Ha nem muszáj, nem tanul nyelvet a magyar

Meredeken zuhant tavaly a nyelvvizsgázók létszáma, és nem csupán a koronavírus miatt. Összehasonlítva a 2019-es és a 2020-as év adatait, egész pontosan 34 százalékos visszaesésről beszélhetünk az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának jelentése alapján.

Az Index által megkérdezett, hazai nyelvtanulással foglalkozó szervezetek vezetői szerint a nyelvvizsgakedv 2019-es stabilitását, majd tavalyi mélyrepülését alapvetően négy tényező okozza:

• egyre kevesebben felvételiznek a hazai felsőoktatásba;
• mégsem lett kötelező a nyelvvizsga a felvételihez;
• a járványhelyzet;
• a nagy 2020-as diplomamentés. 

Egyre kevesebben felvételiznek a hazai felsőoktatásba

2020-ban 91,4 ezren jelentkeztek a hazai felsőoktatásba, ez megközelítőleg húszszázalékos csökkenés az előző év felvételi adataihoz képest. Mindez egyúttal negatív rekordot is jelent a területen, utoljára 2001-ben volt ilyen alacsony a magyar felsőoktatásba jelentkezők száma – mutatják az Oktatási Hivatal összesítései.

Mindez ugyanúgy megmutatkozott a nyelvtanfolyamra beiratkozók és a nyelvvizsgázók arányában is. Részben mert egyáltalán nem tanulunk tovább, a külföldi egyetemeken, főiskolákon szerencsét próbálóknak pedig jellemzően nem az itthon akkreditált nyelvvizsgákra van szükségük

– mondta el az Indexnek Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, egyben a Euroexam International vizsgaközpont vezetője.

Mégsem lett kötelező a nyelvvizsga a felvételihez

Egyfelől a kormány 2019 végén váratlanul visszatáncolt, miután éveken át, 2014-től folyamatosan lengette, hogy 2020-tól csupán azok a középiskolát végzett diákok nyerhetnek bebocsátást a magyar felsőoktatásba, akiknek van legalább egy államilag akkreditált középfokú nyelvvizsgájuk.

Végül a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a HÖOK-kal és más oktatási szervezetekkel folytatott tárgyalásai után 2019 novemberében jelentette be, hogy

(Ettől még a döntés nem azt jelenti, hogy bátran dobjon el mindent, aki a közeljövőben célozza meg a felsőoktatást. A megszerzett nyelvvizsga továbbra is értékes pluszpontokat hoz a diákoknak a felvételin, függően annak számától és szintjétől, legfeljebb 40 pontig.)

A járványhelyzet

A koronavírus-járvány első hulláma a klasszikus tantermi közoktatás mellett a nyelvvizsgaközpontok, valamint a vizsgáztatóhelyek hagyományos működését is ellehetetlenítette. Ám a második hullám alatt náluk sem akkora a rendeleti szigor, ezúttal maguk a tanulók dönthetnek, hogy online vagy inkább személyesen vesznek részt a nyelvtanulásban.

Ettől azonban több nyelviskolában nem tudtak érdemben elindulni a csoportok, mert míg az első hullámnál a nagyobb, jobban szervezett nyelviskolák viszonylag könnyen és gyorsan megteremtették az online távoktatás feltételeit, a második hullámnál már ők sem szolgálják ki könnyen a változatos nyelvtanulói igényeket 

– magyarázza Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

A Studio Italia nyelviskola vezetőjeként Salusinszky András szintén nem elhanyagolható szempontként említi, hogy sokan az értékes nyelvtudás megszerzése mellett ugyanúgy a közösségi lét, a társaság, az egymással találkozás lehetősége miatt járnak nyelvtanfolyamra.

A nagy 2020-as diplomamentés

Biztosan sokan emlékeznek, elsősorban az érintettek, akiknek létszámát 75 ezerre becsüli az intézkedést bejelentő Palkovics miniszter, miszerint 2020. április 7-én kiderült, a koronavírus miatt fennálló rendkívüli helyzetre hivatkozva nyelvvizsga nélkül is át lehet venni a diplomákat.

A miniszteri bejelentés azokra vonatkozott, akiknek túl az abszolutóriumon, a záróvizsgán és a sikeres diplomamunka-védésen már csak a nyelvvizsgájuk hiányzott a diplomájukhoz. Az ő kormányzati mentesítésükkel hirtelen újabb több tízezres réteg esett ki a nyelvtanulók és vizsgázók közül.

Különös ellentmondás, hogy korábban ugyanúgy nekik szóltak, őket célozták az első etapban 2015-ben indult, ingyenes, állami finanszírozású diplomamentő nyelvtanfolyamok. Bár a képet árnyalja, hogy a nyelvvizsgás könnyítés az állami ígéret szerint pusztán a 2020-as évre vonatkozik.

Kívülről kevésbé lettünk motiválva a nyelvtudásra

Mostanra számtalan ösztönző kikerült a rendszerből, amely arra sarkallná a kedves nyelvtanulókat, hogy legalább egy nyelvet tanuljanak, tudjanak. Ezzel megszűntek a hasznos kényszerek. Miközben mondani sem kell, hogy mennyire előremutató lenne, ha intézkedéseivel a kormány inkább azt kommunikálná, hogy igenis fontos, hasznos a nyelvtudás. Már egy történelemtanárnak is illene olyan tájékozottnak lennie a 21. században, hogy elolvas egy forrásszöveget angolul 

– érvel Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, hogy szerinte egy diplomás embernek igenis miért legyen nyelvvizsgája.

(Borítókép: Hallgatók feladatlapot töltenek ki angol nyelvi próbanyelvvizsgán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyelvvizsgaközpontjában. Fotó: Marjai János / MTI)