Eleonóra
-2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Néhány éven belül működhet az új reptéri vasútállomás

5K8A4712
2020.02.07. 15:00
Készek végrehajtani bármilyen szükséges lépést a mostani járvány miatt, de a reptér nem kezdheti el magától zaklatni az utasokat. A kormánnyal és fővárossal jó a viszonyuk, és teljesen a levegőbe beszéltek Tarlósék, amikor egy új reptér lehetőségével puhították volna őket. 2-300 méterre lesz az új vasúti megálló, ami négy-öt év alatt elkészülhet. A zaj ellen próbálnak segíteni, de egy reptér zajjal jár, különösen, ha valaki közel lakik hozzá. A taxisok nyomulásának egyszerűen nincs helye a reptéren, a drónozók pedig talán nem is tudják, milyen veszélyt okozhatnak. Rolf Schnitzlerrel, a Budapest Airport vezérigazgatójával interjúztunk.

Ezekben a napokban nem lehet megkerülni a kérdést: hogyan készül fel a reptér a koronavírus okozta különlegesebb helyzetre?

A repülőtér minden esetleges helyzetre felkészült, és azonnal reagálni tud, ha rendkívüli helyzetet rendelnek el a hatóságok. Az új koronavírus megjelenése óta nagyon szorosan együttműködünk a hatóságokkal, elsősorban a rendőrséggel és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal. Van tapasztalatunk az elmúlt évtizedekből világszerte több járvány terjedése kapcsán is. A pénteki rendelkezésnek, miszerint egészségügyi szűrésen, testhőmérséklet-mérésen kell átesniük a Kínából közvetlenül érkező utasoknak, 2 órán belül eleget tettünk. A magunk részéről teljesen felkészültünk, minden szükséges eszközünk rendelkezésre áll, és abszolút készségesen állunk bármilyen feladathoz, amellyel a hatóságok munkáját támogatjuk a ránk vonatkozó előírások betartásával.

Rendkívüli intézkedések bevezetéséről viszont csak a felelős szervek, vagyis a magyar hatóságok dönthetnek, nem a repülőtér.

Mi lehet egy ennél eggyel szigorúbb biztonsági fokozat, hogyan képzeljük el ezt?

A hivatalos protokollról a hatóságok döntenek, ennek lehetnek különböző szintjei attól függően, hogy a vírus megjelent-e Magyarországon, vagy nem.

Ez az érkező utasok manuális hőmérséklet mérésétől, hőkamerás vizsgálatától egészen odáig terjedhet, hogy elkülönítő helyiségeket kell kialakítanunk.

A repülőtér rendelkezik saját egészségügyi kényszerhelyzeti tervvel, de egy világméretű járvány kezelésében az országosan előírt protokollt kell követnünk. Amit mi mint repülőtér ebben a helyzetben megtehetünk, azt azonnal bevezettük: vírusölő fertőtlenítőszereket helyeztünk ki, információs táblákon hívjuk fel a figyelmet a higiénia fontosságára, illetve a teendőkre, ha a tünetek jelentkeznek, és fokozott figyelmet fordítunk a gyakoribb fertőtlenítő takarításra a repülőtér teljes területén.

Általában egyébként milyen a viszonyuk a kormánnyal? Időről időre bedob valamelyik kormányzati szereplő olyasmit, hogy milyen rossz volt külföldieknek privatizálni a repteret, rossz gazdák a reptér tulajdonosai, vissza kéne adniuk a repteret.

Kiegyensúlyozott a kormánnyal a viszonyunk. Augusztus óta, nagyjából fél éve vagyok itt, azóta rendszeresen beszélek miniszterekkel, államtitkárokkal és egyéb kormányzati szereplőkkel. Eddig kifejezetten jó a személyes viszonyom velük, de ezt Gulyás miniszter és Fürjes államtitkár urak is megerősítették épp két hete a sajtótájékoztatónkon,

nem emlékszem, hogy hibáztatták volna a reptér vezetését.

Összességében is úgy látom, hogy a cégünk mind a kormány, mind a részvényeseink megelégedésére működik. A kormány és a hatóságok támogatása nélkül az új utasmólónkat sem lehetett volna rekordidő alatt megépíteni és üzembe helyezni, ez csapatmunka volt. Más kezdeményezéseknél is ezt látom, jó az együttműködés, mindenki fejleszteni akarja a létesítményeinket, hogy meg tudjunk birkózni az egyre növekvő forgalommal.

Eggyel korábban azért mondtak még erősebbeket is, Tarlósék még a választások előtt új nemzetközi repteret akartak Budapest mellé, vagy épp utána Váradi József Wizz Air-vezér is bejelentette, hogy „strukturális problémái” vannak ennek a reptérnek, és Tökölön vagy a környékén fel kéne húzni egy újat.

Sok hasonló állítás elhangzott már, ezek közül én is olvastam nem egyet. Ilyenkor azért sokszor van valami más célja az érintetteknek. Például nem ritka, hogy egy légitársaság elkezd erősen panaszkodni a szolgáltatásunk színvonalára, épp azelőtt, hogy új árakban kellene megállapodnunk.

Ez megszokott üzleti magatartás, hogy némi nyomást helyezzenek a másik félre.

Politikai állítások is valószínűleg gyakrabban hangzanak el kampányidőszakban. A Budapest Airport jól működik, és eleve nincs is túl közel a városhoz, nem gondolom, hogy egy új reptér lehetőségéről valaha komolyan kéne tárgyalnunk.

Tényleg nincs túl közel. Ennek kapcsán mi a helyzet a kettes terminálhoz tervezett új vasúti megállóval? Amennyire én tudom, az eddigi tervek alapján úgy néz ki, hogy a bejárathoz közel inkább parkolóház épül, a vonatról leszállva pedig még akár 5-700 métert is gyalogolhatna az ember a terminál bejáratáig. Utóbbi távolság azért nem hangzik túl kényelmesnek, bőröndökkel megpakolva.

Megmértem a tervezett megállótól való távolságot, gyalogosan megtehető távolság lesz, 2-300 méter. Nem is igazán lenne lehetséges a tervezett parkolóház helyére állomást tenni, mert a vasúti pálya nem érne ott véget, és ahhoz már a repteret is arrébb kéne tenni. Jelenleg tervezési-fejlesztési szakaszban vagyunk ezen a belsőbb, központi, terminál előtti területen a kormánnyal karöltve, azt szeretnénk, ha minden érkező érdekét szolgálná. Itt szállnának le a busszal és az autóval érkezők is, lényegében mindenki, kicsit kijjebb pedig tervezünk egy parkolót még. Összességében is ebbe az irányba szeretnénk fejleszteni a terminál létesítményeit.

Néhány éven belül valószínűleg már működhet az új vasútállomás.

Néhány éven belül? Biztos nem tíz évet jelent az a néhány év?

Nagyon remélem, hogy tíz évnél lényegesen hamarabb elkészül. Örülnénk neki, ha olyan gyorsan elkészülne az új állomás, amilyen hamar csak lehet, hiszen kényelmes az utasoknak, és fenntartható, környezetbarát megoldás.

Ez pedig elméletileg négy-öt év alatt megvalósítható.

5K8A4702
Fotó: Németh Sz. Péter

Karácsony Gergely főpolgármesterrel találkozott már?

A főpolgármester úrral már tavaly, megválasztása után nem sokkal volt szerencsém találkozni. Egyértelmű, hogy Budapest fejlődésének egyik motorja a turizmus, a turizmus pedig repülőtér nélkül nem képzelhető el.

Az új főpolgármester első meghallgatásán rögtön azzal a régi problémájukkal mentek oda a reptér közelében élő budapestiek, hogy túl hangosak a repülők, azonnal segítsen rajtuk. Mit tesz a reptér, hogy megoldódjanak a gondjaik?

Általában a repülőtéri üzem zajjal jár. A zaj kérdése minden repülőtérnél felmerül. De ha csak a néhány évvel ezelőtti helyzettel összehasonlítjuk egy-egy gép zajkibocsátását, akkor azt látjuk, hogy a modern gépek jóval kisebb zajjal járnak, és mivel a gépek kihasználtsága is magasabb, a több utas nem járt együtt nagyobb forgalommal, vagy nagyobb zajjal. Sőt! Éjszakai repülési korlátozás van érvényben Budapest felett, a mélyalvási időszakban érkező gépeknek pótdíjat kell fizetniük, amit mi zajvédekezésre fordítunk.

2016 óta fut az ablakszigetelési programunk is, amiben a reptérhez közel élőknek felajánljuk, hogy szigeteljük az ablakaikat.

Ezt önként vállaltuk, a Budapest Airport fizeti teljesen, első körben nagyjából 1500 háztartás volt jogosult. Nemrég duplájára kibővítettük a programot, és még nagyjából ugyanennyi háztartás lett jogosult, elsősorban a XVII., XVIII. kerületben, Vecsésen és Üllőn. Ebbe beletartozik a szellőztetés megoldása is, hogy akkor se legyen a lakásban állott levegő, ha becsukják az ablakokat.

És kihasználták a jogosultak?

Igen, sokan, de nem mindenki. Körülbelül 30 százalékuk élt vele.

Ami azért arra is egy jel, hogy ha nem használják ki ezt a lehetőséget, akkor talán nem is olyan súlyos a probléma.

Azt hiszem, hogy egész egyedülálló Európában az ilyen nagyvonalú hangszigetelési program, hiszen nemcsak a zajvédelmi zónában tesszük lehetővé, hanem annál távolabbi területeken is. Törődünk a körülöttünk élőkkel, de a reptérnek valamekkora zaja mindig lesz. Nemrég pont egy vecsésivel beszélgettem erről. Ő azt mondta, hogy tényleg hallja a repülőket néha, de ha becsukja az ablakát, akkor nem. Érdekes volt, hogy szerinte a várost átszelő vasút nagyobb zajjal jár.

Ön közel lakik egyébként a reptérhez?

Nem a közelben, a belvárosban lakom, de egész nap itt vagyok.

Mit gondol a taxisok és a reptér biztonsági szolgálata közti konfliktusokról? Pontosabban, hogyan kezelik azt, hogy sok taxis arra panaszkodik, minősíthetetlenül bántak velük a biztonsági emberek?

Tudok róla, láttam én is a közelmúltbeli durva eset felvételét, ahol a biztonsági őr megütött egy taxist. Ez az ember természetesen már nem dolgozik a reptéren, az alvállalkozó elküldte, a legkisebb mértékben sem toleráljuk az erőszakot. A biztonsági őrök és rendőrség feladata az, hogy biztosítsák azon szereplők rendes működését, akik legálisan vannak a reptéren. Ezzel együtt vannak olyanok, akik illegálisan szeretnének például fuvarhoz jutni. Ezzel nemcsak legális üzleti szereplők működésének ártanak, de az utasoknak is kárt okozhatnak. Voltak problémáink a hiénataxisokkal, akik erőszakosan letámadták az utasokat, aztán átverték őket. Ez különösen a külföldi utazóknak okozhat rossz élményt, akik kevésbé tapasztaltak a helyi viszonyokban. A Főtaxinak extra jogosultságai vannak, de kizárólagossága nincs, bármilyen más taxis is behajthat, hozhat ide és vihet is el utasokat. Ugyanez igaz a magánautókra is. Azt kérjük a rendőrségtől és a biztonsági szolgálatunktól is, hogy ezt tartassák be.

Nem az a helyzet, hogy öt percet azért bárki várakozhat a terminál előtti érkezési oldalon?

De, de biztonsági szolgálatunk elég jól látja, hogy kik azok, akik normálisan viselkednek, és kik azok, akik megpróbálnak a poggyászfelvételi területnél sertepertélni, utasokat kezdenek győzködni. Ha ilyen helyzetet látnak a biztonsági őrök, azt tisztázniuk kell.

A minimális szóbeli érdeklődés vagy ajánlkozás sem legális a részükről?

A reptér speciális területnek számít. Itt egy szolgáltató szállítja az utasokat, ami az utasok kényelme, a minőségbiztosítás miatt szükséges. A szolgáltatási tender egyébként nyílt, bármely szervezet indulhat rajta. De ahogy említettem, így sincs senki teljesen kizárva. Ha egy utas más taxival kíván utazni, könnyedén megteheti: megrendeli, és az az egyéb taxi is felveheti őt.

De az utasok győzködésének nincs helye egy reptéren.

Ha nincs másik, előre megrendelt fuvara az említett taxisnak, akkor azonnal el kell mennie erről a területről, ilyen egyszerű. Még egyszer hangsúlyozva, hogy ezek a jogi keretek.

Mi a helyzet a poggyászok kifosztásával? Azt lehet tudni, hogy akkor nyitogathatják a csomagokat, amikor azok már elhagyták a repteret, de mekkora gond még az ilyesmi szajrézás?

Itt nagyon jó eredményeket hozott a beavatkozásunk, mára szinte teljesen nullára szorítottuk ezeket a lopásokat.

Mondhatjuk, hogy teljesen megszűnt ez probléma, mondjuk eleve nem is reptér üzemeltetőjének alkalmazottai voltak a vétkesek ebben.

De mégiscsak a reptéri élményhez kötődik, ha valakinek beletúrnak a bőröndjébe, úgyhogy felmértük a helyzetet, és bekameráztuk azokat a helyeket is, amik a csomagok szállításánál korábban egyfajta vakfoltnak számítottak. Itt is zéró toleranciával működünk, nem dolgozhat a reptéren olyan, akit egyszer is hasonlón kapunk. Nagyon jó volt az együttműködés a rendőrséggel is, ők is hatékony nyílt és rejtettebb lépésekkel járultak hozzá a probléma felszámolásához. A légitársaságok visszajelzései is megerősítik mindezeket.

5K8A4648
Fotó: Németh Sz. Péter

Hogyan szokták összehasonlítani egyébként az egyes repterek minőségét?

Többféleképp lehet mérni ezt. Számomra elég objektív például a Skytrax felmérése, amit az utasok kérdőíves kikérdezése alapján állítanak össze. Az elmúlt hat évben itt az utasok véleménye alapján folyamatosan a Budapest Airport volt a legjobb reptér a régióban. Prága, Varsó vagy Pozsony előtt végeztünk rendre, ez azért valamit elmond, úgy tűnik, hogy az utasok azért szeretik ezt repteret. Egy másik nagy felmérés, az ASQ negyedévente egyenként, részletesen meginterjúvol pár ezer utasunkat. Itt mindig az előző negyedévi teljesítményünkhöz mérjük magunkat. Nem vagyok itt olyan régóta, három ilyen eredményt láttam eddig, de minden negyedévben javultunk. És ez az, ami nekem számít. A Budapest Airport egy sikeres, elismert reptér, de azt akarom elérni, hogy a jövőben még jobb legyen.

Ez szép, de nincsenek kevésbé véleményalapú, még tárgyilagosabb reptéri mutatók mondjuk talán biztonsági dolgokra, késésekre, hasonlókra számolva?

Vannak biztonsági, üzembiztos működésre vonatkozó mutatók vagy késési mutatók is, de utóbbinál például szét kell választani, hogy mely késések történnek kizárólag a légitársaság hibájából.

Itt elmondhatom, hogy ritka, hogy a reptér hibájából történne késés.

Általában egyébként délutánonként, esténként valószínűbbek a késések. Egy légitársaság gépe 4-5 összetettebb kört is megtehet egy nap, mondjuk kezdésnek Lisszabonba megy, onnan Londonba, Rómába majd Budapestre és végül haza. Ha már Londonban összeszed némi késést, akkor már Rómába is késve érkezik, értelemszerűen ezek tehát összeadódnak a nap során. A biztonsági mutatóink fontosságát remélem, hogy nem kell hangsúlyoznom: itt repülőgépekkel bánunk, ha bármi félremegy, az nagy bajt okozhat. A biztonság mindennek az alapja, még az utasok utazási élményénél is abszolút fontosabb. Nincs világranglista biztonsági mutatók alapján, de ha lenne ilyesmi, nyugodtan mondhatom, hogy az élmezőnyben lennénk.

Mi a helyzet akkor azzal, hogy igen gyakran próbálják nálunk lézerrel elvakítani a pilótákat Budapest környékén is? Vagy éppenséggel a drónosok is egyre aktívabbak a reptér környékén. Milyen súlyos a helyzet?

Ezek klasszikus biztonsági kérdések, és mint ilyenek, minden más jellegű kérdést megelőznek: mindenféleképp meg kell előznünk, hogy elvakítsák a pilótákat vagy hogy drónokat vezethessenek a gépeknek.

Tavaly egymás után három este próbáltak drónnal a közel kerülni a gépekhez, és erre azonnal leállítottuk a forgalmat.

A probléma megoldásához együttműködünk a Hungarocontrollal, a rendőrséggel és a hadsereggel, más repterekkel is. A háttérben pedig olyan technológiákon dolgozunk, amikkel könnyebben azonosítani vagy akár le is szedni az illegális drónokat. Azonban itt is ki kell emelni, hogy mi csak a repteret zárhatjuk le, de semmiképp nem likvidálhatjuk a drónt. Ez a rendőrség és a katonaság hatásköre. Talán nem mindenkinek egyértelmű egyébként, de a leszállópályák környékére irányítani egy drónt nemcsak veszélyes dolog, de bűncselekmény is. Persze nem hiszem, hogy mindenki százakat akarna megölni a drónjával, ezért valószínűleg a társadalmat is tanítani kell még arra, hogy a drónozás nem feltétlenül csak játék.

Ha feltűnik egy drón, mik a követendő lépések?

Először az észrevétele is probléma lehet, sokszor ugyanis éjjel próbálkoznak. Aztán azonosítani kell, hogy biztosan drónról van szó, nem mondjuk madárról. Aztán valahogy el kell érni, hogy tűnjön el onnét. A hatóságokat emellett az is érdekelheti, hogy ki és honnan irányítja.

A brexit módosíthatja egyébként a Budapest Airport forgalmát?

Nem hiszem, hogy ebből a szempontból bármi érdemben változna. Az Egyesült Királyság eddig se volt a schengeni övezet tagja, az állampolgáraiknak eddig is át kellett esniük útlevél-ellenőrzésen. Azt nem hinném, hogy ezután az emberek maguktól kevesebbet utaznának ki vagy be az országba. Amennyire én értem, az soha nem is volt célja a brexitnek, hogy elzárják magukat az EU-tól.

Eleve az Egyesült Királyság sokkal erősebben rá van szorulva az Európán belüli utazásra, mint EU többi része, mivel olyan sok nem brit dolgozik náluk, és olyan sok állampolgáruk üzletel az unió országaiban.

Talán egy-két százalékkal kevesebb utas jön majd onnét, de ennyi.

Általában a légi közlekedésben és a repterek működésében várhatóan mi fog változni a következő évtizedekben?

Valószínűleg elég sok minden, ettől is olyan izgalmas ez az iparág. Elég, ha visszagondolunk arra, hogy tíz-húsz éve még az emberek jellemzően évente egyszer repültek, és akkor ott is maradtak egy jó időre, akár hetekre nyaralni. Ma inkább többször repülnek rövid időre, akár egy hosszú hétvégére is megnézni egy várost.

Ez azt is jelenti, hogy egyre kevesebb holmival utaznak, ehhez nekünk is hozzá kell igazítani a működésünket.

Vagy, ahogy Budapest turizmusa folyamatosan bővül, egyre több hosszú távú járat indul, messzebbről is ide akarnak utazni, különösen Ázsiából. Míg 2012-ben például csak egy hosszútávú járatunk volt, addig idén már Amerikába és Ázsiába is több légitársaság több járatával lehet eljutni. Egyre nagyobb kereslet mutatkozik a Budapestről Indiába, Japánba vagy épp Thaiföldre induló járatokra, a tervek szerint két éven belül ezeket is elindíthatjuk. Tervezzük bővíteni az észak-amerikai úti célok sorát is, Los Angeles és Miami is felkerülhet a kínálatba.

De ezek nem főleg az állami támogatások miatt életképesek?

Az állam sokat segíthet a megfelelő jogi környezet egyengetésével is. Mi mindenesetre azt látjuk, hogy ezek a járatok tele vannak, sikeresnek tűnnek. De egyre több közvetlen járat jön az USA-ból is, ami nekem azt jelenti, hogy Budapest egyre távolabbi helyekkel kapcsolódik össze.

És milyen technológiai újításokat várhatunk? A Budapest Airporton például mikor lesz arcfelismerő rendszer?

Az még talán az eggyel távolabbi jövőben. Rövid távon kisebb technológiai lépéseket tervezünk, például az automatizáció terén. Most zártuk épp le az egyéni poggyászleadó rendszerünk egyik tesztfázisát. A legtöbbeknek kényelmesebb lesz otthon kinyomtatni és felrakni a poggyász azonosító szalagját, aztán a reptéri buszon vagy máshol csak leadni a bőröndjüket. Élenjáró újításunk volt, hogy nem kell már a biztonsági ellenőrzésnél kivenni a táskánkból a laptopot vagy bármilyen elektronikai cikket. Ezt nemrég vezettük be. Vagy ha harmadik országba utazunk, már elég egy automatának megmutatni az útlevelünket, nem kell a határőröknek ellenőrizni az arcunkat, vagy kikérdezni, hogy merre jártunk korábban. Ezek kisebb lépések, de mind egy fokkal biztonságosabb és kényelmesebb utazást jelentenek.

Az arcfelismerés, a sokak számára teljesen automatizált becsekkolás vagy az önvezető reptéri járművek sincsenek a beláthatatlanul távoli jövőben.

5K8A4723
Fotó: Németh Sz. Péter

A budapesti repterünknél évtizedek óta talán az az egyetlen változatlan stratégiai cél, hogy legyen Budapest a fő régiós hub (csomópont). Amit nem tudok másképp lefordítani, mint hogy legyen nagyobb, mint a bécsi reptér. Ezzel hogy állunk?

Béccsel mi minőségben szeretnénk versenyezni, nem feltétlenül akarunk náluk több utast. Ezzel együtt szeretnénk sokkal inkább csomópontként is működni, mint ahogy az 2012-ig, a Malév csődjééig történt. Eközben van egy új irány is a self-connecting: az internet és néhány ügyes startup segítségével már nem nehéz különböző légitársaságok járatait összeválogatva megszervezni az utazásunkat. Ezt támogatjuk, ami szintén csomóponti jelleget hoz majd. Emellett például a lengyel LOT is egyre inkább nyit Budapest felé, hogy ne csak Varsó legyen központjuk. Ebben a törekvésükben is segítjük őket.

A világ döntő része egyre komolyabban veszi a fenntarthatósági célokat. Eközben az összességben a légi közlekedés sokaknál az egyik fő, komoly átalakításra szoruló iparág.

Elég jelentős a fejlődés az iparágban, például a repülőgépek meghajtása folyamatosan egyre hatékonyabb. Ez már Greta Thunberg előtt is így volt, és továbbra is folytatódni fog. Az üzemanyagok tekintetében is egyre több alternatív, fenntarthatóbb megoldást kezdtek el használni. Az iparág különösen aktívan tart a fenntarthatóbb megoldások felé. Ezen belül a repterek tevékenysége is jár káros anyagok kibocsátásával, de a régióban mi voltunk az első reptér, ami minősítetten karbonsemlegesen működik. Több egyéb lépés mellett pedig például már saját naperőműparkunkat tervezünk, hogy a saját megújuló energiánkat használhassuk. A karbonsemlegesség egy dolog, de az uniós repterek szintén vállalták, hogy 2050-re nulla kibocsátásúvá válnak. Mi nem vertük ezt még nagy dobra, de azon dolgozunk, hogy Budapesten sokkal hamarabb, már 2030-ra elérjük ezt a célt.

Akkor nem számít valami új, környezetvédelmi különadóra mondjuk az EU-tól?

Európában a kormányok mindig meg tudnak minket lepni az új kezdeményezéseikkel, ezért azt nehéz pontosan megmondani, hogy a szabályozásban mi fog következni.