Több mint 600 ezren veszíthetik el munkájukat Németországban
További Gazdaság cikkek
- Németország gyengélkedik, Európa köhög, a forint lázas
- Egységes összegű 13. havi nyugdíjat kezdeményezne Magyarországon az MSZP
- Gazdagabbak szerettek volna lenni a magyarok, ehelyett csúnyán befürödtek
- Itt a kormány válasza, ennyi pénzt kap minden megszülető gyermek
- A vártnál alacsonyabb bevételt termelt a Temu anyavállalata
Klaus H. Richardt könyvet is írt arról, hogy a német energiapolitika milyen problémákat fog okozni hosszú távon, ha nem gondolják át újra a szabályozásokat és az energetikai elképzeléseket. Richardt most a német tichyseinblick.de véleményportálon írt egy hosszú, de nagyon sok adattal alátámasztott cikket, amelyet Várkonyi Gábor autópiaci szakértő szemlézett a blogján. Már a címe is erős:
„A német autóipar hanyatlását a politika okozza”.
Richardt mérnökember, aki 38 évig foglalkozott vízi és termikus erőművek (nukleáris, szén, olaj, szeméttel fűtött, gáz, kombi és szolár erőművek) fejlesztésével, konstruálásával, koncepcióival, értékesítésével, realizálásával, átvételével, üzembehelyezésével és modernizálásával – tehát mondhatni otthonosan mozog az energetika területén.
A cikk alapfelvetése szerint
NÉMETORSZÁGBAN ÁLLAMI HATALOMMAL SZERETNÉNEK MOST VILLANYAUTÓKAT A PIACRA SZORÍTANI, ÉS LEHETŐSÉG SZERINT A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROS AUTÓKAT ELÁTKOZNI.
Richardt szerint ennek a következménye az lesz, hogy egy, a német gazdaságnak kulcsfontosságú ágazat fog tönkremenni.
Németországban
- 2016-ban 5,75 millió autót gyártottak,
- 2019-ben ez a szám már csak 4,66 millió autó volt,
ami 18,5 százalékos visszaesés – koronavírus-járvány hatása ebben még nincs is. Richardt úgy kalkulál, hogy ha a darabszámok ebben a mértékben fognak továbbra is csökkenni, és feltételezzük, hogy az ágazatban a foglalkoztatottak fele darabszámoktól függetlenül van állásban, a másik fele pedig a darabszámok változásával mozog együtt, akkor 2021-ben 140 ezer munkahely elvesztésével számolhatunk, ha egyáltalán a cégek túlélnek. A szekértő hozzáteszi, hogy ez a leépítés csak később fejti majd ki a hatását, hiszen a „Kurzarbeitgeld”, azaz az állami hozzájárulás a bérekhez a választásokig lesz fizetve, akkor is, ha nem sikerül a gyártást felpörgetni.
Ha valóban teljesen leépítik a belsőégésű motoros autók gyártását, és csak akkumulátoros elektromos autók jönnének akkor összességében nem kellenének az olyan területen dolgozók, mint a motorok, a váltók, az üzemanyagrendszerek, a hűtőrendszerek, vagy épp a kipufogógáz rendszerek. Ezek helyett legfeljebb akkumulátorokat és elektromos motorokat gyártanak majd, viszont ez a piac ugyanakkor korlátos, és lényegesen kevesebb cégre, alkatrészekre és dolgozókra van szüksége:
- egy elektromos hajtáslánc 100-200 darabból áll,
- egy otto vagy dízel hajtás 1200-2000 darabból áll.
Egy évvel ezelőtti Handelsblatt adatokból kiindulva a jelenlegi, közvetlenül vagy közvetve a motorok előállításán dolgozó foglalkoztatottak száma Németországban összesen 620 ezer fő.
Ennyi embernek nem lesz munkahelye, ha nem sikerül megtartani a belső égésű motorokat
– vetíti előre Richardt, aki cikkében hosszasan taglalja, hogyan jutottunk el idáig.