolatos jelentéssel. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ezért közérdekű adatigényléssel próbálta kikérni a jelentést az ügyészségtől és a Miniszterelnökségtől, Polt Péter legfőbb ügyész viszont mindkét szerv nevében elutasította az adatigénylést, mondván, hogy  a dokumentumok nyilvánosságra hozatala hátrányosan befolyásolhatná a folyamatban lévő vizsgálatokat.