Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Egyszerűbben megoldhatnák, hogy minden családnak jó legyen

05
2019.02.14. 13:57
Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa szerint a kormány nagyon jól körülhatárolta azt a réteget, amelyet segíteni szeretne a most bejelentett családpolitikai intézkedéseivel, és nagyon figyelt arra, hogy ezek a hatások ne érintsék a szegényebb rétegeket. Az új intézkedések többségében azokat fogják segíteni, akik eddig is jobban boldogultak. A szakember szerint meglepő, hogy a kedvezményeket nem szűkítik le egy család jövedelmi és vagyoni helyzete alapján, és az is, hogy a miniszterelnök nem hangsúlyozta az apák szerepét.

Mi volt az első gondolata, amikor meghallotta a bejelentett családpolitikai intézkedéseket?

Szikra Dorottya

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont osztályvezető főmunkatársa, a European Social Policy Analysis Network (ESPAnet) társelnöke. Kutatási területe a jóléti rendszerek történeti összehasonlító vizsgálata. 

Meglepő volt, hogy évértékelőjében a miniszterelnök a szegénységről beszélt, ez a téma most lett először ilyen hangsúlyos, és nemcsak az évértékelőben, de a kormányzati kommunikációban is.

Orbán Viktor vasárnapi beszédében először nyitott egy mindenkihez szóló, biztató résszel, amelyben ilyen elemek voltak például: „Minden magyar ember élete számítson, minden magyar embernek legyen jövője.” Vagy: „Minden magyar gyereknek meg kell adni a lehetőséget, amelyet a szülei megkaptak.” Most már kilenc évet látunk egyben, és elmondható, hogy a kormány eddigi társadalompolitikája nem kedvezett a szegényeknek, a hajléktalanoknak vagy a munkanélkülieknek, hanem inkább a középrétegre és annak is a felső részére célzott. Még csak retorikában sem került elő eddig a szegénység felszámolása. Ehhez képest – ahogy mentünk előre a beszédben, és tért rá a miniszterelnök a családpolitikára –, úgy távolodott el ettől a kezdeti ponttól.

Ha a bejelentéseket szétszálazzuk, egyértelmű, hogy egy

nagyon részletes szabályozással, kicsit bonyolult eszközökkel igyekszik a kormány azt elérni, hogy lefelé ne menjen semmi ezekből a támogatásokból.

Körbelőtték azt a társadalmi réteget, amelynek akarják nyújtani ezeket a támogatásokat, és kizárni azokat, akik ettől lefelé vannak.

A beszédnek volt egy olyan pontja, amikor ellentmondva a kezdeti szegénységi retorikának, a miniszterelnök régi mintákat vett elő. Vállalta a szegénység elleni harcot, de mellé tette, hogy „nem lesznek se megértőek, se elnézők azokkal a családokkal szemben, akik a gyerekeikből és nem a gyerekeikért élnek”. Nagyon ellentmondásosnak tartom, hogy bizonyos családokról – akik a miniszterelnök megítélése szerint érdekből szülnek – elítélően beszélt, miközben bejelentett egy hétpontos csomagot, amellyel éppen több pénzt ad a családoknak, csak hogy vállaljanak több gyereket.

Az ön véleménye szerint ez volt az eredeti szándék is?

Ez egyértelműen szándék, igen. Ugyanis sokkal egyszerűbb család- vagy társadalompolitikai intézkedésekkel meg lehetne azt oldani, hogy valóban minden családnak jó legyen egy új változtatás. Mondok egy egyszerű példát: a gyes összege 2008 óta 28 500 forint, ennek a megemelése összesen 160 ezer embert érintene Magyarországon. Ez érezhető és komoly támogatás lenne minden 3 év alatti gyereket nevelő családnak.

De hasonló a családi pótlék esete is, amelynek összege szintén nem változott tíz éve. Pofonegyszerű megoldás lenne: megemeljük az összegét, semmi bonyolultság, új autó, lakáshitel, egyebek.

A most bejelentett csomagnak vagy pontjainak milyen előzményei vannak Magyarországon?

Leginkább a Kádár-korszakot tudom említeni, amely meghonosította az úgynevezett népesedéspolitikai csomagok intézményét. Az első ilyen nem is Kádár idejében volt, hanem még korábban, a Rákosi-érában, 1953-ban. Utána egy fontos csomag volt 1973-ban, amihez a mostani bejelentést leginkább hasonlítani tudnám. Akkor egy jelentős családipótlék-emelés mellett volt lakás- és autóvásárlási támogatás is. A háromgyermekes családok kiemelt támogatása közös elem a mai és az 1973-as csomagban.

Az 1973-as helyzet, ami kiváltotta azt a csomagot, mennyiben hasonlítható a maihoz?

A hatvanas években pánik alakult ki a pártelit körében, mert 1962-ben az egész fejlett világban Magyarországon volt a legalacsonyabb az egy nőre jutó gyermekszám. Ennek kapcsán született meg a gyes gondolata és bevezetése 1967-ben. Ennek az intézkedésnek csak rövid távú hatása volt, ezért vezették be az 1973-as csomagot, hogy komplexebben kezeljék a problémát. Az igazi nagy visszaesés a gyerekvállalásban a kilencvenes években volt, igaz, nemcsak Magyarországon, hanem egész Kelet-Európában.

Az érdekes mindenképp, hogy amitől Kádárék akkor pánikban voltak, annak a termékenységi rátának mi most örülnénk. Csak nemzetközi összehasonlításban nem mutatott jól, egyben a szocialista rendszer kudarcát mutatta.

Az feltűnő a mostani csomagban, hogy az eddigi háromgyermekes retorika néggyé változott.

Többféle intézkedést jelentettek be, de ebből csak egy vonatkozik kifejezetten a négygyerekesekre, mégpedig a négygyerekes nőknek szóló szja-mentesség. Azon kívül vannak intézkedések, amelyek az első, a második és a harmadik gyermek megszületését segítik.

Azt látni kell, hogy a négygyermekes anyák azért tipikusan nem bejelentett főállású munkaviszonyban dolgoznak. A három vagy annál több gyereket nevelő nők harmada van bejelentett munkaviszonyban, a négygyermekeseknél ez az arány nagyjából 25 százalék. Én úgy számolom, nagyjából 50 ezren nevelnek négy vagy több gyereket, ennek egynegyedére tippelem a főállásúak számát, azaz kb. 12-15 ezer főre. Rájuk vonatkozik az szja-mentesség életük végéig. Ami nekik nyilván segít, de ha eddig ők vették igénybe a családi kedvezményt, akkor az ő helyzetük már nem nagyon tud jobb lenni, csak abban az esetben, ha eddig a férjük vette igénybe ezt.

Van még egy pont, ahol a négy gyermeket kiemeli az intézkedéscsomag, mégpedig a jelzáloghitel eltörlésénél a negyedik gyermek után.

Ennek is van történelmi előzménye: az 1940-es ONCSA-program, akkor is gyerekszüléssel lehetett „visszafizetni” a lakáshitelt. Utána a háború miatt megszakadt a program, 1946-ban pedig teljesen meg is szüntették. Akkor is már eleve négy- vagy többgyerekes nagycsaládoknak nyújtották ezt a lehetőséget. Hogy ott megszületett-e a következő gyerek annak a hatására, hogy egy másfél szobás lakásban és nem egy barlangban vagy kunyhóban laktak a támogatás folytán, ezt nem tudjuk. A támogatott szegény családok lakhatási körülményein ez a konstrukció mindenképpen jelentősen javított.

Most persze más a helyzet, de az biztos, hogy a sokgyerekes családoknak már eddig is nagy segítség lett volna a jelzáloghitel rendezés, tehát ez üdvözlendő. De hogy ennek hatására fognak-e szülni a párok, abban nem vagyok biztos.

Meglepett ugyanakkor, hogy a kormányfő nem jelentett be intézkedést a főállású anyasággal kapcsolatban, holott ezt a nemzeti konzultáció is tartalmazta, és nagy nyilvánosságot kaptak az ezzel kapcsolatos javaslatok az utóbbi időben.

A főállású anyaságot (a gyermeknevelési támogatást, azaz a gyetet) választók így a korábbiaknak megfelelően csupán 28 500 forintot kapnak minden hónapban (2008 óta ugyanennyit), a legkisebb gyerekük 8. évéig.

Azaz nemcsak hogy jól körülhatárolt, de igen szűk is ez a réteg, amely jól jár a mostani bejelentés után.

Végignézve a pontokat, azt láthatjuk, hogy mindegyik egy lehatárolt csoportra vonatkozik. A fiatal házasoknál a 10 milliós kölcsön 40 év alatti nőknél egyből szűkíti a kört, mert hitelképeseknek kell lenniük, stabil, tartós munkaviszonnyal. Tehát fiatal is legyen, hitelképes is legyen, vissza tudja fizetni a hitelt, és közben legyen egy olyan párkapcsolata, amelyben örömmel vállal gyermeket.

Évente nagyjából 40 ezer nő köt házasságot, a többsége 40 év alatt, mondjuk ez egy 35 ezres réteg. Ebből kell elképzelnünk, hogy hány főnek van stabil munkaviszonya. Ha nagyon pozitív vagyok, 30 ezer ilyen nő lehet. Ugyanakkor a gyerekeknek a fele nem házasságba születik, ők ebből kiesnek.

A csok kibővítése használt lakásra, egyben a csok megemelése, az egyik legkomolyabb változtatás. Mennyi ebből a nettó nyereség, hiszen a csok bevezetése egyszer már felhajtotta az ingatlanárakat? Ennek az intézkedésnek egy része csak korrigálja a csok bevezetése utáni ingatlanárak emelkedését.

Igen, ez valóban így van. Komoly, az árakat felhajtó ereje volt a csoknak, és lehet, hogy korrekcióra szorult. De hozzáteszem, hogy itt a meglévő gyerekekről van szó. Nagyon nehéz felmérni, hogy a csok hatására több gyerek születik-e. Idén 228 milliárdot terveztek be a csokra, kétséges, hogy a gyerekvállalás szempontjából ez hatékony döntés-e.

Ugyanakkor a használt lakásra való kiterjesztés sokaknak segíthet, miközben lényegesen megemelték a hitel összegét, már a kétgyermekeseknél is. Már ők is 10 millió forintot kaphatnak, 2,6 millió vissza nem térítendő támogatással, ez a három vagy többgyerekeseknél 10 millió forint, a felvehető csokhitel pedig 15 millió forint.

Egy ilyen komplex népesedési csomagnál, amely ennyire sok elemet tartalmaz, nagyon nehéz a gyerekvállalási hatások pontos mérése. És akkor még nem beszéltünk az olyan külső hatásokról, mint a gazdasági helyzet vagy az elvándorlás.

A felmérések szerint mi a legfőbb akadálya a nők gyermekvállalásának? Válaszol erre az a program?

Ez a demográfusok szakterülete, de annyit el tudok mondani, hogy a magyarok nagy átlagban – hasonlóan más kelet-európaiakhoz – átlagosan két gyerekben gondolkoznak.

A lakásvásárlás támogatása a konkrét célcsoport mellett egy iparágat is (építőipar) felpörgetett, ez várható az autóvásárlás támogatása miatt is?

Valószínűtlennek tartom, hogy amiatt nem vállalnák be a negyedik gyermeket a családok, mert nem férne be az autóba, ahogy azt Novák Katalin az intézkedések részletezésekor mondta. Ugyanakkor, ha nemcsak új, hanem használt gépkocsira is igénybe lehetne venni a támogatást, az sokkal többeket tudna érinteni. Nyilvánvaló, hogy egy 7 fős autó esetében a 2,5 millió forintos támogatás az ár harmadát-negyedét fedezi. Tehát ez az intézkedés azokat célozza, akiknek van annyi pénzük, hogy egy új autó vásárlása esetén 4-5 millió forinttal kipótolják az állami támogatást. Az valószínű, hogy nő az újgépkocsi-eladások száma Magyarországon az intézkedés hatására, amivel a helyi kereskedők jól járnak, miközben nem zárhatjuk ki az árakat felhajtó hatást sem.

Azt tartom különlegesnek a magyar családpolitikában, amellett, hogy középre és annál feljebb céloz, hogy nincsenek az ellátások plafonírozva. Nemigen látok olyat a fejlett világban, hogy ne legyen felső határa ezeknek az ellátásoknak. Mondom a lengyel példát: a csokhoz hasonló lakásvásárlási támogatás létezik, de egy bizonyos kereset felett erre már nem jogosultak a családok. Magyarországon viszont a leggazdagabbak is igénybe vehetik ezeket, és nem vizsgálják, hogy van-e már korábbi lakásuk, autójuk. Magyarán egy olyan gazdag család, amelynek akár már két hétszemélyes autója is van, megkaphatja a 2,5 millió forintos támogatást, hasonlóan a csokhoz, ahol lehet több ingatlan is a család birtokában, a több tízmilliós támogatást megkapja. Úgy gondolom, hogy ez a fajta ellátás, amellett, hogy kétséges a fertilitásra való hatása, elképesztő pazarlást eredményez mindannyiunk, az adófizetők pénzéből.

Összegezve, óriási összegeket költünk olyan rétegek támogatására, akiknek futja saját erejükből is.

Célzás és méltányosság tekintetében ez megkérdőjelezhető, miközben igen egyszerű, adminisztratív eszközökkel ki lehetne szűrni azokat, akiknek nincs többmilliós állami támogatásra szükségük, és meg lehetne találni a célzott eszközöket azok számára, akik hiányt szenvednek.

A bölcsőde és a nagyszülők bevonása szinte biztos, hogy segít, ha nem is a gyermekvállalásban, de a munka és a család összehangolásában. Ugyanakkor a szakemberek szerint ehhez a gyerekeket ellátó rendszert is fejleszteni kell, mert az már most nehezen bír el a jelenlegi gyereklétszámmal, kevés a munkaerő és nehezek a megélhetési körülményeik a benne dolgozóknak. Érvényes lehet erre az a mondás, hogy mire a mostani hatásokra megszülető gyerekek abba a korba érnek, hogy intézménybe menjenek, a rendszer is feláll melléjük?

Pénz van, ahogy látjuk, ez nem volna tehát lehetetlen. A bölcsődei dolgozók szakszervezete ki is számolta, hogy pontosan milyen intézkedésekre volna szükség a béremelés és a munkakörülmények tekintetében. Fontos látni, hogy nem elég az épületeket felhúzni, a bölcsőde nem egyenlő a négy betonfallal: a minőségi gyerekellátásnak nagyon sok egyéb kritériuma van, beleértve a gyógypedagógusok, fejlesztő szakemberek és szociális munkások méltó munkakörülményeit és megfelelő fizetését. Ha a bölcsődei fejlesztés a beígért mennyiségben és a megfelelő minőségben megvalósulna, akkor a kisgyerekellátás terén úttörő lenne Magyarország a régióban. A kisgyerekek 17 százaléka bölcsődés Magyarországon, ami a 2010-es 10 százalékhoz képest jelentős előrelépés, és jelentősen meghaladja a szomszédos országok adatait. Ugyanakkor már a nagyvárosokban is hiány van bölcsődei dolgozókból. Mi lesz akkor, ha megvalósul az az elismerésre méltó cél, hogy a zsákfalvakban is legyenek bölcsődék?

Nehéz elképzelni, hogy lesz rájuk elég gyermekgondozó, nevelő szakember. Hasonló problémával szembesülünk itt, mint a háziorvosok, gyerekorvosok esetében. Magyarország településeinek növekvő részében nincs olyan szakember, aki az alapvető szociális és egészségügyi szolgáltatást a megfelelő színvonalon el tudná látni.

Sokan mondják, hogy a magyar kormány otthon akarja tartani a nőket. Valóban vannak ilyen kijelentések, ugyanakkor a szakpolitika szintjén véleményem szerint nem ez érvényesül. Ha a gyed extrára vagy a bölcsődefejlesztésre gondolunk, sajátos módon a Fidesz-kormány jelentőset lépett előre a konzervatív családkép ellenére, ami a szocialista-liberális kormányokra kevésbé volt jellemző.

A nagyszülői gyednek a nagyszülői gyes és a gyed extra az előzménye. Ugyanakkor szintén szűk a réteg, amelyik kihasználhatja. Mi értelme van annak, hogy a nagyszülő menjen gyedre, ha az anya és az apa is dolgozhat gyes és gyed mellett?

A gyest már eddig is igénybe vehették a nagyszülők, az új elem a gyed, ami ugyanakkor csak a gyerek 2 éves koráig jár. Tehát fél és 2 éves kora között a nagyszülő is gondoskodhat az unokájáról otthon, korábbi fizetése arányában. Azok a családok járhatnak ezzel jól, ahol a szülőknek nem volt a gyedre jogosító korábbi munkaviszonyuk, míg a nagyszülőnek igen, így ő többet kaphat, mint a szülők kapnának az alacsony mértékű gyessel. Minden más esetben a gyed extránál nagyvonalúbb konstrukciót nem lehet elképzelni, hiszen ott a korábbi fizetés arányában kapják a gyedet a szülők, miközben teljes állásban dolgozhatnak, és akár bölcsődébe adhatják a gyereküket.

Hacsak nem magasabb a nagyszülő fizetése.

Igen, de itt figyelembe kell venni a Nők 40 programot, amelynek révén a nők 40 év munkaviszony után megkaphatják a teljes nyugdíjukat, ami a korábbi fizetésük 80 százaléka – míg a gyed 70 százalékos, plafonírozott összege ennél alacsonyabb. Tehát úgy gondolom, a Nők 40 kedvezőbb lehet, mint a gyed. Ugyanakkor ez élethelyzettől, korábbi munkaviszonytól és keresettől függ, egyéni mérlegelés kérdése.

Más európai országéhoz hasonlítanak ezek a lépések? De ami ennél is fontosabb: hatásosak?

Ennyire szétszedett, nagyon körülhatárolt rétegekre célzó és sok részletet rejtő csomagról máshol nem tudok. Lengyelországban például pár éve volt egy kevesebb ellátási formát tartalmazó, egyszerűbb, ugyanakkor nagyon jelentős csomag, amelynek első eleme a drasztikusan megemelt családi pótlék: 35 ezer forintot kap egy gyerek után a szülő (ami nem hitel, készpénz tehát), a második gyerektől. Első gyereknél csak a rászorultak kapják.

Három gyereknél már a lengyel minimálbérnek megfelelő összeghez jutnak, mindenféle megkötés nélkül, alanyi jogon.

Ennek a szegénységre gyakorolt hatása nagyon jelentős, a gyerekszegénység gyakorlatilag el fog tűnni Lengyelországban. Összehasonlításképpen: a 16 év alatti gyerekek esetében 10 százalék körüli értékre lement a szegénység, míg a magyar 30 százalék. Látszik egy pici növekedés a szülési kedvben is, ugyanakkor igaz, hogy a lengyelek a magyarokénál is rosszabb helyzetből próbálnak épp kievickélni.

Ha az a kérdés, hogy mivel lehet a szülési kedvet növelni, általában elmondható a nemzetközi összehasonlítások alapján, hogy a magas szintű szolgáltatások és a nők munkavállalása fontos befolyásoló tényező, és ezt a kormány is felismerni látszik. Ugyanakkor van egy harmadik elem, amit itthon nem látunk, és ez az apák gondoskodó szerepe. Az, hogy ne csak az anyákra háruljanak az otthoni teendők. Ne feledjük, hogy a középkorú generációra hárul a gyerekek ellátásán túl a többi gondoskodó munka is, beleértve a háztartás ellátását és az idős vagy fogyatékos családtagok gondozását is. Ebben nem látok elmozdulást: sem a férfiak, sem az állam nem kíván ebben részt vállalni.

Beszédében Orbán Viktor csak a nőkről, az asszonyokról beszélt, mintha a gyerekvállalás, a család kérdésében az apák, a férfiak nem lennének jelen.

Arról, hogy a jelenlegi intézkedéseknek milyen előzményei voltak Orbán Viktor és a Fidesz politikájában, itt írtunk részletesen. Itt pedig azt számoltuk ki, mennyi pénzt kaphat egy nő, aki a létező összes támogatást kihasználja.