Lázár, Olimpia
-6 °C
-1 °C

Vége az aranyláznak a magyar napenergia-piacon

D  VG20180817006
2018.11.27. 23:01
Rengeteg ígéretes naperőműprojekt lépett be a hazai energiapiacra, és jó néhány zajlik most is. A mai kapacitások akár két-három éven belül négyszeresére is nőhetnek. A legfrissebb szabályozás alatt a fogyasztók, az állam, a fejlesztők, a hálózatműködtetők és a bankok is jól járhatnak, de már senki nem vadászhat le óriási nyereségeket.

Ma körülbelül 480 MW naperőművi kapacitás működik Magyarországon, de a szám akár két-három éven belül 1500-2000 MW-ra is nőhet. A bővülésnek sokan örülnek, a magas profitok miatt a fejlesztők, a kiszámítható hitelkihelyezések révén a bankok, a megújuló energiát és a klímacélokat ösztönző állam, és persze jó esetben a magyar fogyasztók is.

Talán egy szereplő volt, amely eddig kevésbé örült, a hálózat gazdája, mert neki kisebb forgalmi díjakat és pluszfeladatokat, például ingyenes „tárolást” jelentett csak az ipari, illetve a háztáji (tetőpaneles) napenergia. Csakhogy ahol ennyien jól járhattak, ott vadhajtások is kialakultak.

A támogatási rendszer „eldrágult”, vagyis egy idő után már túl nagyvonalúvá vált, és a meglevő szabályok mentén mindenféle ügyeskedés és spekuláció is felütötte a fejét.

Csak két jellemző példával:

  • Miután a 0,5 MW-nál kisebb naperőmű kedvezőbb szabályozása fennmaradt, a fejlesztők nem 20 MW-os projekteket indítottak, hanem inkább egymás melletti, 40 darab 0,5 MW alatti rendszert fűztek össze.
  • És mivel a támogatási rendszer nagyon attraktívvá vált, azok is napenergia-fejlesztővé váltak, akik valódi beruházási szándék nélküli, az erőműfejlesztési lehetőségeket másodpiacon – akár a Vaterán vagy a Jófogáson – értékesítő spekulánsként úsztak rá a támogatásokra.

Minden megváltozott

Ezek a vadhajtások természetesen szabályozói beavatkozásért kiáltottak, de ezenkívül is sok minden módosult mostanában a piacon.

  1. A korábban óriás naperőmű-kapacitásokat fejlesztő Kína elkezdte visszafogni a naperőmű-telepítéseket, hirtelen sokkal olcsóbb lett világszerte a kínai panel.
  2. Ahogy nőttek a napenergia-kapacitások, már nem lehetett nem meghallani a hálózatüzemeltetők hangját, akik nemcsak költséget és feladatot szerettek volna látni, hanem üzletileg is érdekeltté kívántak válni a nagy bővülésben.
  3. És bár a bankok kiismerték ezt a finanszírozási formát, és láthatóan meg is kedvelték, a nagy bővülés mentén egyes bankok már elérték az erre az üzletre fenntartott limitjeiket, és nem tudtak több projektet finanszírozni.

Az előzményekről

Az elmúlt hónapokban mi is sokat írtunk a naperőművek rendkívül vonzó piacáról, ahová szinte aranylázszerűen özönlöttek a befektetők.

Bemutattuk azt is, hogy a korábbi, úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerében magas (évi 7,32 százalékos) fix megtérülést lehetett elérni, emiatt nagyon sokan jelentkeztek. Miután azonban a kormány bejelentette, hogy 2016 vége után már nem lehet belépni ebbe a kát-rendszerbe, aki csak tudta, 2016. december 31. előtt beadott engedélykérelmekkel még gyorsan bepréselte magát a régi szabályozásba.

Ezért a piacon kiosztottak még utoljára 2000 MW-nyi kátos engedélyt. Most az a piacon az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy ebből mennyi valósulhat meg. A piac az engedélyek felére, vagyis 1000 MW-ra, legfeljebb 1200 MW-ra tippel.

A nagyok is megjelentek

Mindenesetre a korábbi vonzó támogatási rendszer miatt a kicsi projektek mellett sok nagy projekt is elindult, fejlesztett az MVM, a Mol, a MET, az Alteo, de a volt trigránitos csapat is. Utóbbi projektjének átadóján Áder János, a környezetvédelmet zászlajára tűző köztársasági elnök váratlanul nagyon oda is szúrt az olyan szennyező projekteknek, mint például Mészáros Lőrincék Mátrai Erőműve.

Ilyen előzmények után már nagyon várta a piac, hogy megismerhesse a kormányzat legfrissebb naperőműves terveit. Erről végül az illetékes, vagyis Kaderják Péter energiaügyi államtitkár a DLA Piper ügyvédi iroda Energiaszelet elnevezésű konferenciáján beszélt.

Az államtitkár jelezte, hogy a kormány frissen elkészült energiastratégiájának legtöbb kiemelt célját nagyon is támogatják a napenergia-projektek.

Cél ugyanis szerintük például, hogy a magyar fogyasztóknak tiszta, okos és megfizethető energia jusson, ahogy az is, hogy az egyén szintjén is nagyobb legyen a választás lehetősége és a minél nagyobb energiafüggetlenség. Vonzó az is, hogy amennyiben a Magyarországon is sütő nap termeli az energiát, az csökkenti a szénhidrogén-importunkat, illetve javítja a megújuló erőforrások arányát (a mai 14 százalékról az első konkrét cél a 2020-ig vállalat 14,65 százalékos megújuló arány). De támogatja a kormány a közlekedés zöldítését is (az elektromos autók akkumulátorai is feltölthetők a napenergiával). A kormányzat tehát a fő üzenet szintjén lelkesen támogatja továbbra is a méretesebb napenergia-beruházókat, de a decentralizált, „háztáji” megoldásokat is.

Banki szempontok

A naperőműveket – megfelelő önerő hiányában – továbbra is kevesen fejlesztik saját forrásból, ami sokáig nem volt gond, mert a bankok szerették is a kedvező cash-flow-val rendelkező projekteket. Igaz, a napenergia eddig is speciális pénzfolyammal bírt. Egy 25 éves kát-projektben két hatás is bezavart, egyrészt a paneldegradáció, vagyis a panelek csökkenő hatékonysága, másrészt a kát maga, vagyis az, hogy a támogatott átvételi ár 25 évig érvényes, de utána egy csapásra kiesik.

Banki szempontból a naperőművek fedezete is egyedi. Miközben egy nagyobb hagyományos erőműnél maga az ingatlan, vagyis az építmény az érték, a napenergia esetén az ingatlanon elhelyezett, de mozgatható ingóság, vagyis a cellák. Természetesen a bankok azért kezelik ezt a kockázatot, és a piacon már kialakultak olyan banki megoldások, amelyekkel a finanszírozók is komfortosan érzik magukat.

Ugyanakkor Kaderják Péter szerint is határozottan szükség van szerkezeti változásokra. Ezért a ma már túlfinanszírozottá vált kát rendszerét átveszi a megújuló támogatási rendszer (metár), amely a legjobb projekteket pályáztatja, és csak a hatékonyak kaphatnak támogatást. Vagyis az új rezsim hatékonyságnövelő, versenyalapú, nem fix rendszerű, hanem csak a legjobb projektek tudnak majd sikerrel pályázni.

2019-ben már ki is írják az első pályázatot, és a tervek szerint a kátban megspórolt állami támogatás is átcsoportosítható lesz a metárba. Vége lesz a fent említett trükközésnek, hiszen egy szabályozásnak nem lehet célja, hogy a spekulációt támogassa, ezért ezentúl az egy csatlakozással, szomszéd telkeken elkészülő projekteket nem lehet külön projekteknek hívni, azokat összevonja a támogatás rendszer.

A kát rendszere jól működött, de itt az idő a változtatásra – fogalmazott Simon Gábor, a DLA Piper ügyvédje, aki bemutatta, hogy a szabályozás változásával (például kitolódott az a végső dátum, ameddig a projekttulajdonosoknak meg kell valósítaniuk az erőműveket), miként módosult az előkészített, de még el nem kezdett projektek piaci ára is. Most egy kicsit megint drágábbak lettek a projektek, mert a fejlesztők már nem érzik a tarkójukon a jeges leheletet, laufot kaptak, hátradőlhetnek, van idejük a vevőkeresésre.

Így látja a piac

Ami pedig a piac nagyobb szereplőit illeti, ma még mindenki a kát feltételrendszer szerint fejleszt, így kérdés, hogy vajon a metár keretei között is lesz-e megfelelő érdeklődés?

Az Alteót vezető ifj. Chikán Attila szerint ha egy vállalatnak az a stratégiája, hogy megújuló energiaprojekteket fejlesszen, akkor majd alkalmazkodik a szabályozáshoz – az lesz a kérdés, hogy mi a magasabb, a hozam vagy a súlyozott, átlagos tőkeköltség. Azaz nem elég az állami feltételrendszert vagy a befektetők szándékait nézni, a beruházási döntés a bankok kínálta feltételektől is függ majd. Kiss Csaba (MVM) szerint a metár jobban előhozza majd a méretgazdaságosság előnyeit, a magasabb szaktudás, a méret segít majd a nagyoknak.

A legnagyobb (20 MW körüli) hazai projektek eddigi tapasztalatai szerint lehet megfelelő fővállalkozókat versenyeztetni, és a kicsit nagyobb, a 35-50 MW-os projektekre már a legnagyobb európai fővállalkozók is elzarándokolhatnak Magyarországra, vélte Lehőcz Balázs (MET).

Ugyanakkor azt is több szakember észleli, hogy a kisebb hazai projekteknél már gondot jelent a megfelelő magyar munkaerő hiánya. Hiszen lehet, hogy projektmenedzsereket nyugatról is lehet hívni, de azért az egyszerű melós nem fog átrándulni Spanyolországból paneleket mosni.

(Borítókép: Az Agro Boy Kft. és a Solaria Kft. által megépített egyik naperőműpark Nagykanizsa határában az átadás napján, 2018. augusztus 17-én. Fotó: Varga György / MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!