Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Mi a teendőnk, ha a britek október végén kiesnek az EU-ból?

000 1KT0EI
2019.10.16. 17:28 Módosítva: 2019.10.16. 17:30

Október 31-e az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének aktuális dátuma; elképzelhető, hogy addigra mégiscsak kicsikarnak majd egy a brit parlament számára is elfogadható megállapodást (ennek esélye a napokban megnövekedett), de könnyen lehet, hogy Boris Johnsonnak a brexit újabb halasztását kell majd kérnie az EU-tól, ahogy arra az alsóház kötelezte. 

Ha az megtörténik, kikerül a brit fél irányítása alól a saját sorsa, a halasztást ugyanis az összes EU-tagállam vezetőjének egyhangúlag jóvá kell hagynia, tehát ha valaki vétózik (sajtóhírek szerint köttethettek erre vonatkozó háttéralkuk, akár Orbán Viktorral), akkor az Egyesült Királyság október végével megállapodás nélkül kizuhan az Európai Unióból, egészen szürreális jogi anomáliákat és gazdasági káoszt elszabadítva mindkét oldalon.

Mivel a hó végéig már csak két hét van, a részben angliai központú Taylor Wessing ügyvédi iroda beszélgetést szervezett, amelyen részletesen kibontották, mi várható az angliai magyar illetve magyarországi brit munkavállalók, cégek, pénzintézetek, importőrök és magánszemélyek számára, ha úgy alakul, hogy végül mégis megvalósul a többség által elkerülni kívánt hard brexit. 

Mi lesz a kinti magyarokkal?

A legtöbbeket érintő kérdés nyilván a munkavállalásé és a szabad mozgásé, becslések szerint közel 100 ezer magyar él és dolgozik az Egyesült Királyságban, itt pedig 3 ezer körüli brit expat lakik. Számukra életbevágó, hogyan alakul a jogi helyzetük egy megállapodás nélküli brexit esetén. 

A kint élő magyarok esetében a legfontosabb tényező az lesz, van-e valamilyen tartózkodásra jogosító külön okmányuk, illetve hogy mióta laknak az Egyesült Királyságban. Ha van okmányuk és már több mint 5 éve, akkor úgynevezett "permanent residence documentért" folyamodhatnak, amellyel 2020. december 31-ig továbbra is korlátozás nélkül maradhatnak, dolgozhatnak az országban. A tartózkodásra jogosító papírral rendelkező kint élő külföldiek (köztük magyarok) folyamodhatnak "indefinite leave to remain" vagy "indefinite leave to enter" státuszért is, ilyennel 2020. december 31. után is lehet Nagy-Britanniában tartózkodni, és nincs is több teendő, ráadásul legfeljebb 2 évre következmények nélkül el is lehet hagyni Nagy-Britanniát. 

Akinek nincs külön okmánya az EU-s személyijén kívül (ez a gyakoribb), annak a letelepedett státusz megállapítását kell kérnie az angol bevándorlási hatóságtól. Hogy ne legyen olyan egyszerű, ebből is kétféle van: 

  • settled státusz kérhető legalább 5 év tartózkodás esetén (ilyennel legfeljebb 5 évre következmények nélkül el is lehet hagyni Nagy-Britanniát)
  • pre-settled státusz kérhető 5 évnél rövidebb tartózkodás esetén is, és szerencsére már ez is jogosít munkavállalásra.

A brit belügy beszámolói szerint a brexitpánik miatt már most számos kint élő külföldi, köztük több tízezer magyar beadta a kérvényét valamelyik státuszra. Aki 2020 után vándorolna ki vagy menne vendégmunkásnak az Egyesült Királyságba, annak valószínűleg már egy teljesen más, bonyolultabb és szigorúbb bürokratikus procedúrán kell majd átesnie (és valószínűleg döntő lesz az elbírálásban, van-e az illetőnek olyan szakmai képesítése, amelyet hasznosnak ítélnek meg a brit gazdaság szempontjából). 

És az itteni britekkel?

A hazánkban élő brit expatok számára is bonyolódik az élet, bár első körben kaptak egy sor átmeneti könnyítést a no deal brexit bekövetkezte esetére. Ebbe a körbe tartozik az, hogy ha a kilépés előtt a regisztrációs igazolás iránti kérelmet benyújtották, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgároknak minősülnek, foglalkoztatásuk (átmenetileg) továbbra is engedélymentes.

A kilépés napjáig kiadott regisztrációs igazolás/tartózkodási kártya/állandó tartózkodási kártya a kilépést utáni 3 évig érvényben marad, ezután pedig a nemzeti letelepedési engedély könnyített megszerzésére lehetséges; akinek van ilyenje, az a továbbiakban is munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatható. A turistáknak sem kell félniük, minden legénybúcsút tervező csapat megnyugodhat: az átmeneti könnyítések tartozik a vízummentesség is, ami 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tartózkodás esetén érvényes. 

Nem lennénk az érintett vállalkozások helyében

A következő érdekes kérdés, hogy mi történhet az érintett cégekkel a megegyezés nélküli kilépés esetén. Ezek lehetnek Angliában bejegyzett, de Magyarországon működő vállalkozások, akik számára jó hír, hogy még a hard brexit sem okozna fennakadást a működésükben abban az értelemben, hogy itthon az úgynevezett bejegyzési elv érvényesül a jogrendszerben a cégekre vonatkozóan.

Nincs ez mindenhol így, Németországban alapból az ezzel ellentétes székhely elvet alkalmazzák alapból, bár ezt az EU-ban kénytelenek voltak feladni, mert ellentétes a letelepedés szabadságával – onnantól viszont, hogy az Egyesült Királyság megszűnik EU-tagnak lenni, a székhely elv újra beüt, és a német jog értelmében egy Németországból irányított angol Limited elveszti a jogi személyiségét. Hogy ezt meggátolják, a németeknél átmeneti időszak lép életbe cégjogi szempontból, ha a britek megegyezés nélkül kiesnek. 

A magyar cégek szempontjából a legrelevánsabb probléma talán az import kérdése. Az Egyesült Királyság Magyarország 11. legjelentősebb kereskedelmi partnere,

a kétoldalú áruforgalom 5,7 milliárd eurót (1,9 ezer milliárd ft-ot) tesz ki,

nyilvánvalóan sok cég hoz be termékeket a britektől. Ezen a fronton sajnos nem sok jó hírrel szolgálhatunk, megegyezés nélküli brexit esetén november 1-gyel az Egyesült Királyság harmadik országnak fog minősülni, ami a következő kötelezettségekkel jár majd:

  • az általános vámszabályokat be kell tartani (formalitások, vámfizetés)
  • vámazonosító számot (EORI-számot) kell igényelni a vámhatóságnál való nyilvántartásba vétel érdekében
  • korlátozásokra, tilalmakra kell figyelemmel lenni, importengedélyeket beszerezni
  • a britekhez irányuló vagy onnan érkező áruk vámfelügyelet alatt állnak majd, nem az EKÁER hatálya alatt.

Emellett fontos, hogy aki vegyi anyagot hozna be, azt regisztráltatnia kell az úgynevezett REACH rendelet alapján. Az EU-n belül ez most nincs így, mint ahogy az sem, hogy az importáló köteles meggyőződni arról, hogy a gyártó elvégezte a termék tesztelését, és az ezt alátámasztó dokumentáció rendelkezésre áll. No deal brexit esetén mindkét dolog azonnal életbe lép, csakúgy, mint az úgynevezett termékfelelősség elve. Ez azt mondja ki, hogy importáló a gyártóval együtt felelőssé tehető mindennemű kárért vagy akár személyi sérülésért, amit esetleg egy termék okoz. Tehát ha valakire rádől egy típushibás szekrény, amit Angliából hoztak be, és megsérül, simán beperelheti az importőrt. 

És ha már a pereskedésnél tartunk: fontos változás lesz az is megegyezés nélküli brexit esetén, hogy ha vitás ügyünk támad egy brit céggel vagy állampolgárral külföldön (pl. egy brit utazási irodával megyünk nyaralni a Seychelle-szigetekre, és mondjuk ott hagynak a reptéren), akkor többé nem perelhetjük a nekünk kárt okozó britet Nagy-Britanniában, hanem abban az országban kell ezt megtennünk, ahol a sérelem ért minket (példánkban a Seychelle-szigeteken). A brit jog alapból így működik, csak az EU-joghoz való kötelező alkalmazkodás miatt változtattak ezen, de az unión kívül nyilván visszatérhetnek a megszokott gyakorlatukhoz, vagyis hogy az ilyen esetekben nem náluk van a joghatóság. 

Nem mehetünk Londonba kölcsönért

A pénzügyi szolgáltatások terén is okozhat káoszt a megegyezés nélküli brexit, már csak azért is, mert a WTO-keretek eléggé kiforratlanok, a nemzeti szabályozások között pedig nagyok a különbségek. A magyar-brit relációnál egy fokkal érdekesebb a brit-magyar, vélhetően ugyanis kevés magyar cég nyújt Londonban pénzügyi szolgáltatást, fordítva viszont annál inkább előfordulhat ilyen, a londoni City a világ egyik pénzügyi központja. 

Az EU-ba pénzügyi szolgáltatást nyújtó, nagy-britanniai székhelyű intézményekre az Európai Bizottság alkalmazhatja az úgynevezett egyenértékűség elvét, amelynek értelmében továbbra is fel lehet venni pl. hitelt Londonban egy ottani banktól magyar félként is, de ez a lehetőség csak intézményi szereplők számára adott, sima cégeknek és a lakosságnak nem. (Magyarországon bejegyzett angol pénzintézmények persze továbbra is működhetnek ugyanúgy, és szolgáltathatnak, akinek akarnak.) Az egyenértékűség elvének jóváhagyásával kapcsolatban maximum az a nehezítő körülmény merülhet fel, hogy eltarthat egy darabig, amíg átfut az Európai Bizottságon, és politikai okokból akár blokkolhatják is, legalábbis egy ideig. Ettől való félelmében több ország átmeneti szabályokat hozott, de Magyarország nincs ezek között, így brit pénzügyi szolgáltatók rendezetlen brexit esetén csak fióktelep útján, a Magyar Nemzeti Bank engedélyével nyújthatnak szolgáltatást.

Újra lecsap a GDPR

A végén ejtsünk még pár szót mindenki kedvenc szabályozásáról, a GDPR-ről, ami nem kevés szereplőnek okozhat fejtörést, ha a britek hirtelen kipottyannak az unióból: a magyarországi brit cégek 55 ezer magyar munkavállalót foglalkoztatnak, ezzel ők a 4. legnagyobb  hazai foglalkoztatói közösség. Az adatvédelmi szabályrengeteg alkalmazásába is bele tud kavarni a no deal brexit, az adatvédelmi napi rutin részeként az Egyesült Királyságot mint harmadik ország kell tekintenünk. Így ha oda továbbítunk a GDPR hatálya alá tartozó adatot, alapesetben szükség lenne az Európai Bizottság megfelelőségi határozatára az "adatvédelem megfelelő szintű védelméről". Ezt az eljárást azonban csak a kilépés megtörténte után kezdni meg az EB, nyilvánvalóan szükségük lesz átmeneti megoldásra a cégeknek. 

Az egyik lehetséges ilyen az úgynevezett Bindig Corporate Rules (BCR), ami csak vállalatcsoportokon belül használható protokoll, és jóvá is kell hagyatni az adott ország adatvédelmi hatóságával. A másik a Standard Contractual Clauses (SCC) protokoll (valószínűleg a gyakorlatban ez lenne a gyakoribb), amely lehetővé teszi, hogy az adatot küldő és fogadó fél kiegészítő szerződést kössön az Európai Bizottság honlapjáról letölthető szabályzat alapján. Emellett az érintett égeknél (mármint azoknál, ahol ténylegesen továbbítanak az országok közt személyes adatokat) szükség lesz a privacy policy módosítására, és a hatásvizsgálattal érintett adatkezelések felülvizsgálatára is. 

Fel kell készülni minden eshetőségre

Mint mindebből következik, egy október 31-én bekövetkező megegyezés nélküli brit távozás jelentős káoszt okozna számos területen, és akkor az egyelőre felbecsülhetetlen mértékű gazdasági kárról nem is beszéltünk – épp ezért racionálisan senkinek sem érdeke, hogy ez megtörténjen. Mindemellett mindenki, akit a problémakör érinthet, jobban teszi, ha tájékozódik, megteszi a szükséges előkészületeket, esetleg felhalmoz készletekből amennyit tud, mert hiába számítanak ezúttal is sokan halasztásra, erre semmiféle tényleges garancia nem adható.

Persze az is valószínű, hogy ha novemberrel a britek kiesnek az EU-ból óriási felfordulást okozva, a nemzeti hatóságoknak sem az lesz a fő prioritásuk, hogy elkezdjék hajkurászni azokat a szerencsétlen érintett cégeket, akik hirtelen azt sem tudják majd, hogyan kezeljék a hirtelen az EKÁER hatálya alól kikerült árujukat vagy mit csináljanak az adattovábbítási protokolljukkal. Ettől függetlenül mindenkinek csak azt tudjuk tanácsolni, hogy még időben tájékozódjon és intézkedjen, mert ha mégis bekövetkezik a legrosszabb eshetőség, utólag már bonyolultabb lesz lépni. 

Borítókép: Oli SCARFF / AFP