Audi-sztrájk: 23 éve nem volt itt ilyen egység

"Én 23 éve itt dolgozom, szinte a kezdetektől fogva szakszervezetis vagyok, és ennyi ideig kellett várnom rá, hogy ez megtörténjen. Régi álmom, hogy megvalósuljon ez az egység, amit az elmúlt napokban mutattak a munkavállalók"

- mondta Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke péntek délelőtt, az egyhetesre tervezett sztrájk második napján.

A győri Audi-gyárban csütörtök hajnal óta áll a munka. Amikor péntek délelőtt a gyárnál jártunk, első alkalommal tartottak közös gyűlést a járműgyári és motorgyári dolgozók: együtt nagyjából 5000-en lehettek. Bár a gyár területére nem mehettünk be, a kerítésen keresztül fel tudtunk tenni pár kérdést a sztrájkoló dolgozóknak.

Kártya, sakk, bizakodás

A munkások azért járnak be a gyár területére, mert sztrájkolni csak így lehet legálisan: a műszak elején felveszik a munkát, aztán viszont egész nap az ún. team szobákban vannak, és csak a gyűlésekre járnak ki.

A kérdésemre, hogy számítanak-e rá, hogy végig kell csinálniuk az egyhetes sztrájkot, az egyik dolgozó azt mondta, remélik hogy minél hamarabb meg tudnak egyezni, de fel vannak készülve hosszabb időre is.

Ahogy az a videón is látszik, az mindenesetre az eltökéltségüket mutatja, hogy látszólag gond nélkül bírták végigállni és skandálni a gyár udvarán a nagyjából fél óráig tartó gyűlést, miközben mi már nagyjából 10 perc után alig bírtunk megmaradni a fagyos szélben.

Az AHFSZ azért hirdette meg a csütörtök reggel hat óráig tartó sztrájkot a gyár egész területére, mert eredménytelennek nyilvánították a szeptember óta folyó bértárgyalásokat. A gyűlés után Németh Sándor elnökkel és Szimacsek Tibor elnökségi taggal beszélgettünk, akik szintén elmondták, hogy  

A sztrájkbizottságot január 14-én alapították meg, január 18-án a hét napos egyeztetési időszak alatt pedig kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a gyár egész területén, amelyen több mint négyezer munkavállaló vett részt. A legutóbbi, keddi egyeztetésen a tárgyaló delegáció átadta sztrájkkövetelését ismét a vállalatnak, ami érdemben nem változott az előzőkhöz képest.

Az érdekképviselet követelési tartalmazzák, hogy a bérmegállapodást egy évre rögzítsék, úgy, hogy:

• az alapbéremelést kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg,
• az alapbérbe a mozgóbér négy százalékát építsék be,
• kapjon minden munkavállaló egy hónapban egy teljes szabad hétvégét, a gyermekek és az életkor után járó szabadságokkal pedig a munkavállaló rendelkezhessen,
• a választható béren kívüli juttatás keretösszegét a jelenlegi 620 ezer forintról 787 ezer forintra növeljék,
• fejlesszék tovább a lojalitás bónuszt és vezessék be a jubileumi bónuszt.

Az Audinál papíron szeptember óta tartanak a bértárgyalások, de a valódi tárgyalás csak novemberben indult be, ugyanis a szakszervezet minden évben ekkor tart konferenciát, ahol a bizalmi testület többek között a bérkövetelésről is dönt.

"Az MTA közgazdászainak segítségével készített a szakszervezet egy vállalati termelékenységre, hozzáadott értékre, árbevételre és egyéb gazdaság mutatókra alapozott béremelési javaslatot, amit november elején be is mutattunk a munkaadónak" - mesélték a szakszervezeti vezetők, akik szerint ugyanakkor a tárgyalások során az Audi ezekkel a számításokkal nem is kötekedett, egyszerűen csak annyit mondtak, hogy a 18 százalékos emelés túl sok.

A szakszervezeti vezetők szerint ezért a tárgyalások három hónapja alatt nem tudott konstruktív vita kialakulni a felek között. "Mondtuk, hogy itt vannak a számok, cáfoljátok meg, de ellenérvek nem hangzottak el" - mondták, és azt is megemlítették, hogy az Audi akkor sem lett nyitottabb, ha csak egy pontra akarták leszűkíteni a tárgyalást. "Felvetettük, hogy legalább egy pontban egyezzünk meg, például a szociális elemek egyikéről, ami egy gesztus lehetett volna a munkaadó részéről a munkavállalók felé. Tudjuk, hogy a pótszabadságok feletti rendelkezés a munkáltatónak is kockázat, és ezt a szakszervezet is figyelembe vette volna, de ennek ellenére sem tudtak közeledni az álláspontok" - mondták.

All in

Az Audi a tárgyalások során azzal érvelt, hogy a szakszervezet által javasolt béremelés veszélyeztetné, hogy az üzemben jelenleg gyártott modellek mellé újabb modell érkezzen, és azt is elmondták, hogy egy ilyen mértékű béremelés szerintük veszélyeztetheti a gyár jövőbeli darabszámait is. A szakszervezet ugyanakkor meg van győződve róla, hogy magasabb bérek mellett is tudná hozni a gyár ugyanazokat a számokat, emellett azzal is érvelnek, hogy a béremelés csak a Audi Hungária Zrt. háromnapi árbevételét vinné el.

Azt is felhozták, hogy az Audi anyacége, a Volkswagen gyárai a régióban rendre magasabb béreket kínálnak, ráadásul nem csak nominális értelemben van elmaradás: a Volkswagen szlovák és lengyel, valamint a Volkswagen-csoporthoz tartozó Skoda gyáraiban az árbevételhez képest is magasabb a bérek aránya (4,7 és 6 százalék között, Győrben ez az arány 3,11 százalék), arról nem is beszélve, hogy az anyacégnél ez az arány csaknem 10 százalékos. Az audisok tehát nem nyugat-európai béreket követelnek, csak a régióhoz képest alacsonyabb bérszínvonalat kifogásolják, az elmaradást a témával foglalkozó közgazdasági kutatások is elismerik egyébként.

A győri Audi-gyárban összesen nagyjából 13 200 ember dolgozik, közülük kilencezren az Audi Hungária Független Szakszervezet tagjai, de jóval alacsonyabb taglétszámmal jelen van a gyárban a Vasas Szakszervezet is. A sztrájkban viszont nem csak a szakszervezeti tagok vehetnek részt, persze ebben az esetben

Ennek a kompenzálására hozott létre az AHFSZ sztrájksegélyt, amit azok a tagok igényelhetnek, akik legalább 24 órát sztrájkoltak már. Ezt részben a tagsági díjból tudják fedezni, ugyanakkor több más szakszervezettől is kaptak adományt, tegnap délutánig 6 millió forintot. Ebből 5 millió forintot egy szakszervezettől, a járműiparban is aktív Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetétől (ÉTMOSz) kaptak.

Az ÉTMOSz közleménye szerint az audis kollégákéhoz hasonló mértékű megmozdulásra a magyar szakszervezeti mozgalom évszázados történelmében nem nagyon, a rendszerváltás óta pedig biztosan nem volt példa, és attól tartanak, hogy ha az audisok elbuknak, akkor minden magyar munkavállaló sikeres sztrájkra való esélye csökken, ezért döntöttek a szolidaritási adomány mellett.

Ez már nem a SZOT-üdülő és május 1.

Az utóbbi három évben az Audi Hungária Független Szakszervezet tagsága megduplázódott, és 2017 januárjában, majd tavaly decemberben is figyelmeztető sztrájkot szerveztek, most pedig az elmúlt évek egyik legkomolyabb munkabeszüntetést hozták össze.

A szakszervezeti vezetők a kérdésünkre elmondták, hogy úgy látják, azért nőtt ekkorát a tagságuk, mert sokat foglalkoznak a tagjaikkal, a befolyó tagdíjból minden pénzt próbálnak a működésbe visszaforgatni, és a szociális események, például horgászverseny vagy majális mellett szociális segélyt is nyújtanak a tagjainak, ami a temetéstől, az esküvőn át a gyerekvállalásig tartó extra költségek fedezéséhez szükséges pénzt is jelentheti.

Én nyolcvanas születésű vagyok, szóval tudom, hogy ez a generáció a szakszervezet említésekor a szülők történetei alapján már csak a SZOT-üdülőre és május 1.-re asszociál, de azt hiszem, hogy itt az Audinál már az egyre fiatalodó állomány fejében is sikerült elültetni, hogy ennél többször van szó

- mondta Szimacsek Tibor, aki azt is elmesélte, hogy az új dolgozók betanításakor a három napos oktatás végén a szakszervezetnek is van 20 perce bemutatkozni, és az ilyen alkalmakkor mostanában 80-100 főből 60-70 általában be is szokott lépni a szakszervezetbe.

Amikor arról kérdeztem a szakszervezeti vezetőket, hogy a munkaerőhiány miatt mernek-e jobban sztrájkolni - azáltal, hogy a munkavállalók könnyebben találnak máshol munkahelyet -, azt mondták, a szakszervezet nem érdekelt a fluktuációban, de szerintük az Audinak is inkább a meglévő állomány megtartása áll érdekében. "Nekünk akkor van tagságunk, ha van munkavállaló. Ha a vállalat jó szociális hálót teremt, jól működik és vannak béremelések, akkor itt szívesen dolgoznak az emberek. Ezt mi a munkáltatóval együtt tudjuk elérni, ezért amikor lehet, a munkaadó felé is kommunikáljuk, hogy ha már ennyi pénzt áldoztak a helyi munkaerő képzésére, akkor az előbbieket is tartsák szem előtt" - mondta Németh Sándor.

(Borítókép: Huszti István / Index)