Tovább nőtt a munkanélküliség, 136 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma

2020. áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 73 ezer fős, tavaly áprilishoz képest pedig 136 ezer fős csökkenés – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

• A 15–64 éves férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 27 ezer fővel, 2 millió 403 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 76,5 százalékra csökkent,
• míg a 15–64 éves nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 42 ezer fővel, 1 millió 950 ezer főre, a foglalkoztatási ráta pedig 0,7 százalékponttal, 61,8 százalékra mérséklődött.

A február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 174 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt.

Külföldön dolgozók

A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma 14 ezer fővel csökkent. Fontos azonban megjegyezni, hogy állandó szájkarate tárgya a kormánypárti, illetve ellenzéki érzelmű emberek közt a kivándorlás témája: kik, mennyien mennek el, és főleg kinek a hibájából, visszajönnek-e valaha. Különösen érzékeny pont a magyar fiatalok migrációja, annak tömegessé válásából ugyanis könnyű pillanatok alatt levezetni a nemzethalált.

A baj ott kezdődik, hogy a migráció mérése módszertanilag nem egyszerű. A kibocsátó országok általában nem rendelkeznek pontos statisztikával a kivándoroltak számáról, így részben kénytelenek a fogadó országokéra hagyatkozni. Azonban ezek sem adnak teljes képet, és gyakran nem áll belőlük rendelkezésre elég friss adat.

Visszatérve a friss adatokra:

• Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében tapasztalták a legjelentősebb változást: a foglalkoztatottak száma 61 ezer fővel csökkent.
• Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 702 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta azonban – részben demográfiai okból – 2,5 százalékponttal, 58,5 százalékra emelkedett.
• A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 74,5 százalékra csökkent. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,5, a nőknél 66,5 százalék.

Álláskeresők

Az álláskeresők száma áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 330 700 álláskereső szerepelt.

A múlt hónapban 72 000 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási, kerületi hivatalnál, 9,8 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 89,6 százalékkal nőtt. Az álláskeresők 7,2 százaléka, 23 600 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős volt a számuk.

Valószínűleg csak júliusban fogjuk jobban látni

Azzal, hogy hosszabb időre lezártuk az országot, bezárattunk rengeteg helyet, és egész iparágaknak megtiltottuk, hogy dolgozzanak, a gazdaság érdemi visszaesésével kell számolnunk. Azt nem tudjuk még pontosan, hogy mekkora lesz a visszaesés, ez számos dologtól függ.

Valószínűleg csak júliusban fogjuk jobban látni, hogy mi történt tavasszal a munkaerőpiacon. Azt tudjuk, hogy az állam szerint április elején naponta négyezer embert rúgtak ki, márciusban pedig 56 ezer embernek szűnt meg a munkája. És nagyon sok embert rúghattak ki áprilisban is, 428 ezer főre ugrott a potenciális munkaerő-tartalék.

Járulékkedvezmények, bérpótlás

A kormány különféle programokkal igyekszik meggátolni, hogy még több embert bocsássanak el, illetve elősegíteni, hogy a már kirúgottaknak legyen munkája. A járulékkedvezmények és a nemzetközi viszonylatban soványka rövidített munkaidős bérpótlás mellett a napokban bejelentettek egy 80 milliárd forint keretösszegű munkahelyteremtő bértámogatási programot is. Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar támogatások összességében túl szűkmarkúak.