Afrika helyett Las Vegasba repül a KLM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot - Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat
- Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
- Távozik a Magyar Posta vezére, Nagy Márton megköszönte a munkáját
A KLM 2019 nyarától heti 3 alkalommal indít majd közvetlen járatot Amszterdamból az Egyesült Államok legnagyobb szórakoztatási központjába, Las Vegasba, Nevada államba.
„Ezzel reméljük, néhány magyar üzletembernek is örömet okozunk majd” – mondta Pieter Elbers, a KLM nemrég Budapesten járt elnök-vezérigazgatója az Indexnek. Az új járat 2019. június 6-tól minden csütörtökön és vasárnap indul majd az Amszterdam-Schiphol repülőtérről közvetlenül Las Vegasba. A Boeing 787-9-es repülőjáratokon 294 utas fér el.
Las Vegasért áldozatot is hozott a légitársaság: részben a Schiphol repülőtér résidőkorlátozásai (le- és felszállási jog) miatt, a KLM kénytelen volt felülvizsgálni a célállomásait, és úgy döntöttek, 2019 március 29-től a KLM megszünteti az összes Freetownba (Sierra Leone) és a Monroviába (Libéria) tartó járatát. A KLM társcége, az Air France ettől függetlenül továbbra is közvetlen szolgáltatást nyújt Freetownba a párizsi Charles de Gaulle Repülőtérről.
Las Vegas a KLM 18. közvetlen, Észak-atlanti célállomása, és egyértelműen mutatja, a transzatlanti járatok esetén nem vár a királyi társaság arra, hogy lépéselőnybe kerüljenek a fapados társaságok. A Ryanair és a WizzAir is bejelentette, tervezi, hogy közvetlen transzatlanti járatokat indít a jövőben.
„A hagyományos légitársaságok, beleértve minket is, alul becsültük a fapados légitársaságok erejét, korábban éveket vártunk, míg reagáltunk az európai piacot felforgató lépéseikre, ma már az egyik legaktuálisabb kérdés, hogyan reagálunk az ő üzletpolitikájukra, és sokkal felkészültebbek vagyunk. Időbe telt, de beláttuk, lépnünk kell. Először is csökkentettük az árainkat, amelyek persze még így is magasabbak a fapados áraknál, de erről azt gondoljuk, hogy mi egy full-service légitársaság vagyunk, aki nálunk vesz jegyet, kap enni, inni, és felviheti a kézipoggyászát a gépre, és mi ezen nem szeretnénk változtatni, és úgy látjuk, a mi utasaink szívesen kifizetik ezt az extra szolgáltatást. Ez a hosszabb, 10-12 órás utaknál a mi előnyünk lesz, mert egész mást vár az utas egy 2-3 órás úttól, ami alatt elfogadja, ha nincs étel-ital, kényelmi szolgáltatás, de hosszabb utakon ez elemi igénnyé válik. Második lépésként skáláztuk a jegyeket, így van jegy check-in poggyásszal és anélkül is; igyekszünk bővíteni a partnercégeink számát, hogy az egész világot lefedjük a járatainkkal; és tavaly teljesen újra terveztük a törzsutas programunkat” – mondta Pieter Elbers.
Az Air France-KLM törzsutas programja, a Flying Blue egy tavaly bejelentett változtatás alapján a jövőben nem a törzsutasok megtett mérföldjeit, hanem a náluk elköltött pénzt veszi alapul a kedvezmények számításánál. „Sok utasunk van, aki csak Európán belül repül velünk, viszonylag rövid úton, relatív magas áron. Velük szemben nem lett volna igazságos, ha megtartjuk a távolságalapú számítást” – érvelt a KLM-vezér. Az idén júniusban életbe lépő változásokkal a kedvezmények már sokkal több járatra és osztályra elkölthetők. A Flying Blue az egyike az első legi törzsutas programoknak, amelyek bevétel alapján számolnak.
Pieter Elbers azt is elmondta, különösen figyelik Közép-Európát, mert Európa ezen részén gyorsabb növekedést tudnak elérni, mint máshol. Példaként az új indításokat említi (Gdanskba vagy Splitbe), ami alapján optimisták az újabb célpontok tekintetében. Budapest és Amszterdam között négy járatuk van naponta, remek kihasználtsággal, ezért mérlegelik egy esetleges ötödik járat beindítását is. „A KLM 99 éves és 89 éve indít járatokat Budapestre. Egy rövid pár éves kihagyást leszámítva, ez egy fontos útvonal nekünk.” A cégcsoportnak van egy "fapados" leányvállalata is, a Transavia holland és francia központtal működik, főleg európai járataik vannak, 2018 első félévben 7,3 millió utast szállított, Budapestről Nantesba, Párizsba és Rotterdamba repül.
Pieter Elbers szerint a légitársaságok konszolidációja Európában még zajlik (szemben az Egyesült Államokkal, ahol már kialakultak az erőviszonyok). A KLM 2004-ben egyesült a francia Air France-szal, Elbers szerint ez az egyik záloga a túlélésüknek. A sajátos légi házasság úgy működik, hogy az utas felé mindig is ugyanazt az arcukat mutatják, a vásárlónak ez egyetlen cég, ugyanakkor a háttérben több terület szétválasztva, mások közös fedél alatt működnek. Ami országokhoz kötődik, helyi szabályozás, helyi törvények, a munkavállalókkal történő egyezkedés, az mind a cégek külön ügye; az értékesítés, az IT-megoldások és a különféle partnerségek közösek.
Minden légitársaságnak gondot okoznak a zsúfolt repterek. A KLM-vezér elégedett ugyan az amszterdami reptérrel, de időről időre komoly befektetéseket hajtanak végre, hogy az évi több, mint 68 millió utas közt, akik az Amszterdam-Schipholon megfordulnak, az övéik is eljussanak mindenhova. Nemrég új check-in részleget, érkező területet és KLM-várót is kialakítottak. „Azért szerencse, hogy az amszterdami reptéren csak egy terminál van, egy fedél alatt van minden, ritka, hogy eltévednek az utasok, az öt leszállópálya pedig egyelőre ki tudja szolgálni az évi 500 ezer indulást és érkezést, de a kihasználtság határán van a reptér, ez kétségtelen.”
Elbers szerint a jövő egyrészt a digitális fejlesztésekben, másrészt a személyre szabhatóságban van, ha pedig a kettőt ötvözik, az még jobb. A KLM-et hetente 180 ezerszer említik a közösségi médiában és kb. 35 ezer ügyet bonyolít le a közösségi média felületein, ennek felét már mesterséges intelligencia segítségével. Naponta 10 ezer automatikusan generált üzenetet – ezek között beszállókártyákat is - adnak ki ugyanezen felületeken. Nemrég egy poggyászméretet ellenőrző appot fejlesztettek, ezzel az utas otthon lecsekkolhatja, jó méretű bőröndbe csomagolt-e; de léptek a hangalapú fejlesztések felé is, a Google Assist alatt egyelőre angol és holland nyelven az utasok szóban kérhetnek segítséget, hogy melyik járatot válasszák, a kiválasztás után pedig egyenesen a foglalófelület jön be az okostelefonjukon.
Ha már fejlesztés, Elbers azt is elmondta, a fedélzeti internetelérés hamarosan olyan alapkövetelmény lesz, mint a szállodákban. Az amerikai gépeken a bevétel döntő része már a wifi hozzáférés értékesítéséből származik. A KLM új Boeing 787-esei már wifi-kapcsolattal jöttek ki a gyárból, és elindult a tesztelés az Airbusokon is, a rövidebb járatokon még várni kell erre az újításra.
Az Air France-KLM 2018. első féléves számai:
- 41,1 millió utas
- 15 millió törzsutas tag
- 10,7 milliárd euró árbevétel
- 545 tonna szállítmány
(Borítókép: Szilágyi Anna / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
