Készülnek a programozni vágyó munkanélküliek rohamára

Rengeteg ember veszíti el az állását a hirtelen a semmiből lecsapott válság miatt Magyarországon is. A kormány válaszképpen már meghirdette mentőcsomagjának legújabb felvonását, amely ugyan az eddig látható részletek alapján szűkmarkúbb, mint a nyugati intézkedések, tartalmaz egy elég progresszív elemet: 95 százalékban államilag támogatott online tanfolyamok indulnak a most feleslegessé vált munkaerő átképzésére, amelybe a hagyományosabb szakmák mellé az informatikát is bevonták, vagyis ha minden igaz,

A sikeres jelentkezés feltételeiről egyelőre nem tudunk semmi biztosat állítani, ugyanis még várjuk a vonatkozó kormányrendelet megjelenését, de ágazati szereplők segítségével körbejártuk, milyen lehetőségeket rejt magában a mostani helyzet, és mire lehet számítani az iskolák részéről.

Digitális felzárkózást indíthat el a vírusválság

Molnár Attila, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára az Indexnek arról beszélt, egy 2015-ös felmérés alapján széles körben elterjedt az az információ, hogy 22 500 informatikus hiányzik Magyarországról, ez azonban ebben a formában nem pontos. Egy piramis alakú rendszerről van szó, amelynek a tetején van ötezer hiányzó, magas képzettségű mérnök, és alattuk néhány tízezer a digitális gazdasághoz közelebbről kapcsolódó munkakörű ember – ez nagyjából a mai napig megállja a helyét, viszont önmagában még mindig csak a jéghegy csúcsa.

A legnagyobb problémát a mai napig az jelenti, hogy több százezer magyar ember alapszintű informatikai ismeretekkel sem rendelkezik, nem is beszélve arról a további 1,5 millióról, akik egy számítógépet sem tudnának bekapcsolni.

Magyarország a digitális kompetenciákat és fejlettséget mérő DESI-indexben az országok hátsó harmadában található. 

Molnár szerint a mostani válság lehetőség is arra, hogy elinduljunk abba az irányba, amit az IVSZ-szel évek óta képviselnek, vagyis a fokozottabb tempójú digitális átállás felé. Az új helyzet már felszínre is hozott néhány fontos dolgot, kiderült például, hogy infrastruktúrában jól állunk, a rendszer bírja a home office jelentette terhelést, de az is világos lett, hogy

ezért most élesben jönnek elő az esetleges hiányosságok. Ugyanerről a témáról Bárdos Kristóf, a Green Fox programozóiskola társalapítója azt mondta, rengeteg cégnél fognak most rájönni, hogy nincs elég emberük, akik kellőképpen értik ezeket a folyamatokat, vagyis a közeljövőben nemcsak arra fog megnövekedni az igény, hogy valaki karriert váltva átképezze magát például programozóvá, hanem arra is, hogy

A bootcamp akadémiák kategóriájába tartozó informatikusiskolák ezért arra készülnek, hogy többféle, akár csak alapszintű tudások átadására hívatott, néhány hónapos időtartamú képzést indítanak a következő időszakban. 

Informatikai gyorstalpalók állami támogatással

Ezek első, előkészítő fázisú változatai már el is indultak vagy indulóban vannak. A Green Foxnál néhány héttel ezelőtt, az online képzések állami támogatásának bejelentése előtt kezdődött egy ingyenes, háromhetes, #StayAtHome Coding Camp nevű tanfolyam,

de még mindig van néhány üres hely. Ez alapszintű ismereteket kínál, és azoknak szól, akik a járvány miatt kialakult válságban nem tudják folytatni a munkájukat, vagy az otthoni munkavégzés mellett belefér a hétköznapjaikba pár óra tanulás.

Versenytársuk, a Codecool az új helyzetre reagálva egy hónapos felkészítő kurzust hirdetett, amelynek keretében a jelentkezőket bevezetik a digitális munkavégzés és a programozás alapjaiba, mentori támogatással végigvisznek egy három héten át tartó projektet, az utolsó egy hét pedig a pályaorientációról szól, segítenek eldönteni, kinek milyen irányba kellene továbbmennie – mondta az Indexnek Boda József, az iskola társalapítója.

Ez egy 150 ezer forintos képzés (amivel Boda szerint már betölthetővé válnak olyan alapszint munkák, mint projektasszisztens, adatfeltöltő, vagy webshopkarbantartó), a Codecool egyelőre szintén a kormányrendeletet várja, hogy kiderüljön, igénybe vehető lesz-e rá a 95 százalékos támogatás a megfelelő jelentkezőknek, és ha igen, akkor finanszíroz-e utána az állam egy specifikusabb képzést is. 

A specifikusabb képzések kondícióinak végleges kialakításával az iskolák még várják a rendeletet, de az már biztos, hogy

A Codecoolnál három hónapos tanfolyamokban gondolkodnak elsősorban (a cloud adminisztrátor, icommerce szakember, szoftvertesztelő, IT-projektmenedzser munkaköröket ennyi idő alatt is meg lehet tanulni), de a bonyolultabb területeken (alapszintű frontendes) lesz néhány hat hónapos is.

A Green Foxnál hasonlóképpen a karrierváltó képzések mellett rövidebb, néhány hetes, hónapos, hónapos „upskilling” képzéseket is terveznek annak érdekében, hogy  a munkavállalók a saját területükön, mint például a projektmenedzsment, a marketing vagy a kereskedelem, a szükségessé váló digitális készségeket megszerezhessék (pl. CRM-rendszerek konfigurálása, marketing-automatizációs eszközök programozása vagy automata és manuális tesztelés). Mint Bárdos Kristóf elmondta, ezek hiába tartoznak az erősen digitalizált szakmák közé,

egy szolgáltatóközpontból vagy akár kereskedelem irányából jövő érdeklődőnek valószínűleg könnyen elsajátítható tudásokról van szó. A bonyolultabb, komolyabb analitikus gondolkodást igénylő, négy-öt hónapos képzésben részt vevők viszont azt is elsajátíthatják, hogyan kell egy nagy kódbázist átlátva programozni egy csapatba betagozódva. 

A PROGmasters programozóiskola, amely szintén a múlt héten indította el előjelentkezését új kurzusaira, a versenytársakhoz hasonlóan a teljes karrierváltást lehetővé tevő 6 hónapos programozó kurzus mellett rövidebb idejű továbbképzéseket is elindít: pár hetes, illetve néhány hónapos scrum master, manuális és automatizált tesztelő, IT-szervező, webfejlesztő, valamint product owner képzéseket is elérhetővé tesz.

Diákhitel könnyíti a helyzetet

A karrierváltó, magasabb szintű programozóképzések egyébként mindkét akadémiánál 1-1,5 millió forintos árkategóriába esnek, meglepő lenne, ha a kormányzat ekkora összegig elmenne a finanszírozásban.

Ugyanakkor az iskolák eddig is kínáltak részletfizetési és utófinanszírozási lehetőségeket, valamint állásgaranciát (ha a képzés után nem találnak állást a végzettek, nem kell fizetniük), sokakat inkább a rendelkezésre álló idő hiánya és az tarthatott vissza tőlük, hogy a fél-egy éves képzés ideje alatt is élni kell valamiből.

Az állástalanná váltaknak az időhiány most kevésbé lesz probléma, a megélhetésben pedig segíthet, hogy a kormány meghallgatta a programozóakadémiák régi kérését, és

amit a képzések mellé fel lehet majd venni. A Diákhitel Plusz néven futó kölcsön összege maximum 1,2 millió forint lesz, és májustól már felvehető a Diákhitel Központ tájékoztatása szerint. A most kialakítandó rövidebb, modulárisan egymásra építhető, online kurzusokat pedig a programozóiskolák

(az árképzés szempontjából nyilván az sem lesz mindegy, milyen feltételeket támasztanak az állami finanszírozáshoz).

Elbírják a rohamot az iskolák?

Kérdés viszont, hogy mekkora egyáltalán a kapacitás a rendszerben, képes lesz-e a magyar informatikai képzési piac akkora léptékben kiszolgálni az igényeket, amelyre most számítani lehet. Ahogy a Green Fox 6 ezer jelentkezője is mutatja, sokan felismerték, hogy ez az időszak jó lehetőség az ingyenes képességfejlesztésre, az államilag támogatott képzésekkel pedig minden bizonnyal még többen akarnak majd beszállni. 

Boda József azt mondta, a teljesen online képzéssel megnyílt a tér arra, hogy akár ezres nagyságrendben képezzenek tanulókat, ami nagyságrendi növekedést jelent: a Codecoolnál korábban évente 300 ember végzett. Az idei évre eleve ennek duplázását tervezték, de az új helyzetben ezt tovább kell skálázni, mondta. A legfőbb nehézséget itt az jelenti, hogy a mentorok számát is növelni kell, ezért erre a munkakörre folyamatos náluk a toborzás.

Boda egyébként azt mondta, az online oktatás az eddigi tapasztalatok szerint nagyon jól megy, de a karanténból adódóan azért vannak kihívások, például hogy sokaknál a gyerekek is otthon tartózkodnak, illetve hogy vannak, akiket mentálisan megvisel a helyzet – a Codecoolnál ezért saját pszichológusokat is alkalmaznak. 

A PROGmastersnél tavaly már közel ezer, főként 21 és 45 év közötti életkorú, különböző szakmai háttérrel rendelkező diák kezdhetett új karriert programozóként egy általában fél éves képzés után. Az iskola közleménye szerint arra számítanak, hogy ez szerint

A Green Foxnál különböző képzéseken 250-350 ember vett részt egy átlagos évben, Bárdos Kristóf szerint ezt most szükség szerint fel tudják vinni akár 1000-1500-ig. Mivel összesen három-négy ilyen profilú iskola van Magyarországon, az már ennyiből is látszik, hogy

ha nagyon optimistán becsüljük, akkor sem fognak idén 10 ezernél többen végezni ezeken a képzéseken, amelyek nagyrészt ráadásul inkább kiegészítő jellegűek, nem alkalmasak teljes karrierváltásra. Amennyiben a kapacitásoknál nagyobb lesz az érdeklődés (amire minden esély megvan), az állami támogatás mellett is előtérbe fognak kerülni a jelentkezők egyéni készségei. Bár az állami támogatás miatt most lehetőség nyílik a megszokottnál engedékenyebbnek lenni a felvételinél,

(még akkor sem, ha amúgy megfelelne a kormány által támasztott kritériumoknak), de nyilván túljelentkezés esetén a legalkalmasabb jelölteket fogják választani az iskolák, és megvan rá az esély, hogy nem fog bejutni mindenki, aki szeretne. 

Azért az IT-t is megütheti a válság

Hogy nem lesz hirtelenjében több tízezer junior programozónk, az mondjuk nem is feltétlenül baj, tévedés ugyanis, hogy mindig korlátlan számú ember gyakorlat nélkül el tudna helyezkedni ezen a piacon, különösen, hogy a küszöbön álló válság miatt rövid távon itt is stagnálás várható. Bárdos Kristófék mindenesetre azt gondolják, ezzel együtt az IT-munkakörök vannak a legnagyobb biztonságban, és a digitális skillek egyre értékesebbek lesznek a munkaerőpiacon. Ha a válság eléri az IT-szektort, akkor is gyorsabban fog talpra állni, mint más ágazatok, és

– ezért akinek van ideje és lehetősége, annak most kifejezetten érdemes ebbe az irányba képeznie magát. 

Molnár Attila arról beszélt, valóban előállhatnak az iparág számára kellemetlen helyzetek a koronavírus-járvány hatására, a szereplőknek jelenleg két alapvető félelmük van. Az egyik, hogy a kétezres évek eleji dotkomlufit megelőző időszakhoz hasonlóan a kereskedelmi oldalon lezajlik most egy nagy vételi hullám (amit megfigyelhettünk például a laptopbetárazásoknál is), utána viszont évekre elapad a kereslet.

A másik pedig, hogy a kisebb cégek a válságban nem tudják megtartani a jól fizetett senior fejlesztőiket, akik ezért inkább elmennek külföldre dolgozni – nem feltétlenül fizikailag (programozóként ugyanis egyre könnyebb távmunkázni a világ bármely tájára), de ettől függetlenül később már, miután megszokták, hogy nyugati bérért otthonról dolgozhatnak, nehéz lesz őket visszaszerezni akkor is, ha itthon már kezdene beindulni a gazdaság. 

(Borítókép: Egy programozó iskola bemutatója Egerben 2018. február 1-jén. Fotó: Komka Péter / MTI)