Csökkentek a külföldi beruházások Európában, a képzett munkaerőt keresi a tőke

Hét éve nem érkezett ilyen kevés működőtőke az európai országokba, de Közép-Európa ennek ellenére sem áll rosszul. Az EY (korábban Ernst&Young) egy reprezentatív felmérés során világszerte 500 cégvezetőt kérdezett meg arról, hogy a közvetlen működőtőke beruházások (FDI) helyszínének kiválasztásakor mik a legfontosabb szempontok, illetve kockázatok.

A nemzetközi befektetéseknek egyébként három csoportját szokás megkülönböztetni:

• Az első a nemzetközi hitelezés.
• A másodikba a portfólióbefektetések tartoznak: tőzsdei részvények, kötvények, befektetési jegyek, egyéb értékpapírok. Ez esetben a befektetés passzív, „a pénz dolgozik”.
• A harmadik pedig a működőtőke-befektetéseké (FDI: foreign direct investment), ahol a külföldi befektető aktívan jelenik meg, akár úgy, hogy egy helyi vállalatban jelentős, a cég irányításába beleszólást engedő részesedést szerez; illetve Magyarországon jellemzően inkább úgy, hogy leányvállalatot hoz létre. Ez esetben nem közvetlenül a pénz dolgozik, hanem a pénz létrehoz például egy gyárat, ami termel, értékesít, és ezáltal jövedelmet ér el.

Az FDI egyébként rendkívül fontos mozgatórugója a gazdasági növekedésnek, vagyis - áttételesen - arra is igen nagy hatással van, hogy az egyes országokban javul-e az életszínvonal.

Gyengülő növekedés

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy 

A gazdasági bizonytalanságok és negatív tendenciák közé tartozik például az, hogy 

1. Világszerte romlanak a növekedési kilátások: az EU gazdasági bővülése például a 2017-es 2,4-ről 1,8-ra csökkent tavaly. Ráadásul Kína az elmúlt harminc év leggyengébb növekedését produkálta, 6,6 százalékkal nőtt az ázsiai ország GDP-je 2018-ban. Emellett Japán gazdasága is csak 0,7-tel nőtt, az egy évvel korábbi 1,9 százalék után.
2. Erősödik a protekcionizmus: az Egyesült Államok és Kína gyakorlatilag vámháborúban áll egymással, de az USA más államokkal szemben is védővámok bevezetésének belengetésével próbál a saját érdekeinek érvényesítésére jobb alkupozíciót kiharcolni.

Több vállalatvezető szerint egyébként az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktussal jól is járhat az EU, hiszen a megnövekedett vámok miatt a két ország közötti kereskedelmi forgalom egy részét helyettesíthetik európai cégek is.

A jelentés összeállítói az Európába érkező FDI tavalyi csökkenéséért az Egyesült Államok adóreformját is felelőssé teszik, emiatt ugyanis az amerikai cégek külföldi érdekeltségeiknél keletkezett nyereségükből egy jelentős részt visszautalhattak az USA-ba, ahol kedvezőbbé váltak az adózás feltételei, az Amerikába visszaáramló pénz miatt viszont kevesebb tőkét fektethettek be Európában. Ennek ellenére még mindig az Egyesült Államok a legjelentősebb befektető Európában, 2018-ban az FDI projektek 22 százaléka onnan származott. Az elmúlt időszakban átlagosan 8 százalékkal nőtt évente az amerikai beruházások száma Európában, tavaly viszont már csak 3 százalék volt a bővülés, ehhez pedig Trump adóreformja is hozzájárulhatott.

Egyébként Európa továbbra is kifejezetten népszerű a befektetők körében, sokan a legjobb befektetési helynek gondolják a világon, csak éppen világszerte kevesebb beruházás indul, az Európába érkező befektetések száma például hétéves mélyponton van. 2018 trendfordulót hozott, hat év után először csökkent a tőkebefektetések darabszáma, 6356 beruházás érkezett a kontinens országaiba, ami 4 százalékos csökkenés 2017-hez képest. 

Bár az elmúlt hét évben tavaly érkezett a legkevesebb beruházás az európai országokba, még mindig magasnak tekinthető az elinduló projektek száma, és bár nagy csökkenést mutatott az Egyesült Királyságban és Németországban elinduló, külföldi finanszírozású projektek száma, a kontinensen így is ebbe a két országba jött a külföldi beruházások harmada.

Idén a befektetők 27 százaléka tervezi, hogy új vállalkozást alapít, vagy bővíti a meglévőt, egy évvel korábban még 35 százalékuk számolt ezzel. A 27 százalékos arány egyébként szintén hétéves mélypont.

A politikai bizonytalanság a legriasztóbb

Az EY felmérése szerint a következő három évben a politikai bizonytalanság jelenti majd a legnagyobb kockázatot Európa tőkevonzó képességére. Leginkább a brexit körüli hercehurca bizonytalanítja el a beruházókat, de a kontinens általános politikai instabilitása, a populizmus és a protekcionizmus térnyerése, valamint a globális politikai bizonytalanság is kockázatot jelent a beruházók számára.

Pozitívum, hogy a digitális technológiába áramló befektetések száma megduplázódott 2013 óta. A szektorban tevékenykedő európai vállalatok legnagyobb befektetője továbbra is az Egyesült Államok. Szintén jó hír, hogy az elmúlt öt évben megduplázódott a kutatás-fejlesztés (k+f) projektek száma a kontinensen.

ezekben az országokban legalább 20 százalékkal emelkedett a külföldi tőkebefektetések száma. A legnagyobb gazdaságok közül Franciaországban 1 százalékkal nőtt, az Egyesült Királyságban és Németországban viszont 13 százalékkal csökkent a külföldi beruházások száma.

A brexittől reszketnek a befektetők

A külföldi befektetést tervezők számára tavaly még csak a negyedik legjelentősebb kockázatnak számított a brexit, idén azonban már az első számú veszélyként jelölték meg. A bizonytalanság hatása szembetűnő:

Emellett a sales és marketing projektek (a szigetországba hagyományosan ebbe a szektorba érkezik a legtöbb FDI) száma is csökkent 4 százalékkal. A k+f befektetések pedig 17 százalékos esést mutattak. Viszont 7 százalékkal több logisztikai beruházás indult. Egyébként az Egyesült Királyság exportjának 44 százaléka megy az EU-ba, tehát megállapodás nélküli kilépéssel egyértelműen a britek járhatnak rosszabbul.

A brexit nagy nyertese pedig Írország lehet. A szigetországba sok olyan befektetés áramlott, amivel a beruházók az Egyesült Királyságban lévő vállalkozásaikat váltják ki. Főként ennek köszönhető, hogy

Többnyire a nagyobb hozzáadott tudásértékű szektorokba áramlott a tőke, leginkább a digitális szektorban, illetve a pénzügyi és üzleti szolgáltatások terén nőtt a beruházások száma. Sok befektető számára Írország az Egyesült Királyság alternatívájának számít, de a 12,5 százalékos társasági adó is rendkívül versenyképessé teszi az országot.

Nagy növekedés Magyarországon

Az EY Hungary vezérigazgatójától megtudtuk, hogy Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések száma az utóbbi években 100 fölött volt (2016: 107, 2017: 116, 2018: 101 projekt), ami a gazdaság nemzetközi versenyképességének időtálló erősségét tükrözi.

Rencz Botond elmondta azt is, hogy az EY felmérése a befektetési döntések számát vizsgálja, ami jellegénél fogva változékony mutató, a kisebb gazdaságok esetében ráadásul ez még inkább szembetűnő - és idetartoznak a közép-kelet-európai térség országai. Hiába csökkent tehát 2018-ban egy év leforgása alatt 116-ról 101-re a lezárt projektek száma hazánkban, ez semmiképp sem jelentős változás. Ezt támasztja alá a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tájékoztatása is, miszerint

- mondta Rencz Botond. A projektek száma képet ad a befektetők döntési preferenciáiról, a beruházások értékével együtt vizsgálva pedig kitűnik, hogy 

Azt egyébként érdemes hozzátenni, hogy hozzánk sajnos többnyire olyan működőtőke jön, ami kis hozzáadott tudásértékkel működő gyárakat, összeszerelő-üzemeket hoz létre. Ráadásul ezeknek a projekteknek a megvalósulását a kormány gyakran - az adófizetők pénzéből - nagyon magas összegekkel támogatja. 

A kormány narratívája szerint amúgy jó úton járunk, és már nagyobb hozzáadott tudásértékű projekteket is szívesen hoznak Magyarországra a befektetők, azonban ennek egyelőre sajnos túl sok kézzelfogható jele nincs. A befektetők nem győzik hangsúlyozni a munkaerő képzettségének és továbbképezhetőségének fontosságát, azonban a hazai oktatási rendszer hiányosságait még a kormányhoz közeli döntéshozók is gyakran elismerik, szinte minden hozzáértő ember mélyreható változásokat sürget.

A képzett munkaerő mindenek előtt

Az EY kimutatásából kiderül, hogy a befektetők, amikor helyet keresnek a pénzüknek, akkor a legfontosabb szempont számukra az, hogy az adott országban, régióban mennyire érhető el a megfelelően képzett munkaerő. A felmérésben résztvevő európai cégvezetők háromnegyede ugyanis azt mondta, hogy a képzettségbeli hiányosságok a termelékenység és a profitabilitás rovására mennek, kétharmaduk szerint pedig a képzetlen munkaerő a növekedésre is negatív hatással van.

Manapság a legkeresettebb képzettségek a kiberbiztonsághoz, a mesterséges intelligenciához (AI), a robotikához, a big datához és az analitikához kapcsolódnak.

Franciaország például valószínűleg a munkavállalók képzettségének köszönheti, hogy az egész kontinensen oda irányult a legtöbb kutatás-fejlesztési beruházás (szám szerint 144), emellett még 339 gyáripari beruházás is létesült tavaly az országban, ez mindkét kategóriában a legmagasabb szám Európában. A franciaországi K+F szektor sikeréhez persze Macron elnök intézkedései is hozzájárulhattak, a francia elnök olyan szabályozói környezet létrehozását próbálja elősegíteni, ami kedvez például a startupoknak. (2017-ben egyenesen úgy fogalmazott Twitterén, hogy szeretné startupnemzetté tenni Franciaországot.)

Rugalmasabb munkafeltételekre lesz szükség

Arról is megkérdezték a cégeket, hogy az Európai Uniónak mit kéne tennie annak érdekében, hogy megőrizze versenyképességét és a növekedési potenciálját. A válaszadók szerint szükség lenne

• infrastrukturális fejlesztésekre,
• oktatási reformokra,
• a közszolgáltatások digitalizálására,
• a kibervédelem és az adatvédelem fokozására,
• valamint az adó- és pénzügyi támogató rendszer fejlesztésére, hogy könnyebben lehessen vállalkozni.

A vállalatvezetők szerint az EU-nak cselekednie kell, hogy ne veszítsen el több tagállamot, és a gazdaságirányításban is változásokra van szükség, hogy fenntartható legyen a gazdasági növekedés. Azt is mondták, hogy erősíteni kell az EU nemzetközi fellépését is. Emellett az euróövezet gazdasági együttműködésének erősítésére is szükség van, és természetesen a migrációs politikát is újra kell formálni, valamint gátat kell szabni a növekvő egyenlőtlenségnek és kirekesztésnek.

A Skoda egyik HR vezetője szerint például kulcsfontosságú az oktatás megújítása, szerinte már az oktatás korai fázisában nagy hangsúlyt kell fektetni a technológiai és IT-kompetenciák fejlesztésére. Bohdan Wojnar emellett fontosnak tartja azt is, hogy a munkavállalók új generációjának a korábbiaktól eltérő igényeik vannak a munkaerőpiacon, ezt pedig nem hagyhatják figyelmen kívül a cégek.

A cégvezető szerint ugyanis 

Szerinte a cégek részéről nem elég csak megengedni ezt a dolgozóik számára, hanem ki kell alakítaniuk például a távmunka technológiai feltételeit. A robotizációnak pedig azt az előnyét kell kihasználni, hogy az automatizálás révén felszabaduló munkaerőnek több ideje és energiája van kreatívabb dolgokkal foglalkozni.

(Borítókép: A német Schaeffler csoporthoz tartozó FAG új gyártócsarnoka Debrecenben 2019. január 16-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)