Egy megye, ahol sok a vad, de egyre kevesebb az ember

Untitled-1
2019.03.12. 13:47
Zala megye településeinek 62 százaléka 500 fő alatti, itt található az ország legkisebb falva. Népessége az országos tendenciákkal párhuzamosan csökken, de az átlagnál jobban jellemzi az elöregedés. Az üzleti életet a nagyvállalatok helyett a közepes cégek uralják és a munkaerőhiány itt is hatalmas gondokat okoz. Viszont az ország harmadik legerdősebb megyéjéről beszélünk.

A zalai dombok, rengeteg erdő, vadászat, két város vetélkedése, millió aprófalu és Hévíz. Talán ezek Zala megye legismertebb hívószavai. (Bár sokszor még ennyit sem tudnak az emberek Zaláról.) Megnéztük a Mi Vidékünk projekt keretében, több fontos szempont alapján, a statisztikai mit mond Zala megyéről. 

Bővülő gazdasági aktivitás és javuló munkanélküliségi arány jellemzi a megyét, ugyanakkor sajátos helyzetben van, mert a legfejlettebb nyugati régióhoz tartozik, de Győr-Moson-Sopron erősebb nála. Így gyakran nem látszik ki az árnyékából, és a külföldi befektetések is gyakran elkerülik. 

A nagyvállalatok hiánya a gazdaság szerkezetében is megmutatkozik, inkább a kis- és közepes vállalkozások dominálnak. A megyében gondot okoz Ausztria elszívóereje, főleg a munkaerő tekintetében, azon belül is elsősorban a vendéglátás és az építőipar területén. Sok a fizikai munkát igénylő munka a megyében, a munkaerőhiány itt is gond, legégetőbben – az országos helyzethez hasonlóan – a szolgáltatóipar szenved attól, hogy nincs elég munkaerő.

A megyén belül nemrég külön hangsúlyt kapott a Nagykanizsa és a nyugati határszél közötti, 83 települést magában foglaló régió. Az egykor az olajipar miatt fellendült területnek – miután az olajforrások kiapadtak – új keretrendszerre volt szüksége, hogy ismét fejlődésnek induljon, erre született meg a Mura folyó nyomán a Murafölde elnevezés.

Így ez a régió jobban kommunikálható, elsősorban turisztikai szempontból számít, hogy külön térségként kezelik. Célzottan a turizmust, azon belül is a kerékpárost turizmust fejlesztik itt, valamint a mezőgazdaságot. Murafölde régről datálható olaszországi kapcsolatai miatt ezeken a településeken gyakran termesztenek – még magánházaknál is – kivit, datolyaszilvát vagy fügét, és a gyümölcsökre egyre komolyabb iparág is épül. Ahogy más, nehezen termeszthető gyümölcsök is jól érzik itt magukat, mint például a bogyós gyümölcsök. (Az egyik legnagyobb magyarországi áfonyatermesztőről már írtunk is.)

Megnéztük azt is, hogy áll Zala megye – néhány fontos szempont alapján – a megyék között. (Az egeret a pontokra húzva jönnek elő az információk.)

CartoDb térkép embed

Hol van Zala?

Zala megye az ország délnyugati részén terül el, északon Vas, északkeleten Veszprém, délkeleten Somogy megye a szomszédja. A Balaton a Keszthelyi-öböl révén nyúlik be a területére. Szlovéniával 54 kilométer, Horvátországgal 44 kilométer hosszan határos, utóbbitól a Mura folyó választja el. A megye székhelye Zalaegerszeg, Zala Magyarország hatodik legkisebb megyéje. Zala dombjairól is híres, nagyrészt észak–déli lefutású dombok tarkítják. A domboldalakon szőlőt, a fennsíkokon gyümölcsöt termesztenek, Zalában van Európa legnagyobb összefüggő körtése. Tagolt felszíne miatt a megye egyharmada erdő, az erdősültség mértéke Nógrád és Veszprém megye után itt a legmagasabb.

A megyében 27 ezer hektár élvez országos védettséget, ebben benne van az Őrségi és Balaton-felvidéki Nemzeti Park egy része, a Mura-menti Tájvédelmi körzet, a keszthelyi kastélypark, a Hévízi-tó és a zalakomári madárrezervátum. A zalai turizmus vázát Hévíz adja, a megye négy településén van gyógyfürdő, további négyen pedig termálfürdő. A megye településhálózatát 10 város és 248 község alkotja, két megyei jogú városa is van: a megyeközpont Zalaegerszeg és Nagykanizsa.

Aprófalvak az ország és Zala

települései között

egyéb települések

aprófalvak

Aprófalvak az ország és Zala

települései között

egyéb települések

aprófalvak

Aprófalvak az ország és Zala

települései között

egyéb települések

aprófalvak

Grafika: Szémann Tamás / index

A települések 62 százaléka 500 fő alatti, mindössze öt városban élnek ötezernél többen. Az erősen szabdalt felszín miatt alakultak ki a dombhátakon a laza beépítésű, úgynevezett szeges települések, elsősorban Göcsej környékén. A helységek átlagos népessége harmada az országosnak, nagyjából ezer fő.

Zalában van Magyarország legkisebb falva, Iborfián mindössze nyolcan élnek.

Az elnéptelenedés különösen a 200 fő alatti településeket veszélyezteti, ebben Zala abszolút élen jár, településeinek 28 százaléka tartozik ebben a kategóriába.

Elöregedés, elvándorlás

Zala megyében 270 ezer fő él, ezzel a negyedik legkisebb lélekszámú megye az országban. És a hatodik legritkábban lakott terület, egy négyzetkilométeren átlagosan 74-en élnek. Az országos tendencia itt is érvényesül, a népesség csökken, és emellett rohamosan öregszik. Országos viszonylatban Zalában az egyik legmagasabb a 65 vagy annál idősebbek aránya.

A természetes fogyás az egyik legrosszabb az országban,

és emellett 2005 óta több az elvándorló, mint az odavándorló. Az elvándorlás leginkább a 30-40 éves korosztályt érinti.

Egy fejlettebb megye árnyékában

Miközben a megyében a foglalkoztatottság jobb a hazai átlagnál, egyrészt kicsit elmarad a saját régiójától, másrészt a bérek és számos más gazdasági mutató kevésbé impozáns, mint az országos adatok.

A tipikus lakóingatlan Zalában alig különbözik az országos átlagtól: jellemzően 3 szobás, két fő lakja, 100 négyzetméter feletti, és saját tulajdonban van.

Kevés nagyvállalat, sok közepes

A 2017-es árbevételi adatok szerinti 100 legnagyobb zalai cég közül 45 a zalaegerszegi, 26 a nagykanizsai kistérség valamelyik településén érdekelt. A további kistérségek csak néhány top 100-as céget adtak a megyének. A kft., utána pedig a részvénytársaság a leggyakoribb cégforma. Nemzetgazdasági ágak szerint a top 100 cég közül a legtöbb a feldolgozóiparban működik, 43 ilyen vállalkozás termelte meg a top 100 cég összárbevételének a 40 százalékát.

Amiben mindenképp fejlődnie kell a megyének, az a k+f-tevékenység, ebben az országos és a nyugat-dunántúli átlagtól is jócskán elmarad. Ebben nagy előrelépés lehet az az önvezető tesztpálya lesz, amelyet a tervek szerint idén adnak át Zalaegerszegen, emiatt vezette be a Telekom elsőként itt az 5G-szolgáltatását.

A vállalkozások mérete szerint a top 100-as cégek fele középvállalkozás, egyharmad a nagyvállalat és 14,5 százalék a kisvállalkozás, mikrovállalkozásból 6 került be a legjobb 100-ba. A 2016-os rangsorhoz képest 8 új tag van a listán, a bekerüléshez nettó 1,5 milliárd forint árbevétel kellett. A tavalyi listából maradó 92 vállalatból 6 tartotta a helyét, 41 viszont előrelépett: a legtöbb helyezést, 53-at előrelépő cég (Szabau Invest) ingatlanügyletekkel foglalkozik. 

A top 100 zalai cég együttes árbevétele 2017-ben nettó 483 milliárd forint volt, 10 százalékkal több, mint 2016-ban. Összesen 20 ezer főt foglalkoztatnak. Az árbevétel szerinti legnagyobb cég a fuvarozással foglalkozó Gartner Kft., de a legtöbb embert a megyében a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó WHC Kft. foglalkoztatja.

Önnek is van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!
Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.